ARDUIN – 23. Kép/fotó helye

Arduin 1994-ben  360 főt kiszolgáló intézet,  A városon kívül egy nagy épületkomplexumban  ‘Totális gondozási szolgáltatások biztosítása’  Számos tekintetben nem megfelelő minőségű ellátás  Kevés munkalehetőség, illetve napközbeni elfoglaltság  Hierarchikus struktúra  Szigorúan szabályozott munkakörök  Személyes felelősség hiánya  Egyszemélyes igazgatói felelősség

Arduin napjainkban  Felnőttek Nappali ellátása : 71 kliens  Gyermekek Nappali ellátása: 20 fő, de minden esetben inkluzív oktatás formájában  24 órás támogatás, bentlakás: 510 fő  1200 munkatárs  Több mint 135 ház, 25 faluban és városban  Munka / nappali ellátás mindenkinek  „Életminőség Akadémia”; több mint 50 kurzus minden kliensnek és dolgozónak  „Lapos” szervezeti struktúra  Menedzsment team irányítja a szervezetet  Személyes felelősség minden szinten

Middleburg Kleine Vlaanderen 37.b

A kitagolás és a szolgáltatás középpontjában egyaránt az életminőség áll Az életminőséget a személyes karakterjellemzők és a környezeti faktorok, beleértve a kulturális közeget is, együttesen határozzák meg. (bio-pszicho-szociális megközelítés)

Életminőség faktorok* Életminőség területek Életminőség indikátorai Függetlensé g Önállóság Személyes fejlődés Önmeghatározás, Önazonosság Oktatás, képességek, adaptív viselkedés Választás/döntés, autonómia, személyes kontroll, személyes célok Társadalmi részvétel Szociális inklúzió Jogok Szociális háló, barátságok, közösségi részvétel, interakciók, egyéb kapcsolatok Társadalmi részvétel, integráció, társadalmi szerepek, támogatás Jog a tisztelethez, méltósághoz, egyenlőséghez Jogi hozzáférés, érdekérvényesítés Jóllét Érzelmi jóllét Fizikai jóllét Anyagi jóllét Biztonság, pozitív tapasztalatok, élmények, megelégedettség, kompetencia érzés, stressz mentesség Egészségi állapot, tápláltság, étkezés Rekreáció/fizikai erőnlét Anyagi státusz, foglalkoztatottság, lakhatás, tulajdon Személyközi kapcsolatok

Gondozás minőségeÉletminőség Nézőpont A szolgáltató és a szakemberek A (fogyatékos) személy FigyelemFolyamat (szolgáltatás)Eredmények - kimenetek Tartalom A gondozási rendszerek szervezése Támogatások és azok hatása a személy életére Értékelés kritériumai Hatékonyság, költséghatékonyság, tervezés, felhasználói elégedettség Hosszútávú, értékorientált inklúziós eredmények, személyes fejlődés, önrendelkezés Struktúrák A meglévő rendszereket fejleszti A támogatási szükségletek érdekében új alternatív megoldásokat alkalmaz

Életminőség a gyakorlatban Az ARDUIN modell

Önmeghatározás a gyakorlatban Mindenki képes fontos döntéseket hozni az életében (támogatással, ha szükséges) Lakhatási forma / lakás kiválasztása, munkahely választása (interneten elérhető adatbank)

Személyes fejlődés a gyakorlatban Tapasztalati tanulás: részvétel a közösségben Akadémia: fókuszban az önmeghatározás, egyenlőség

Inklúzió a gyakorlatban Minden kliens számára normál, az adott közösségben jellemző lakások Befogadó családok a gyermekek számára Munka és napközbeni elfoglaltság (munkahelyek, nappali intézmények)

1. Vezetés 2. Tiszta és egyértelmű fókusz, cél és kreativitás a folyamat megvalósításában 3. Dialógus 4. Intranet 5. Oktatás, képzés 6. Szervezeti változások 7. Szolgáltatásszervezés 8. Minőségmenedzsment *Jos van Loon 2010, Key catalysts in the Organizational Change of Arduin, kézirat Az intézménytelenítés kulcsfaktorai*

1. Vezetés Lecserélni, amennyiben szükséges A vezetés határozza meg a szervezet irányát, ösztönzi a tanulást és a változást Felügyeli a kimeneteket, eredményeket “Egységes vízió, egységes kommunikáció!”

2. Tiszta és egyértelmű fókusz, cél és kreativitás a folyamat megvalósításában Középpontban az életminőség (a 8 fő terület mindegyike számít, egyik sem hagyható figyelmen kívül!) mind a szervezeti, mind a személyes (kliens és szakember) szinten Gondozás helyett támogatás Személyes életminőség mutató (Person Outcomes Scale) Kreativitás a megvalósításban (lakás-, és állásbörze, munkakörön túli képességek)

3. Dialógus Dialógus a szervezeten belül a folyamatról (kliensek, szülők, gondnokok, munkatársak) Párbeszéd a kliensekkel a vágyaikról, céljaikról és támogatási szükségletükről Párbeszéd a munkatársakkal (‘Find your second talent!’, személyes fejlődési terv) A párbeszéd épüljön be a szervezeti kultúrába! Külső szakember alkalmazására szükség lehet időnként (külső szem)

4. Intranet Internetalapú számítógépes kommunikációs rendszer, amely folyamatos, a szervezet minden területére kiterjedő gyors, egyértelmű, valós idejű és átlátható módon biztosítja az információ tárolását és átadását Korlátozott, munkakörhöz és felelősségi körhöz kapcsolt hozzáférés (kliensek, segítők, coach, menedzsment, szülő....)

5. Oktatás, képzés Képzések a klienseknek (önérdek-érvényesítés, közösségi életben szükséges tudás: közlekedés, háztartás, viselkedés a munkahelyen, kommunikáció,....). Képzések a munkatársak számára az attitűdök és az új szokások kialakítása érdekében (új szerepek - gondozóból segítővé válni). Az életminőség határozza meg minden képzésnek a struktúráját és tartalmát.

6. Szervezeti változások (1) Coaching modell - coaching típusú vezetési stílus Új szerepkörök, új megnevezések (gondozó - személyi segítő; konyhás - IT munkatárs, takarítónő - nyilvános mosoda - patyolat) Bürokrácia, adminisztráció leépítése (eszköze az intranet, rendszeres teamek beszüntetése)

6. Szervezeti változások (2) Technikai és karbantartási munkák kiszervezése Orvosi támogatás: az orvosi ellátás a közösségi szolgáltatókon keresztül van megoldva, 1 orvos alkalmazásban a szervezetnél Minden szükséges és eldöntött változtatást a lehető leggyorsabban kell elvégezni!

1. Célok, vágyak, elképzelések 3. Egyéni támogatási terv kidolgozása a)A kliens és a személyi asszisztens a vágyakat és elképzeléseket, illetve a SIS eredményeit “összegyúrja”. Kérdés: mit szeretnék? Hogyan támogassanak engem a legmegfelelőbben ahhoz, hogy céljaimat elérjem? b) A személyi asszisztens a segítőkkel és más szakemberekkel konzultál. c) Közösen elkészítik az Egyéni támogatási tervet, amelyben meghatározzák egészen pontosan a szükséges támogatási formákat, időt, stb. 2. Támogatási szükséglet meghatározása (SIS) 4. Végrehajtás Mindenki, aki a személy támogatásában részt vesz, a természetes kapcsolati háló és a szakemberek. 5. Monitorozás a klienssel folyamatos dialógust folytatva Azt a támogatást kapom, amire szükségem van? Változtak-e a vágyaim, elképzeléseim, céljaim? 6. Felülvizsgálat SIS és POS

8. Minőségmenedzsment Fókuszban az életminőség. A gondozás minősége helyett érték alapú felülvizsgálat. Személyes életminőség faktorok mérése, személyes életminőség mutatók (nem fogyatékosság-specifikus, hanem minden emberre érvényes), POS. A coach, személyes asszisztens, segítő, gyógypedagógus és a menedzsment folyamatos és helyenként egymástól független dialógust folytat a klienssel (készenléti ügyelet rendszere).