Az idegrendszer szenzoros működése

Általános jellemzés Információk közvetítése külvilágból és a szervezet belsejéből belső kép testünkről és a külvilágról. Ingerek detektálása- receptor ↓ specifikus idegpályák KI - tudatosul-emlékkép- de ez szubjektív -reflexműködések (pl. védekező reakció- hajlító reflex) - érzelmi reakciók (kellemes, kellemetlen, de a legtöbb közömbös) Az KI a keletkező ingerületek 4 tulajdonságát detektálja Inger minősége (modalitás- fényinger, hanginger) Intenzitás Behatásának tartalma Az inger forrásának helye

Az inger minősége Receptor és az idegpálya határozzák meg Egyes receptorok többféle energiafajta detektálására alkalmasak mindig van olyan inger amely sokkal kisebb energiával képes aktiválni a receptort, ezt nevezzük adekvát ingernek Fotoreceptorok – adekvát inger- adott hullámhosszúságú fény, de erős mechanikai inger is fényérzetet válthat ki

Receptorok helyzetük alapján: - exteroceptorok - interoceptorok (viszeroceptorok, proprioceptorok) Szenzoros receptorok inger minősége szerint: Mechanikai (nyomás, tapintás, testérzés, hallás, egyensúly, fájdalomérzés ) Kemo-(ízérzés, szaglás) Foto (látás) Termoreceptorok (hőérzékelés) Inger hatására receptorpotenciál alakul ki bennük Többségükben kationcsatornák nyílnak meg-depolarizáció -fotoreceptorok-hiperpolarizáció A RP elektrotónusos, amplitudója arányos a kiváltó inger intenzitásával

Receptor potenciál hatása Szabad idegvégződésekben a RP a feszültségfüggő ioncsatornák nyílása révén akciós potenciált hoz létre. Primer érzéksejtekben (szaglósejtek) a depolarizáció ráterjed az axondombra- AP Szekunder (szőrsejtek), tercier (fotoreceptorok) érzéksejtekben nem keletkezik AP, neurotranszmiter szabadul fel – csatlakozó idegrostban vált ki AP.

Az inger intenzitása Érzet küszöbe statikus fogalom, fokozatosan erősödő ingerek alkalmazása esetén az a minimális ingerintenzitás amely a próbálkozások 50%-ban érzetet vált ki Ingerintenzitás közvetítése frekvencia kódban történik Weber törvény ∆S/S= K S referenciainger ∆S –ingerkülönbség K- állandó Az intenzitás mellett képesek vagyunk inger abszolút nagyságának a megbecslésére is Weber-Fechner egyenlet I=K(S-Sº)n I -Intenzitás Sº -ingerküszöb S -Inger nagysága Ingerküszöb az a minimális intenzitású inger amely AP vált ki a receptorhoz kapcsolt axonban

Az inger időtartama Egyes érzetek esetén érzékeljük a kiváltó inger időtartalmát (látás, hallás) Máskor csak az inger kezdetét – adaptáció Függ az inger intenzitásától- gyenge –gyors Adaptációs képességeik alapján receptorok lehetnek: Gyorsan- ingerlés kezdetén van AP - fázikus Lassan- AP csökkennő frekvenciával végig megvannak - tónusos Mérsékelten adaptálódó –kettő között

Adaptáció mechanizmusa Mechanoreceptoroknál a kötőszövetes burok közé áramló folyadék hamar kiegyenlíti a nyomáskülönbséget Vagy tartós ingerlés során nyílnak a Ca-függő K csatornák- K kiáramlás csökkenti a receptorpotenciált Szabad idegvégződésekben a hosszasan tartó RP inaktiválja a feszültségfüggő Na csatornákat, megszűnik az AP.

Az inger lokalizációja Inger behatásának vagy forrásának helye Receptív mezők szerveződésén alapszik RM bőrterület –SZSZR retina –FR membrana basilaris –HR A magasabb rendű szenzoros neuronok a primer RM-ből serkentő és gátló ingerületeket kaphat Ez a kapcsolódás kiemeli az intenzívebben és a kevésbé intenzíven ingerelt területek közti kontrasztot Kontrasztképzés alapelve az érzőműködéseknek

Információszállítás térbeli elrendeződés Szomatotopia –bőrafferensek Retinotopia – látórendszer Tonotopia-hallórendszer Szomszédos RM származó ingerület egymás melletti neuronokban kapcsolódik át (ez az elrendeződés agykéregben is megmarad). Két pont diszkrimináció -azzal a legkisebb távolsággal jellemezhetünk, amelyet két egyszerre alkalmazott ingernél még két különálló ingerként fogunk fel A diszkrimináció a receptorok sűrűségével függ össze valamint a primer és a magasabb rendű neuronok receptív mezőjének szerveződésével függ össze. Az inger párhuzamos feldolgozása -egyszerre több csatornán történik, nincs kovergencia Az érzékelés efferens kontrollja - KI efferens információkkal befolyásolja a receptorok műkődését (pl.ɣ efferensek- izomorsó)

Szomatoszenzoros rendszer Információt nyújt a test felszínével vagy a testnyílások nyálkahártyájával érintkező ingerekről Tájékoztat a végtagok helyzetéről, bőrt és belső szerveket károsító ingerekről, bőrt érő hőingerekről Receptorai testszerte megtalálhatók

Két alrendszerből áll: Hátsó kötegi rendszer – lemniscus mediális - epikritikus tapintás - tudatos proprioceptív érzékelés 2. Elülső-oldalsó rendszer – anterolaterális -fájdalomérzékelés - hőérzékelés - protopatiás tapintás