Kutatásmódszertan Forrás: Bajusz K. (2007.) KSH (2008.)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Regionális politika
Advertisements

Tamás Kincső, OSZK, Analitikus Feldolgozó Osztály, osztályvezető A részdokumentumok szolgáltatása az ELDORADO-ban ELDORADO konferencia a partnerkönyvtárakkal.
Az előadás témái Az ellenőrzés-értékelés-minősítés értelmezése, kapcsolata A portfólió fogalma, fajtái Érvek és ellenérvek a portfólió alkalmazásáról.
I. előadás.
Statisztika II. I. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
Kutatási gyorsjelentés Omnibuszos kutatás meghatározott szakpolitikai témában – Egészségügy január.
A regisztrált diplomás munkanélküliek helyzete a fővárosban Előadó: Vass István igazgató
Tengeralattjáró győzelmi hírek elmaradása – kilövés
Készítette: Babinszki Helga TEJ3W9
Humánkineziológia szak
MNB Statisztika A külső finanszírozási igény/képesség változása
GKI Zrt., A humántőke kezelése a kétszázaknál Budapest, október 10. A hazai tudástőke megtartatása FIGYELŐ TOP200 Konferencia Dr. Adler.
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS FOLYAMATA
Az új történelem érettségiről és eredményeiről augusztus Kaposi József.
A vállalkozások PhD szintű munkaerőigénye Magyarországon
Kutatómunka a pszichológiában: gyakorlatok HEFOP 109-es pályázat
A tételek eljuttatása az iskolákba
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel.
A társadalomtudományi kutatás módszerei
Előadó: Prof. Dr. Besenyei Lajos
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
A GYERMEKVÁLLALÁS HATÁSA A CSALÁDI JÖVEDELEMRE MAGYARORSZÁGON Reizer Balázs Béla és Seres Gyula Szociális munka, szociálpolitika szekció április.
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
SZAKDOLGOZAT CÍME szakdolgozat
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS Dr. Molnár Béla Ph.D.. 1. PEDAGÓGIAI KUTATÁS CÉLJA, TÁRGYA Célja, hogy az új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével.
1 Belső modellek a QIS4-ben Boziné Kristóf Katalin március 20.
A Lisszaboni Stratégia célja 2000-ben ambicionáltuk: « a világ legversenyképesebb és dinamikus tudás alapú gazdaságává válni, amely képes a fenntartható.
VII. Nemzetközi Médiakonferencia „A média hatása a gyermekekre és fiatalokra" szeptember Balatonalmádi Fiatal group leaderek Facebook használati.
Megfigyelés Irodalom: Falus Iván (200,szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Matematikai alapok és valószínűségszámítás
szakmérnök hallgatók számára
A évi demográfiai adatok értékelése
A kutatás-fejlesztési tevékenység évi adatai Kiemelt fontosságú diák a 143. diás ppt-s bemutatóból: 2-3, 5,7,20,21,24,42,44,54,55,57-58,60,62,65-66,71-72,73-74,87-89,91-94,95-98, ,,119-
Logikai szita Izsó Tímea 9.B.
Az internetes ismerkedés hatása a homofíliára Lőrincz László Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
Kvantitatív módszerek
2007. május 22. Debrecen Digitalizálás és elektronikus hozzáférés 1 DEA: a Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma Karácsony Gyöngyi DE Egyetemi és Nemzeti.
Az EU új Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramja és a magyar álláspont kialakítása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kapcsolódó feladatai Előadó: Schváb.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Pedagógiai kutatás -kötelező tantárgy II. év, távoktatás
PEDAGÓGIAI KÍSÉRLET KOOPERATÍV MÓDSZEREK ALAKAMAZÁSA II. OSZTÁLYBAN A MATEMATIKA TANÍTÁSÁBAN ARI LÁSZLÓ II. év- távoktatás.
Alapsokaság (populáció)
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLATOK A WJLF-EN A es tanév eredményei.
Megfigyelés fogalma A tudományos megfigyelés Céltudatos Tervszerű
DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók
Nyitott Kapuk 2010 Beiskolázási kérdőívek értékelése.
Kutatási módszerek a gazdaság- és társadalomtudományokban
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
I. előadás.
TÁRSADALOMSTATISZTIKA Sztochasztikus kapcsolatok II.
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Mintavételes Eljárások.
Kvantitatív módszerek
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
Marketing információs
A TÁRSADALMI JÓL- LÉT KÉRDÉSEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGYES SZOLGÁLTATÓ SZEKTOROKBAN Készítette: Folmegné Czirák Julianna
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Pályakövetéses vizsgálat DPR konferencia, Veszprém márc. 11. A Pannon Egyetemen végzettek szakmai életútja – a kezdetek Formádi Katalin
Az ÉMGK tagvállalatainak szakképzési igényei Miskolc, június. 09. Dr. Barkóczi István – ÉMGK elnök.
Európai Uniós ismeretek
A pedagógiai kutatás általános kérdései. A téma váza A pedagógiai kutatás tárgya, célja, helye a tudományos kutatások rendszerében A pedagógiai kutatás.
2. Helyzet- és igényfelmérés (Kutatás 1.)
Előadás másolata:

Kutatásmódszertan Forrás: Bajusz K. (2007.) KSH (2008.) Lakatos V. (2008.) Majoros P. (2004.)

BEVEZETÉS Az Európai Unió csak a kutatás és fejlesztés kiemelkedő teljesítménye révén tud versenyképes maradni fő riválisai, az Egyesült Államok és Japán mellett. A konkrét célkitűzések között szerepel, hogy a tagállamok K+F ráfordításai 2010-re el kell érjék a GDP 3%-át, és a tagországok nemzeti ráfordításai 2/3 részének a vállalkozási szektorból kell származnia.

Az Európai Unió tagországainak kutatás-fejlesztésre költött ráfordításai a célértéktől átlagosan több mint egy százalékponttal elmaradnak (2007- ben az átlag 1,83% volt). A K+F tevékenységekhez kapcsolódó ráfordítások aránya Svédországban és Finnországban a legmagasabb (3,63 és 3,47%), Cipruson, Bulgáriában és Szlovákiában a legalacsonyabb (0,5% alatti).

Az összes K+F ráfordítás a GDP százalékában és a vállalkozások aránya a finanszírozásban Mo-on

A K+F ráfordítások összege, forrása Magyarországon a kutatás-fejlesztésre költött összes ráfordítás 2007- ben 245,7 milliárd Ft volt, ami folyó áron 3,3%-kal haladta meg az előző évit. A ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 0,97% volt, ez az előző évi 1,00%-hoz képest némi visszaesést jelent. Míg a kutatóintézetek és a felsőoktatási kutatóhelyek kutatás-fejlesztési ráfordításai csökkentek, addig a vállalkozási szektoréi kismértékben növekedtek.

A működési költségeken belül a bérek aránya 2007-ben 56% volt. Az előző évhez képest a költségvetési kutatóintézeteknél 18%-os, a felsőoktatási kutatóhelyeknél 26%-os volt a beruházás visszaesése, a három szektor közül a legnagyobb mértékben pedig a vállalkozási kutatóhelyek esetében csökkent a beruházás, 37%-kal.

2005-ben a vállalkozások az EU-27 országaiban az összes kutatás-fejlesztési ráfordítás átlagosan 54,5%-át fedezték. A kevés számú rendelkezésre álló 2007-es nemzetközi adat szerint Finnországban 68,2, míg Szlovákiában 35,6, Romániában pedig 26,9%-ot tett ki a vállalkozások által finanszírozott hányad.

Magyarországon 2007-ben a vállalkozások szerepének a K+F finanszírozás terén korábbi években tapasztalt növekedése lassult. 2007-ben a vállalkozások 43,9%-ban finanszírozták az összes ráfordítást, míg az állami költségvetés a források 44,4%-át biztosította. A hazai nonprofit szektor a teljes kutatási-fejlesztési ráfordításoknak 0,6%-át, a külföldi források pedig 11,1%-át fedezték.

K+F ráfordításokból a vállalkozások és az állami költségvetés által finanszírozott hányad

A kutatás-fejlesztés ráfordításai pénzügyi források szerint

A kutatás-fejlesztésben dolgozók tényleges és számított létszáma, 2007

Publikációs tevékenység Tudományos publikációkban főleg az alapkutatás és az alkalmazott kutatás eredményei jelennek meg, az elsősorban fejlesztésben érdekelt vállalkozások ebben kisebb szerepet vállalnak. Mind a magyar nyelvű, mind az idegen nyelvű publikációk tekintetében a felsőoktatási kutatóhelyeken a legmagasabb a közlések száma.

A száz kutatóra jutó magyar nyelvű cikkek száma a felsőoktatási kutatóhelyeken 210, a kutatóintézeteknél 92, a vállalkozásoknál 14 volt, míg a száz kutatóra jutó idegen nyelvű cikkek száma a felsőoktatási kutatóhelyeken 39, a kutatóintézeteknél 16, a vállalkozásoknál pedig 1 volt.

A tudományos kutatók publikációinak alakulása

A kutatási, fejlesztési tevékenység főbb mutatószámai az előző év százalékában

A kutató-fejlesztő helyek száma A kutató-fejlesztő helyek száma az előző időszakhoz képest kismértékben, 1,9%-kal növekedett, így 2007-ben 2840 egység foglalkozott kutatással. A kutatóhelyek szektor szerinti megoszlása változást mutat 2006- hoz képest: a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek aránya lényegesen nem változott, de a vállalkozási kutató-fejlesztő helyek aránya 3 százalékponttal növekedett a felsőoktatási kutatóhelyek rovására.

A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint

A K+F kutatóhelyek tudományterület szerint, 2007

A kutató-fejlesztő helyekenfoglalkoztatottak létszáma A különböző kutatóhelyeken alkalmazásban állók létszáma 49 485 fő volt, ami az előző évhez képest 1,8%-os csökkenést jelent. Az összlétszámon belül azonban nőtt a kutatók és a segédszemélyzet aránya, sőt abszolút létszáma is, vagyis a csökkenés az egyéb fizikai és nem fizikai létszámot érintette.

Több kutatóhelyen a foglalkoztatottak csak a teljes munkaidejüknek egy részében végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet, ezért a K+F területen dolgozókról reálisabb képet ad az ún. számított létszám (FTE – Fulltime equivalent), amely a teljes munkaidejűre átszámított személyzetet határozza meg.

A K+F területen dolgozók számított létszáma 2007-ben 25 954 fő volt A K+F területen dolgozók számított létszáma 2007-ben 25 954 fő volt. Ez az előző évhez képest 17 fős, azaz 0,1%-os csökkenést jelent. A vállalkozási kutató-fejlesztő helyeken az összes számított létszám 11,5%-kal növekedett az előző évihez képest, és ezen belül a kutatók számított létszáma is ugyanilyen mértékben nőtt.

A K+F-ben foglalkoztatottak számának változása szektoronként az előző évi százalékában, 2007

Az összes kutató-fejlesztő helyen dolgozó kutató nők számított létszámon belüli részaránya 2007-ben Magyarországon megegyezett az előző évivel, 31%, ami a 28%-os EU-27 átlag felett van. A K+F területen foglalkoztatottak 75%-a felsőfokú végzettséggel, 24%-a PhD vagy DLA fokozattal is rendelkezik. Ugyanezek az arányok a vállalkozási szektorban 69% és 7%.

Az egyes régiók részesedése a K+F-ben foglalkoztatottak számából és a K+F ráfordításokból, 2007

A K+F ráfordítások* megoszlása szektoronként

A K+F beruházások összetételének alakulása, 2007

K+F az EU-ban és Magyarországon

K+F az Európai Unióban stratégiailag összehangolt 2000: Lisszabon 2002: Barcelona konkrét célok meghatározása

Lisszaboni stratégia, 2000 A 2000. március 23-24-i lisszaboni csúcstalálkozón útjára indított folyamat. A lisszaboni stratégiaként meghirdetett koncepció a foglalkoztatás, a gazdasági reformok és a szociális kohézió megerősítését célozzák a tudásalapú társadalom kiépítésével párhuzamosan.

A stratégia eredeti központi célkitűzése, hogy az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljék, amely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt.

Az EU jövő stratégiáját Fenntartható fejlődés Lisszaboni stratégia 2000 -ben Az EU-t a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására Az EU jövő stratégiáját Fenntartható fejlődés A környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális előrehaladás kombinált szempontrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell építeni

Kiemelten fontos az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése élelmiszerbiztonság, és a veszélyes kemikáliák kezelésére vonatkozó előírások felülvizsgálata a mezőgazdasági termelés, és a halászat szabályozásának megváltoztatása, a lehalászás, és a csökkenő termelékenység elkerülése érdekében szegénység, megfékezése, hiszen minden hatodik európai polgár szegénységben él, és ez sok esetben családok több generációját érinti. az európai társadalom korfájának alakulása is számos további problémát vet fel, a társadalom elöregedése, és az alacsony születésszámok nemcsak lassítják a gazdasági növekedést, de a későbbiekben anyagi nehézségeket is jelentenek.

A Lisszaboni Stratégia végrehajtása azonban néhány év alatt túlságosan bürokratikussá vált. A 28 fő célkitűzést és 120 köztes célt 117-féle mutatóval mérő évi közel 300 jelentés lehetetlenné tette a stratégiai gondolkodást. A problémákra legélesebben a Wim Kok volt holland miniszterelnök vezette munkabizottság mutatott rá 2004-es elemzésében.

A Barroso-bizottság a tapasztalatokra támaszkodva átdolgozta a Lisszaboni Stratégiát, kevesebb, de jobban megvalósítható célt kijelölve. Az elsődleges prioritás ma a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése mindenekelőtt az infrastruktúra, a társadalmi és gazdasági kohézió és a kutatás-fejlesztés erőteljesebb támogatásával.

A lisszaboni csúcs értelmében az egy évtizedre szóló stratégiát a tagállamok állam-és kormányfői a rendszeres tavaszi csúcstalál-kozóikon vizsgálják felül és egészítik ki.

A fenntartható fejlődés alakulásának előrejelzése Erőforrások A világ helyzete Ipari termelés Népesség Élelmiszer Szennyezés 1900 2000 2100

2002 barcelona A globalizáció kihasználása Fenntartható fejlődés stratégiáját 2002-ben Barcelonában fogadták el, egy ún. Külső dimenzióval ki egészítették, ennek értelmében az EU globális szintre terjesztette ki a fenntartható fejlődés érdekében meghozandó stratégiákat, és a következő területeket határozták meg: A globalizáció kihasználása Küzdelem a szegényég ellen, és a szociális fejlődés támogatása Természeti, és környezeti források kihasználásának fenntartható módja Az EU szakpolitikáinak koherens rendszerré alakítása Jobb kormányzás, minden szinten Fenntartható fejlődés finanszírozása

Barcelona 2002 A 2004-es állapothoz képest további 700 ezer kutatóra van szükség, amennyiben az EU szeretné elérni a 2002-ben Barcelonában felállított célokat, miszerint 2010-ig a tagországok GDP-jének 3 százalékát fordítanák kutatómunka és műszaki fejlesztésre. Brüsszel több stratégiát is kidolgozott, ezek közé tartozik a tudományos munka népszerűsítése az iskolákban, valamint a kutatók európai uniós kilátásainak javítása, ezáltal az Egyesült Államok elszívó erejének ellensúlyozása, a brainstorming megfékezése.

A kutatási befektetések szintje jóval magasabb az USA-ban és Japánban, mint az EU-ban, s a szakadék egyre mélyül. Az EU kezében van viszont egy eddig ki nem játszott kártya: míg az amerikai K + F igen nagy mértékben a külföldről érkező kutatókra támaszkodik, erre az EU-ban eddig nem volt lehetőség.

2001-ben az amerikai doktori képzéssel rendelkező, különféle amerikai egyetemeken dolgozó tudományos kutatók és mérnökök 20 százaléka külföldön született, míg az EU-ban a kutatóknak csupán 2,1 százaléka érkezett a tagállamokon kívüli országból.

Márciusban az Európai Bizottság törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja megkönnyíteni a harmadik országból származó tudósoknak az EU területén folyó kutatómunkáját. A bizottsági kezdeményezés három részből áll:

Tartalmaz egyrészt egy olyan direktívát, amelynek értelmében a harmadik országból származó kutatóknak engedélyezik az EU-ba való belépést tudományos kutatómunka céljából. A tervezet második része tulajdonképpen egy ajánlás a tagállamoknak, amely egy sor gyakorlati intézkedést javasol addig is, amíg a majdan törvényerőre emelkedő direktívát alkalmazni lehet: kiváltságos bánásmód; a munkavállalási engedélyek gyorsított eljárású kibocsátása; az úgynevezett „maximum-kvóta” felfüggesztése a harmadik országokkal szemben; a tartózkodási engedélyek kiadása, illetve a családegyesítés megkönnyítése. A törvénytervezet ugyanakkor kitér a rövid időtartamra szóló vízumok kibocsátására is a különféle uniós szemináriumokon és konferenciákon részt venni óhajtó kutatók számára.

EU K+F+I Kiemelt versenyágazatok: információs és kommunikációs technológiák biotechnológia nanotechnológia aeronautika hidrogénalapú energiatechnológiák

Hat nagy célkitűzés: kiválósági központok létrehozása, technológiai kezdeményezések elindítása, alapkutatás kreativitásának ösztönzése, Európa vonzóbbá tétele, kutatási infrastruktúrák fejlesztése, nemzeti kutatási programok koordinációja

Innovációs Akcióprogram innovációbarát oktatási rendszer kiépítése, az Európai Technológiai Intézet létrehozása, egységes munkaerőpiac kialakítása kutatók számára, a kutatás-ipar kapcsolatainak erősítése, regionális innováció erősítése, adókedvezmények , szellemi tulajdonjogok védelme, digitális termékek és szolgáltatások, innovációbarát piacok, innováció beszerzések útján történő erősítése.

Európai Kutatási Térség (European Research Area): európai belső piac a kutatók számára, ahol a kutatók, a tudás és a technológiák szabadon áramolhatnak, a nemzeti és regionális kutatási tevékenységek, politikák, programok hatékony koordinációja európai szinten, európai szinten megvalósítandó és finanszírozandó tevékenységek

DG Research: fejlesztési politika kidolgozása, tagállamok tevékenységének koordinálása, kapcsolódó uniós politikák támogatása, tudomány szerepének és fontosságának elismertetése, kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok.

7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (FP7) 2007-2013 4 specifikus program: Kooperáció Ötletek Emberek Kapacitások

Kooperáció: legnagyobb terület, több ország összefogása, „valódi” K+F együttműködések, 32 413 millió euró, nagyprojektek.

Tematikus területei: egészségügy élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia információs és kommunikációs technológiák nanotudományok, nanotechnológiák és anyagok és gyártástechnológiák energia környezetvédelem közlekedés Társadalomgazdasági tudományok és humán tudományok biztonságkutatás űrkutatás

Általános kutatás-módszertani kérdések Kiemelt kérdések Mi a kutatás-módszertan? Milyen módszerekkel kezdhetünk el egy kutatást? Hogyan építhető fel egy kutatás folyamata?

Az első megvizsgálandó kérdés tulajdonképpen az lehetne, hogy vannak-e általános kutatás-módszertani kérdések és válaszok, hiszen a legtöbb tudományterület – pszichológia, szociológia stb. – kidolgozta a maga szakmódszertanát, mi értelme van általános kérdésekkel foglalkozni.

Kutatás-módszertan = statisztika!? mivel a statisztika foglalkozik az empirikus kutatások legtöbb problémájával. ez utóbbi megállapítás azért veszélyes, mert széles körben találkozhatunk olyan szakdolgozatokkal, néha még publikációkkal is, amelyek – kihasználva a népszerű és könnyen kezelhető statisztikai programcsomagokat – tévesen interpretálják a statisztikai feldolgozások eredményeit, illetve a kutatás céljaihoz nem illeszkedő statisztikai módszereket használnak.

A kutatás-módszertan általános kérdéseivel azért célszerű foglalkozni, hogy tájékozottak legyünk kutatás-módszertani kérdésekben; ismerjük a kutatások terminológiáját; olyan társadalomban és felsőoktatási rendszerben élünk, amely kiemelkedő szerepet szán a kutatásoknak; javítsuk kritikai gondolkodásunkat; szempontokat kapjunk mások tudományos közleményeinek olvasásához és értékeléséhez; megismerjük egy kutatás tervezésének és végrehajtásának legfontosabb, minden tudományterületre érvényes szempontjait.

A kutatás A világegyetem és saját magunk megismerésére irányuló folyamat, cselekvés, és társadalmi tevékenység. A kutatás történhet leíró céllal, amikor valódi képet akarunk nyerni a vizsgált jelenségekről és környezetükről; vagy pedig magyarázó céllal, ekkor összefüggéseket keresünk megfigyelhető jelenségekről és kiváltó okaikról.

A kutatás A kutatás célja a valóság megismerése, összefüggések feltárása problémák megoldásának sorozata, komplex jelenségek vizsgálata előre megfogalmazott hipotézisek alapján tudatos, tervezett, tudományos megfigyelés a társadalomtudományi kutatások fókuszában: társadalmi problémák, emberek közötti kapcsolatok, gazdasági jelenségek interdiszciplináris (szakmaközi) kutatások

A kutatás nehézségei A kutatást emberekkel végezzük Nem repredukálható viselkedésüket sok tényező befolyásolja, nem vehető mind figyelembe a homogén mintavétel nehézségei az adatgyűjtés nehézségei (pl. adatvédelem) Nem repredukálható Nem mérhető minden tényező (pl. a résztvevők hangulatváltozásai) Nem befolyásolható minden tényező (pl. társadalmi helyzet)

A kutatás nehézségei A vizsgált csoportok változhatnak Etikai kérdések: a részvétel önkéntessége (befoly. szituációt!) senkit sem érinthet hátrányosan a kutatásban való részvétel a résztvevők jogai és biztonsága az eredmények nem hamisíthatóak, nem tulajdoníthatóak el (plágium) az eredmények tudatosan nem értelmezhetőek félre

A kutatást befolyásoló tényezők a kutató személye és képzettsége; a kutatott probléma természete; előzetes ismeretek a kutatási problémáról; a problémát körülölelő általános környezet.

A kutatás folyamata problémameghatározás a kutatás előzményeinek feltárása hipotézisalkotás a kutatási módszerek kiválasztása populációmeghatározás kutatási terv elővizsgálatok, vizsgálat, kontrollvizsgálatok adatfeldolgozás és az eredmények megállapítása publikálás

A kutatás tárgya, a probléma kiválasztása A probléma olyan helyzet, melynek megoldását tervezett folyamatok során találjuk meg: tudatos keresés, kitalálás válasz kérdés

A probléma forrásai a mindennapi praxis (egy munkacsoport teljesítménycsökkenésének okai) elméleti tételek (egy adott kiválasztási módszer hatékonyságvizsgálata) a szakirodalom által nyitvahagyott kérdés alkalmazott kutatás (adott megrendelő igényei szerint) a kutató egyéni érdeklődése külső kényszer (diplomadolgozat írásakor)

A kutatás célja FELDERíTÉS ismeretlen kutatási terület LEíRÁS események és helyzetek pontos bemutatása MAGYARÁZAT a változások okainak keresése

A kutatások osztályozása 5 alaptípus: alapkutatás alkalmazott kutatás értékelő kutatás akció-kutatás orientációs kutatás

A kutatások osztályozása céljuk szerint ALAPKUTATÁS Az alapkutatás célja a természetre vagy a társadalomra vonatkozó alapvető tudás, elméleti ismeretek előállítása. közvetlen gyakorlati cél nélkül célja egy probléma megismerése ALKALMAZOTT KUTATÁS Az alkalmazott kutatás gyakorlati kérdések megválaszolására koncentrál úgy, hogy viszonylag közvetlenül használható megoldásokat szolgáltat.

1. Alapkutatás és (2.) alkalmazott kutatás Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás tulajdonképpen egy skála két végpontját jelentik, a legtöbb kutatás kevert kutatásnak tekinthető, amelyben az alkalmazott kutatás szolgáltat alapot alapvető tudás megfogalmazására, és természetesen a fordított helyzet is előfordulhat.

3. Értékelő kutatás Az értékelő kutatás a vizsgált objektum vagy folyamat értékét, érdemét vagy minőségét kívánja meghatározni. Az értékelő kutatás célja szerint két altípusát különböztetjük meg: a formatív értékelés egy folyamatban vagy egy objektum állapotában bekövetkezett változást (javulást) vizsgálja; a szummatív értékelés összefoglaló ítéletet alkot egy folyamat vagy objektum pillanatnyi állapotáról, és az ítéletalkotás után legtöbbször döntés születik a folyamat vagy egy program folytatásáról.

4. Akció-kutatás Az akció-kutatás szűkebb területen jelentkező gyakorlati problémák megoldására koncentrál. A hangsúly nem az ismeretek előállításán van, hanem a beavatkozáson.

5. Orientációs kutatás Az orientációs kutatás, vagy hagyományos nevén kritikai elmélet egy ideológiai szempontot fogalmaz meg, és legtöbbször valamilyen különbségre, egyenlőtlenségre vagy diszkriminációra koncentrál.

A kutatások osztályozása idődimenziójuk szerint KERESZTMETSZETI adott időpontban több, párhuzamos jelenség vizsgálata (pl. közvéleménykutatások) HOSSZMETSZETI ugyanannak a jelenségnek több időpontban/adott intervallumban való vizsgálata (pl. egy párt népszerűségének változása 2000-2003 között)

Kutatási módszerek Egy kutatás céljait kétféle módszerrel érheti el. A deduktív módszer az elmélet vagy a kutatási szakirodalom alapján megfogalmazott hipotézisekből indul ki, ezek igazolására gyűjt adatokat majd dönt a hipotézisek elfogadásáról vagy elvetéséről. Az induktív módszer a valós világot figyeli meg, mintákat keres és a minták alapján általánosításokat fogalmaz meg.

az induktív módszer egy „alulról-felfelé” (bottom up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására, a deduktív módszer egy „felülről-lefelé” (top down) módszer elméletek és hipotézisek tesztelésére.

Kvantitatív kutatás A kutatások kvantitatív – számokban, mennyiségekben kifejeződő – természetét. Ekkor az adatelemzés, a statisztika szolgáltat módszertani alapot a kutatás végrehajtására.

Kvalitatív kutatás A kvalitatív kutatások megkülönböztetését az indokolja, hogy a valós világban megfigyelhető tények jelentős része nem mennyiségi, számokban kifejeződő formában jelentkezik, illetve, nem szükségszerű a kutatáshoz tartozó minden tényt számokban kifejezni. A valós eseményeket, illetve a valóságot kifejező adatok megfogalmazódhatnak szavak, képek, benyomások, gesztusok vagy hangok formájában is. Így a kvalitatív kutatások a minőség, a jelentés és a tartalom összefüggéseire koncentrálnak.

Kvalitatív kutatási módszerek Résztvevő megfigyelés: olyan embercsoport megfigyelése, amelyben a megfigyelő kutató észrevétlenül elvegyülhet. Fontos az előzetes ismeretek beszerzése a vizsgált csoportról, hogy a kutató valódi (kutatási) szándékai ne derüljenek ki. Ilyen kutatásra főleg akkor kerülhet sor, ha a csoport viselkedési szokásai expliciten kifejezésre kerülnek, például részvételi vagy ügyfél-szabályzatban. Ezek az ismeretek ma már az interneten is elérhetők.

Kvalitatív kutatási módszerek Néprajz: egy embercsoport kultúrájának vagy életmódjának leírása az emberek szempontjából. A módszer fő kérdése az, hogy az egyes ember hogyan vesz részt a csoport életében, milyen gesztusokat, ábrázolásokat, szimbólumokat, énekeket, szólásokat használ, illetve bármit, amelynek explicit módon kifejezhető vagy hallgatólagosan elfogadott jelentése van.

Kvalitatív kutatási módszerek Fotográfia: tulajdonképpen néprajz kamerával. Ide értendő a filmkészítés is. Etnometodológia: Harold Garfinkel szociológus dolgozta ki az 1960-as évek végén. A módszer lényege, hogy a kutató aktív módon teszteli egy csoport kultúráját, például azzal, hogy nem megszokott vagy elfogadott dolgokat tesz.

Kvalitatív kutatási módszerek Dramaturgikus interjú: Erving Goffmann népszerűsítette ezt a módszert az 1960-as évek elején, amikor egy embercsoportban lévő ellentéteket párbeszéd útján próbált feltárni. Szociometria: csoporttagok közötti szociális távolságok mérésének módszertana. A szociális távolságot a csoporttagok közötti vonzalmak és taszítások határozzák meg. A módszert J. L. Moreno dolgozta ki 1934-ben, Magyarországon Mérei Ferenc nevéhez kötődik ennek a módszernek az alkalmazása.

Kvalitatív kutatási módszerek Természetes kísérlet: egy csoport felosztásával különböző feladatokra való reagálás hasonlítható össze, és így a csoport kultúrájának egyes összetevői vizsgálhatók. Esettanulmány: minden információ egyetlen forrásból (személytől, cégtől, eseményleírásból) származik, de ezek az információk általánosíthatók minden hasonló forrásra.

Kvalitatív kutatási módszerek Diszkrét mérések: olyan adatok gyűjtése, amiről a kutatási alanyok nem gondolják, hogy gyűjthetők és elemezhetők. Talán szokatlannak tűnő, de meghatározott esetekben igen hasznos „módszer” tartozik ide, például a szemeteskosár tartalmának vizsgálata, falfirkák elemzése, lábnyomok vizsgálata egy megfelelően előkészített felületen stb.

Kvalitatív kutatási módszerek Tartalomelemzés: szövegek összegyűjtése és elemzése. Az elemzés történhet kvantitatív módszerek használatával is. Ma már szinte kizárólagos módon speciális szoftvereket használnak erre a célra. Történetírás: történeti – azaz időskálán elhelyezhető – események gyűjtése és elemzése. Adatok másodlagos elemzése: más kutatók által más célra gyűjtött adatok elemzése.

Egy kutatás felépítése A legtöbb kutatás hasonló szerkezetet követ. A kutatási folyamat általában egy átfogó jellegű, szélesebb kutatási kérdéssel kezdődik, a kutatási probléma megjelölésével. Azonban a megfogalmazott probléma nem kezelhető egyetlen kutatási feladattal. (Például amiatt, hogy időben túl sokáig tartana.) Ezért a kutatónak szűkítenie kell a problémát, kutatási kérdéseket – téziseket, hipotéziseket – kell megfogalmaznia úgy, hogy azok egy kutatásban megválaszolhatók legyenek.

Egy kutatás felépítése Ezután az operácionalizálás következik: a kutatási módszerek kiválasztása, az eszközök – kérdőívek, speciális szoftverek – kialakítása, a résztvevők képzése stb. A kutatás folyamat középpontjában az adatgyűjtés, a megfigyelés szerepel. Ma már elvárt, hogy a begyűjtött adatok, megfigyelések elektronikus formában (is) rögzítve legyenek.

Egy kutatás felépítése Ha az adatokat nem eleve elektronikus formában állították elő, akkor meg kell szervezni és végre kell hajtani az adatok rögzítését. A következő lépésben, az elemzésben a gyűjtött adatok természetéből és a választott kutatási módszer – kvalitatív vagy kvantitatív – jellegétől függően az elemzés történhet kézzel vagy valamilyen szoftver segítségével. Ebben a szakaszban fogalmazódnak meg a kutatás megállapításai, amelyekből a kutatás eredményei felépíthetők.

Egy kutatás felépítése Az utolsó szakaszban készül el a kutatás eredményeit bemutató beszámoló, ahol törekedni kell arra, hogy a megfogalmazott eredmények egymást erősítsék, igazolják, illetve kapcsolódjanak más hasonló kutatások eredményeihez.

A szakirodalom áttekintése A témához kapcsolódó bibliográfia áttekintése/elemzése segítséget ad abban, hogy ne ismételjünk meg már elvégzett kutatást, felállítsuk a hipotéziseket, a korábbi kutatásoknál már bevált módszereket/eszközöket ismerjünk meg

A szakirodalom FORRÁSAI BÁZISAI előzetes források elsődleges források másodlagos források BÁZISAI könyvtárak levéltárak internet

A szakirodalom forrásai ELŐZETES FORRÁSOK katalógusok (betűrendes, szak-, folyóirat) ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás): 3 társ. tud, 37 nev./okt/képz., 378 felsőokt. referáló folyóiratok (annotációk megjelent szakirodalomról, pl. Magyar Ped. Irod.) ELSŐDLEGES FORRÁSOK (a kutatás eredményeiről közvetlenül számol be) kutatási beszámolók, monográfiák, disszertációk, folyóiratcikkek

A szakirodalom forrásai MÁSODLAGOS FORRÁSOK (elsődleges források alapján készített összefoglalók → áttekinthető kép az adott kutatási területről) lexikonok, enciklopédiák, tankönyvek, jegyzetek, tanulmánykötetek, cikkek

A szakirodalom vizsgálata a kulcsszavak jegyzetelés, cédulázás a bibliográfia bővítése rendszeres kutatás: időben visszafelé haladva hólabda módszer: a hivatkozások alapján „kerülőút”: téma/szerző, lelőhely, alkalmazási terület szerint keresés az interneten

A hipotézisek A hipotézis olyan tétel, melyben a kutatási témára, annak változóira, vagy ezek kap-csolatára vonatkozó, önálló feltételezéseinket fejezzük ki Feltételezés, melyet előzetes tapasztalatok, vagy korábbi tudás alapján teszünk, és amely magyarázatot ajánl a probléma megoldásához Alapulhat sejtésre korábbi vizsgálatra következtetésre

A jó hipotézis adjon javaslatot, magyarázzon jelöljön egyértelmű kapcsolatot egyértelműen igazolható/elvethető legyen (kijelentő mondat!) fogalmazzuk meg a legegyszerűbben és legtömörebben a kutatás megkezdése előtt alakítsuk ki

A hipotézisalkotás módja INDUKTíV FELTÉTELEZÉSEINK A TAPASZTALATAINKBÓL EREDNEK (pl. Az iskolarendszerű szakképzést végző intézmények képzési kínálatukat nem az aktuális munkaerőpiaci igények figyelembe vételével alakítják ki) DEDUKTíV ÁLTALÁNOS ELVEKBŐL, TÖRVÉNYSZERŰ-SÉGEKBŐL INDULUNK KI (A felnőttek időszerkezeti sajátosságainak megfelelően szervezett oktatás javítja a tanulás hatékonyságát)

A hipotézisek fajtái megfogalmazásuk szerint NULL-HIPOTÉZIS azt feltételezzük, hogy nincs összefüggés a változók között: Az oktató vizsgán tanúsított viselkedése nem befolyásolja a tanuló teljesítményét. ALTERNATíV, IRÁNY NÉLKÜLI feltételezünk összefüggést, de annak irányát nem adjuk meg: A teljesítményorientált bérezés befolyásolja a munkavégzés hatékonyságát. ALTERNATíV, IRÁNYT IS JELZŐ megjelöljük a változók közötti feltételezett kapcsolatot is: Azok, akik a tanórákon aktívan vesznek részt, jobb eredményekkel vizsgáznak.

A változók ATTRIBÚTUMOK: a vizsgált tárgy/jelenség jellemzői (pl. a képzésre jelentkező nő, érettségizett, 28 éves, ápolónő) VÁLTOZÓ: logikailag egy egységbe tartozó attribútumok, melyek különböző értékeket vehetnek fel (nem, isk. végzettség, életkor, foglalkozás)

pl. hatékonyság mértéke A változók típusai változók kategorikus (minőségi) egyértelmű csoportok pl. nem, életkor mért (mennyiségi) skálán jelenítjük meg pl. hatékonyság mértéke

A változók típusai személyes az emberekre vonatkozik pl. testmagasság, tanulási képesség szituatív a környezetre vonatkozik pl. infrastruktúra, földrajzi helyzet

A változók típusai változók független (aktív) a kutató adja meg, ennek hatását vizsgáljuk (ok) függő (passzív) a független v. hatására módosul, attól függ független v. Az oktatók által feltett kérdések száma és a tanulók problémamegoldó képessége közötti összefüggés függő v.

A minta Alapsokaság (populáció): azon személyek/szervezetek,stb. köre, akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatás eredményeit Minta: Amennyiben nincs módunk az alapsokaság minden tagját megvizsgálni, akkor az adatgyűjtést a populáció valamely alcsoportjában végezzük.

A teljes körű kutatás Teljes körű kutatást akkor végzünk, ha az a populáció minden tagját éritni. Az alapsokaságot pontosan meg kell határozni/leírni Reprezentativitás: ha a kapott eredmények a populáció minőségi/mennyiségi jellemzőit megfelelően tükrözik

A mintavétel Célja: a minta tükrözze az alapsokaság lényeges jellemzőit. VÉLETLEN MINTAVÉTEL: a mintába a populáció minden egyede azonos valószínűséggel kerülhet be (ha nem ismerjük az alapsokaság jellemzőit). Egyszerű véletlen mv. Csoportosított véletlen (lépcsőzetes) mv.: véletlenszerűen választjuk a csoportot és az egyént is (pl. a megyét, aztán az iskolát) Mechanikus véletlen mv.: bizonyos rendszer szerint választunk a mintából (pl. minden tizedik hallgatót)

A mintavételi eljárások együtt is alkalmazhatóak RÉTEGZETT MINTAVÉTEL heterogén minta rétegképző ismérvek reprezentatív minta: a rétegzett mintából történő arányos kiválasztás (a populáció adott rétegének aránya a mintában és az alapsokaságban megegyezik) A mintavételi eljárások együtt is alkalmazhatóak

Kutatási módszerek FELTÁRÓ dokumentumelemzés megfigyelés kikérdezés szociometriai m. FELDOLGOZÓ statisztikai módszerek

Deduktív módszerek feltárás különböző dokumentumokból leszűrt tények alapján nem közvetlen empirikus tapasztalatok felhasználásával, már meglévő forrásokból (pl. közgazdasági elméletek, jogtudomány) dolgozunk

Forráskutatás elsődleges közvetlen dokumentálás Forrásfelderítés forrás: olyan írott/szóbeli/tárgyi anyag, mely a kutatáshoz tényeket szolgáltat elsődleges közvetlen dokumentálás (törvény, fénykép, beszámoló) másodlagos közvetített dokumentálás (beszámolók összefoglalója, újságcikk az iskoláról) A források kategorizálása viszonylagos !

Forráskutatás tudatosan megőrzött (jegyzőkönyv, napló, programfüzet) véletlenül megőrzött (régészeti leletek, felszerelési tárgyak, hivatalos levelek)

fizikai jegyek vizsgálata (pl. kormeghatározás, eredetiségvizsgálat) Forráskutatás Forráskritika a feltárt forrás minősítése külső fizikai jegyek vizsgálata (pl. kormeghatározás, eredetiségvizsgálat) belső hitelesség, helyesség, érvényesség, elfogultság, következetesség, stb. vizsgálata

Forráskutatás Forráselemzés új következtetések/megállapítások megfogalmazása ok-okozati összefüggések feltárása fogalmak elemzése fogalmak jelentésének születési folyamata, változásai (pl. „kompetencia”) segítséget adhat saját definícióink megalkotásához

Forráskutatás leíró elemzés értelmező elemzés összehasonlító elemzés az események kronológiai ismertetése (pl. a Sárospataki Népfőiskola kialakulása) értelmező elemzés a vizsgált fogalmak bemutatása oly módon, hogy azokat a kor más aspektusaival vetjük össze (pl. erkölcsi normák a társas érintkezés szabályainak tükrében) összehasonlító elemzés korszakok, régiók, elméletek, stb. komparatív vizsgálata adjuk meg az összehasonlítás szempontjait

Dokumentumelemzés minden nem közvetlenül a kutatás számára készült anyag lehet információforrás ≠ forráselemzéssel (tört. dok. vizsgálata) alkalmazható kezdeti tájékozódáshoz, hipotézisek felállításához, adatgyűjtésre, elemzésre (pl. statisztikák)

A dokumentumok fajtái van közvetlen kapcsolat a kutatási témával való kapcsolatuk alapján van közvetlen kapcsolat törvények, jegyzőkönyvek, statisztikák, publikációk, híradások nincs közvetlen kapcsolat szociológiai kutatások, művészeti alkotások

A dokumentumok fajtái címzettek szerint: HIVATALOS SZEMÉLYES a nyilvánosságnak szánt eredeti vagy összegző, pl. jelentések, évkönyvek SZEMÉLYES intim, nem a külvilágnak szánt, pl. napló, levél, fotó, informális közlés etikai szabályok

A dokumentumok fajtái SZEMÉLYESSÉGET LEHETŐVÉ TEVŐ NEM CíMZETT közvetetten a magánszférára vonatkozik, pl. iskolai dolgozat a családról NEM CíMZETT mindennapi megnyilvánulások, kontroll nélkül, pl. helyesírás, kommunikációs stílus

(pl. hangfelvétel, jegyzőkönyv, amennyiben rögzített) A dokumentumok fajtái írásbeli szóbeli (pl. hangfelvétel, jegyzőkönyv, amennyiben rögzített) tárgyi épület, műalkotás, fotó

Tartalomelemzés a dokumentumelemzésnél tágabb körű a szöveg mélyebb összefüggéseit, az üzenetek jelentését vizsgálja folyamata: szöveg/tartalom adatok/kategóriák mennyiségi/minőségi következtetések pl. nyitott kérdéseknél, sajtóközlemények, tantervek vizsgálatakor

Megfigyelés adott ideig tartó észlelés bizonyos hatások okozta jelenségek megfigyelése közvetlen információk szerezhetőek mindig céltudatos tervszerű objektív

A megfigyelés szituációi A megfigyelő (M) a szituáción kívül áll, a történéseket nem befolyásolja: információk: a tárgyról, nem tudatos hatások, nem a tárgyhoz tartozó információk (pl. madárhangok) M jelen van, ezzel akaratlanul módosítja a történéseket M is résztvevő kölcsönös reakciók nem láthatunk minden történést

Megfigyelési technikák KÓDOLÁS NÉLKÜL napló, feljegyzés szelektív jegyzőkönyv teljes jegyzőkönyv KÓDOLÁSSAL becslési skála jelrendszer kategóriarendszer

Kikérdezés kérdések segítségével gyűjtött információk alkalmas ismeretek, cselekvések, vélemények, attitűd, életmód, élmények, motivációk felderítésére megbízhatóság, reprezentativitás, érvényesség összefüggések, tendenciák, szabályszerűségek feltárása szóbeli kikérdezés: alapmódszere az interjú írásbeli kikérdezés: alapmódszere a kérdőív

Kérdéstípusok funkció szerint fő kérdések közvetlenül a témára, a problémára vonatkoznak kiegészítő kérdések az információszerzés biztonságát szavatolják demográfiai bemelegítő kontroll levezető

Kérdéstípusok a válaszoló mozgástere szerint nyílt a válaszadót legfeljebb térben korlátozzuk, kérdéseink ismereteire, véleményére, nézeteire, motivációira vonatkoznak zárt megadott válaszlehetőségek (alternatív/több válasz) feleletválasztás, rangsorolás, stb. félig zárt („egyéb”)

Értékelési skálák Értékelési skálák (intenzitáskérdések): grafikus: a válaszadó véleményét a skálán elhelyezett jellel fejezi ki Mennyire lényeges, hogy az adott tantárgy oktatója szimpatikus legyen az Ön számára? nagyon fontos egyáltalán nem fontos +2 +1 0 -1 -2

Értékelési skálák numerikus skála: a válaszadó számmal értékel Kérjük jelölje, hogy a képzés során milyennek ítélte (1=elégtelen 2=kielégítő 3=közepes 4=jó 5=kiváló) az oktató felkészültségét 1 2 3 4 5 a tanterem felszereltségét 1 2 3 4 5

Értékelési skálák deskriptív skála Jellemezze ügyfélszolgálati irodánk tevékenységét! Mindig Gyakran Néha Sohasem Panaszaimat kivizsgálják Ügyeimet telefonon is el tudom intézni

A kikérdezés a kérdéseket egyértelműen fogalmazzuk meg hagyjunk elég helyet a válaszadásra nyílt és zárt kérdéseket is használjunk a kérdéssort a kutatás hipotézisei alapján állítsuk össze írásbeli kikérdezésnél (személyes kapcsolat hiánya esetén) fontos a bevezetés

Kérdőív a kikérdezés gyakori eszköze gyors, nagy minta esetén is alkalmazható módszer önkéntes válaszadás, indirekt adatszerzés: a kikérdezett nem feltétlenül ad igaz választ nyílt kérdések esetében: megfelelő kategóriák

A kérdőíves vizsgálat fázisai a gyűjtendő információk körének meghat. a kérdőív típusának kiválasztása az első változat elkészítése ennek kipróbálása a kérdések felülvizsgálata (a kérdőív legyen érthető, célratörő, elegendő, optimális hosszúságú és sorrendű, kiértékelhető) a végleges kérdőív megszerkesztése adatfelvétel feldolgozás

Interjú STRUKTURÁLATLAN (szabad beszélgetés) személyes kapcsolaton alapuló, határozott céllal történő szóbeli kikérdezés STRUKTURÁLATLAN (szabad beszélgetés) nehezen feldolgozható, a kutatás első fázisában ideális STRUKTURÁLT (irányított beszélgetés) szabályozott kikérdezési szituáció ~ szóban kitöltött kérdőív alkalmazható más interjúváltozat részeként is (pl. demográfiai kérdések) zárt kérdések: jelölés, nyíltak: utólagos jegyzetelés, rögzítés (pl. diktafon)

Interjú MÉLYINTERJÚ NARRATÍV INTERJÚ intim témák (félelmek, kudarcok, egyéb érzelmek) bizalmas, kevéssé kötött beszélgetés cél a kikérdezett bizalmát elnyerni, ezért problémás a rögzítés NARRATÍV INTERJÚ a kikérdezett az általa átélt eseményekről beszél bibliográfiai: életutat mutat be kiemelt történést/életszakaszt mutat be

Interjúk a résztvevők száma szerint egyéni egyszerre egy vizsgált személy csoportos attitűd, viszonyrendszerek, közvélemény, nyelvhasználat, stb. megfigyelésére

A kikérdezők a kikérdezők felkészítése a jó kapcsolatteremtő képesség szerepe a célcsoport/probléma megfelelő ismerete a nonverbális jelek értelmezése a kérdező ne befolyásolja, de irányítsa a beszélgetést

Kísérlet a kutató tervszerűen hat arra a folyamatra, melyben adatgyűjtést végez a szituáció meghatározó tényezői közül némelyeket megváltoztat illetve változatlanul hagy független változók: ezeket a kísérletvezető teremti meg a kísérletek kontrollja

A független változók KÜLSŐ a részvevők környezetében történő változások aránylag könnyen befolyásolhatóak pl. csoportlétszám, oktatási módszer BELSŐ a vizsgálati személyek azon tulajdonságai, melyek hatását vizsgáljuk a függő változókra nehezen alakíthatóak pl. tudásszint, motiváció, intelligencia ezek együttes hatása a függő változókra (pl. teljesítmény, magatartás)

Kísérlet előidézett felidézett a független változó(ka)t a kísérletvezető hozza létre felidézett spontán szituáció, a független változókat utólag azonosítjuk pl. a munkanélküliség mentálhigiénés hatásai, külön nevelkedő ikerpár személyiségére ható környezeti tényezők

A kísérletek típusai szerkezetük szerint EGYCSOPORTOS (ÖNKONTROLLOS) egy független változó módosítása, egy csoportban kevésbé megbízható, nehéz az eredmények ellenőrzése KÉTCSOPORTOS (KONTROLLCSOPORTOS) a függő változók hatását két csoport eredményeinek egybevetésével vizsgáljuk meg kísérleti csoport/kontrollcsoport megbízható módszer, ha a csoportok homogének

A kísérletek típusai szerkezetük szerint TÖBBCSOPORTOS több csoportban, más-más változó bekapcsolásával végzett kísérlet ÖSSZETETT KÉTCSOPORTOS két főcsoport (kísérleti/kontroll), ezeken belül összetevő csoportok a kontroll összetett: az eredmények megbízhatóak, ha a kísérleti változó hatására mindegyik csoportban egyirányú változás észlelhető

A kísérletek színterük szerint LABORATÓRIUMI mesterségesen előállított, pontosan körülhatárolt vizsgálati szituáció a belső független változók nehezen kontrollálhatóak TERMÉSZETES nem történik mesterséges környezetátalakítás, de a szituáció manipulált a humán kísérletek nagy része ebbe a csoportba sorolható (pl. tanulás vagy munka közben)

Statisztikai módszerek nagyszámú adat feldolgozására informatikai lehetőségek leíró statisztika: numerikus információk gyűjtése, rögzítése és jellemzése akkor alkalmazzuk, ha a kapott eredményeket csak a vizsgált populációra tekintjük érvényesnek, nem akarjuk szélesebb körre általánosítani adatgyűjtés ábrázolás csoportosítás, osztályozás egyszerűbb számtani műveletek az eredmények megjelenítése

Statisztikai módszerek következtetéses (matematikai) statisztika: célunk, hogy a közvetlen vizsgálat hatókörén túli megállapításokat tegyünk eszközei: matematikai stat. és valószínűségszámítás vizsgálat reprezentatív mintán megvizsgáljuk, mekkora annak a valószínűsége, hogy a mintában mutatkozó összefüggések jellemezni fogják a teljes populációt

Statisztikai alapfogalmak populáció (sokaság): a statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összessége elem: a sokaságot alkotó egyedek álló sokaság: adott időpontra vonatkoztatott állapot (pl. reg. mn. száma 2002. jan. 31-én) mozgó sokaság: intervallumban értelmezzük, folyamatot fejez ki (mn számának alakulása 2002. 01. 01.- 2003. 01. 01.)

Statisztikai alapfogalmak ismérvek (változók): az elemek időbeli, térbeli, minőségi, mennyiségi tulajdonságai alternatív ismérv: 2 ismérvváltozat létezik (pl. nem) statisztikai adat: mérés/számlálás útján nyert empirikus szám (korlátozott pontosság) alapadatok: közvetlenül méréssel/számolással nyert adatok

Statisztikai alapfogalmak leszármaztatott adatok: az alapadatokból nyert mutatószámok: rendszeresen ismétlődő események leírására használt kategóriák (pl. mn ráta) viszonyszámok: két tényező egymáshoz viszonyított aránya átlag

Statisztikai alapfogalmak Középértékek: ÁTLAG (számtani közép): az adatok összege osztva az elemszámmal MODUS: a legnagyobb gyakorisággal rendelkező kategória MEDIÁN: a középső érték, melytől jobbra és balra az adatok 50-50%-a helyezkedik el SZÓRÁS: az átlagtól való eltérések átlaga (eloszlás, kis szóródás, nagy szóródás)