A média hatása gyermekeinkre

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Erőszak a médiában.
Advertisements

A NEVELÉS TERÜLETEI.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a GVH eljárásaiban
Az internet veszélyei gyermekeinkre
Több játékot az oktatásba Honti Pál. Előítéletek.
BEENGEDTEK? BEENGEDÜNK?! AZ EMBEREK ATTITŰDJE AZ AUTISTÁKKAL SZEMBEN
K ONTROLLÁLATLAN VÁGYAK, KISZÁMÍTHATATLAN HISZÉKENYSÉG, KIALAKULATLAN ÉRZÉSVILÁG Avagy a reklámok hatásai a kisiskolásokra Készítette: Tóth Ivett Anna.
 Jób 30:9 És most ezek gúnyolódnak rajtam, ezek fecsegnek rólam.  Zsolt 1:1 Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek.
Mit csinálsz a szobádban
A túlzott informatikai eszköz-használat veszélyei
Szenvedélyek fogságában - a drogok
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék.
GYERMEKBÁNTALMAZÁSOK A TABULA RASA ALAPÍTVÁNY TEVÉKENYSÉGE Kovácsné Duró Andrea ME BTK Tanárképző Intézet
2009 Merényi Zsuzsanna Közoktatási szakértő-középiskolai tanár
Bevezetés a tanácsadásba Dr. Dan Brinkman.. Tanácsadás  Nátán esete (2Sám 12:1- 14)
Kreatív technikák és terápiák a pszichiátriai betegek közösségi alapú ellátásaiban Endre Szilvia május 23.
A személyiség.
10 állítás a gyerekek internethasználatáról
Napocska Napköziotthon
A kiskorúak védelme a média káros hatásaival szemben
Népszerű kultúra és magaskultúra
A pedagógia alapjai 3. előadás Emberformáló folyamatok: szocializáció, nevelés, a nevelés lehetőségei és korlátai Birta-Székely Noémi BBTE, Pszichológia.
Alkoholizmus.
A média mint nevelési intézmény
A számítógép veszélyei és káros hatásai
Szociális tanulás formái
A gondozás,nevelés egysége
Reklám etika.
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Mit tehetünk az erőszakmentes iskolákért? A párbeszéd, mint gyógyító stratégia Felházi Anett.
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
Közösségi portálok használata
A kulturális intelligencia
Az emberi tanulás.
KULTÚRA, ÉRTÉKEK, NORMÁK, DEVIANCIA
Növeli-e a középiskolai erőszak esélyét a televízió, a számítógépes játékok használata, valamint a vallásosság hiánya ? A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat.
Mire kell figyelni a reklámokban a gyermekek védelmében?
Az új klasszifikációs ajánlás Szilády Szilvia Tudományos munkatárs Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztály szeptember.
„Hát persze, hogy tévézzen!” A családi televíziózás kiskátéja
László Miklós Legutolsó dolog, amit megtudsz egy könyv írása közben az, hogy mivel kellett volna kezdened v 1.0 A kutatási sorozat a múlt és jelen kontextusában.
Szülői vélemények gyermekeik tévénézési szokásairól
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
ONAP ↓ HELYI ÓVODAI PROGRAM ÜTEMTERV TERVEZET
Biztoskezdet gondolat a falakon túl A gyerekházon túl is élnek.
Fogyasztói magatartás 2006
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
A kriminálpszichológia
Az alapvető művelődési igények meghatározói
Gyermekvédelmi szemlélet az edzői munkában
Egy gyermek története Gyermek pszichológiai vizsgálat és pszichoterápiás munka a Budaörsi Nevelési Tanácsadóban Készítette: Cz. Szabó Melinda, pszichológus.
Erőszakmentes iskola. Az erőszakosságot úgy írhatnánk körül, mint az egyén testi, szóbeli és érzelmi bántalmazása egy vagy több személy részéről Az erőszakosságot.
Speciális gyermekvédelem
Az audiovizuális szolgáltatások szabályozásának új útjai A médiaszabályozás reformja az Európai Unióban dr. Zachar Balázs Miniszterelnöki Hivatal.
A két- és többnyelvűségről Vélemények és gondolatok.
A reklám centruma.
ADATVÉDELEM, ADATBIZTONSÁG Készítette: Horváth Tünde.
TAKÁCH-BATTA Zsuzsanna Valóban az vagyok, akinek mások mondanak?
Termékmegjelenítés a médiaszabályozásban. I. Előzmények, alkalmazandó szabályok AMSZ Irányelv A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól.
A kamaszok és mi Dr. Gyenge Eszter. Történeti szempontok Archaikus társadalmak Felnőttéválás beavatási rítusok: Átmenet a gyermeki – profán- világból.
Az iskolai zaklatás jelensége alapfogalmai. Az agresszió fogalma pszichológiai háttere Agresszió minden olyan szándékos cselekvés, amelynek indítéka,
Erőszakos médiatartalmak fiatal fogyasztói Székely Levente.
– Letölthető változat –
#15-25 Youth Marketing Forum
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA
A médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés és az arról szóló tájékoztatás törvényi feltételeinek való megfelelés dr. Szikora Tamás jogász Nemzeti.
Reklám etika.
Videójátékok veszélyei
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Gyermek- és ifjúságvédelem, vezetői felelősség és támogatás
Előadás másolata:

A média hatása gyermekeinkre Herczeg Csilla Zalaegerszeg, 2011. február 16.

A szocializáció történeti változásai Középkor – A világ megismerése személyes tapasztalás útján történik XIX. szd. – Iskoláztatás általánossá válása, döntő szerep az írásbeliségé. Napjainkban - A médiumok, mindenekelőtt a televízió elterjedtsége jelentős mértékben átalakítja a szocializációs folyamatot. A mára már hagyományosnak tekinthető médiumok (film, újság, televízió, videó stb.) mellett a gyorsan elterjedő új technológiák is egyre jelentősebb szerepet játszanak a gyerekek és a fiatalok mindennapjaiban.

Magyar Filmművészek Szövetségének Gyermek és Ifjúsági Szakosztálya MEMORANDUM (2002) A televízió adós a magyar népmesék, mondák, a magyar irodalom klasszikusainak megjelenítésével, az átalakuló magyar társadalom, gyerekek, fiatalok életére gyakorolt hatásainak művészi ábrázolásával. Az állami, társadalmi, illetve szakmai szervezetek ismerjék el a gyermek televíziózás és a gyermekfilm készítés fontosságát. Lássák be annak védtelenségét és tegyenek lépéseket a támogatására. Az ORTT 2001-es felmérésére reagáltak

Az óvodás – kisiskolás gyerekekben az erőszakos rajzfilmek hatására növekedett a fizikai és verbális agresszió NEM MINDEN AGRESSZIÓ EGYFORMA! I. Kulturális kifejezési forma, művészi kifejezésű. Hangsúlyozza a történet tragikus jellegét. (népmesék, mitológiai legendák, királydrámák) II. „Vidám erőszak” – hidegvérű, gyors, látványos, de üres.

Tévében látott erőszak és az agresszív viselkedés Okozati összefüggés Tévében látott erőszak és az agresszív viselkedés összefügg! Ennek mértéke függ: Gyermek társadalmi helyzetétől Intelligenciájától Szülői példától (George Gerbner)

Hogyan reagálnak a gyerekek az agresszióra? Többség: Normális, elfogadható válaszreakció a külvilág ingereire. Toleránsabbá válnak az agresszióval szemben. Fokozott félelemmel és visszahúzódással reagálnak. (Aronson) Az agresszió megértése csak fokozatosan változik a gyermek fejlődésével!

Az agresszió megértése 3-7 éves: csak az agresszív cselekményre emlékszik 10-14 éves: már az erőszak motivációjára, annak rövid és hosszú távú hatásaira is emlékszik. Óvodások: képlékeny a normarendszerük, meggyőződésük, hogy amit a felnőttől látnak, az csakis jó lehet.

Miért veszélyes?? 3 évesek – fizikai valóságként élik meg a képernyőn látottakat 4 évesek – már kezdik érteni, hogy ezek csak képek 9 éves kor előtt még nem képesek a komplex cselekményvonalat követni, nem értik a cselekmények és a következmények közötti összefüggéseket. 9-10 éves korban érik el a „tévéérettséget”, ekkor a látottakat már összevetik a valósággal. Már különbséget tudnak tenni fikció és valóság között.

A médiaerőszak mechanizmusa nem direkt 12 éves korukig… 244.000 erőszakos tettet 14.000 halottat látnak A médiaerőszak mechanizmusa nem direkt Az erőszak hatása függ: a néző típusától a tévénézés körülményeitől a látott agresszió mértékétől

Jutalmazott agresszió Ha a filmben az erőszak sikerre visz, és negatív következmény nélkül marad, akkor a gyermek pozitívnak ítéli ezt a viselkedésformát és az életben is alkalmazza. Ha a jófiúk „rosszalkodnak” és a filmben nem bűnhődnek, utánzásra késztetik a gyermeket. Ha a környezet visszaigazolja az erőszak helyességét és a film azt mutatja, hogy az áldozat a megérdemelt büntetését kapta - akkor az erőszak igazolása növeli az agresszív hatást.

A tévéérettség 9-10 éves korban alakul ki. 9 éves kor alatt a gyerekek gyakran nem képesek egész történetként megérteni a filmet, nem értik az összefüggéseket. Az erőszakos cselekmények ilyenkor direkt hatnak. Csak az életkoruknak megfelelő műsorokat nézzék! A szülői példa fontos!

Az erőszak hatása műfaji típusonként eltér Rajzfilmek: klasszikus rajzfilmek akció-rajzfilmek Kétfajta szemlélet: 1. Nem jelentenek veszélyt, mert a gyerek komikusnak találja a rajzfilmekben az erőszakot. 2. Veszélyesek, mert bagatellizálják és elfogadhatóvá teszik az öncélú erőszakot. Kötekedés, káröröm.

ha az erőszaknak nincsenek következményei! Rajzfilm – a humor is lehet veszélyes ha az erőszaknak nincsenek következményei!

Magyar alkotások helyett: olcsó, silány képi ábrázolású és erkölcsi tartalmú akció-rajzfilmek Japán - anime (lélek) Mangák - megfilmesített képregények Szereplők: szörnyek, zombik, ördögszerű sárkányok, ijesztő figurák Nincs határvonal a pozitív és a negatív hősök között. Állandó tartalom: átok, mágia, támadás, kínzás, gyilkosság.

Akció – rajzfilmek veszélyei Ismételgetett klisék, szándékosan érthetetlen kifejezések Intenzív fény- hangeffektusoktól folyamatos a gyermek izgalmi szintje A gyermekben felgyülemlett érzelmek, pl. a halálfélelem, nem oldódik a happy end-del Az állandósult izgalmi szint szervi panaszokhoz vezet, csökken a koncentrációképesség, szorongás alakul ki.

Fontos a műsorhely megválasztása!!! Más műfajok Kalandfilmek: nem jelentenek veszélyt. Földrajzilag és időbelileg távol álló erőszakos cselekmények. Krimik: Veszélyesek. Valósnak ható történetek. A tett következményei már nem mutatkoznak meg. Akció és horror filmek: A gyerekek szempontjából leginkább káros műfaj. (Utánzás. Üldöztetéses szorongás) Öngyilkosság: provokál vagy gátol – a hatása megjósolhatatlan. Különösen veszélyes a serdülő lányokra. Fontos a műsorhely megválasztása!!!

Sokak szerint a jelzés piktogram „diszfunkcionális”. I. Kategóriás műsorokat nem kell ellátni jelzéssel és bármikor leadhatók. V. Kategória tartalmának leadása TILOS. A további három kategória leadásakor közölni kell azok minősítését, emellett jelzés piktogram formájában a képernyő valamely sarkában a műsor teljes időtartama alatt meg kell jeleníteni. Sokak szerint a jelzés piktogram „diszfunkcionális”. MEGOLDÁS – technikai szűrő, v-chip beépítése a készülékbe

Médiatörvény 1996. évi. I. törvény 5. § (3) bekezdés Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni. (4) bekezdés A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot, csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni. (5) bekezdés A kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos.

2002. évi XX. törvény Műsorszámok besorolása: I. Korhatár nélkül megtekinthető II. 12 éven aluli nézőben félelmet kelthet, nem érthet, félreérthet III. 16 éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására alkalmasak, közvetett módon utalnak erőszakra, illetve szexualitásra, vagy meghatározó elemük az erőszakos módon megoldott konfliktus. IV. Alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása. V. A kiskorú fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására alkalmas, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, indokolatlan erőszakot tartalmaz

Reklám és a gyermek Az óvodások, kisiskolások a reklámipar legfontosabb célrétegei. Játékaikat egyre inkább a média határozza meg.

Reklám – kapaszkodó a gyermekeknek Túlterhelt szülők időhiány a gyerekeknél hiányoznak a szociális kötődések a REKLÁM számukra a biztonság, a valakihez tartozás érzését közvetíti. Probléma: A reklám felnőttként szólítja meg a gyereket Csak a megszerzett javakat mutatja, a munkát nem. Ez álvilágot teremt a gyermek fejében. A FÜGGŐSÉG AZOKNÁL A GYERMEKEKNÉL ALAKULHAT KI? AKIKET A SZÜLŐK FIZIKAILAG ÉS LELKILEG ELHANYAGOLNAK!

A reklám szocializáló erő! A gyerekek számára: identitást kölcsönöz ismereteket hordoz kulcs a felnőtt világhoz A gyermek háromszoros fogyasztó: Költi a zsebpénzét Költi a szülő pénzét Kialakul nála a márkafüggőség

A reklámipar célja Fogyasztásra ösztönzés Manipulálással az életfilozófiánk alakítása MANIPULATÍV technikák: Rövid verses, humoros szövegek – akaratlanul rögzülnek. Az ismert ember hitelesebb. Szakemberek ajánlása. A film legizgalmasabb részét szakítják meg reklámmal – a magas vérnyomáskor jobban rögzül az üzenet Erősebb hangerő – érinti a küszöb alatti ingert

Gyerekekre gyakorolt hatás 1,5 év – felismerik a hang és a kép kapcsolatát 2 év – a reklámokhoz, műsorokhoz tudja kötni a zenei szignálokat 5 év – ugrásszerűen nő a felfogóképessége 6 év alatt – még nem tudnak különbséget tenni a reklámok és műsorok között. A média kihasználja… 7 év – már felismerik a reklámokat. Kialakul a realitás érzékük. Kétségbe vonják a reklámok igazságtartalmát. 9 év – Tv-érettség. „Gondolkodva nézés” 11-12 év – rájönnek, hogy a reklám irreális dolgokat közvetít. Szocializációjuk részévé válik, hogy: Az élet része a hazugság.

A védekezés taktikái Másik csatornára kapcsolunk A gyermek tudatos fogyasztóvá nevelése

A gyermekeknek szóló reklámok veszélyei Hatékonyságának titka – az „egybemosási törekvés”. Misztikus erővel ruházzák fel a termékeket. A történetek beépülnek szerepjátékaikba, a szlogenek korlátozzák kifejezőképességüket. A gyerekek vásárlóként vesznek részt a fogyasztási folyamatban. Döntésük erősen befolyásolható. A reklám a gyereket, mint ügyfelet szólítja meg. Összemossák a felnőtt- és gyermekvilág határait. Fejlesztések – a gyermek érdekében tett erőfeszítés A gyermek a technikai fejlődés résztvevőjévé válik – elektronikus játékok – nem tudja reálisan felmérni a saját képességeit Nyereményjátékok – gyermek bevonása a fogyasztási folyamatba A termékek tulajdonságait gyakran eltúlozzák, nem életszerű helyzetben mutatják be, nem adnak tájékoztatást az áráról.

Az áruk beépülnek a gyermekek képzeletvilágába, vágyaik közé. Már most tudják, ha több pénzük lenne, többet vásárolnának.

2002-es törvénymódosítások A tv. tiltotta a dohányáru, fegyver, lőszer, robbanóanyag, kizárólag orvosi rendelvényre vehető gyógyszer, továbbá gyógyászati eljárás népszerűsítését a reklámokban. - Az alkohol tartalmú italok reklámozása megengedett, de csak bizonyos feltételek mellett. (Szigorodtak a korlátozások) A reklám nem mutathat kiskorút erőszakos helyzetben és nem buzdíthat erőszakra. A televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére vagy szolgáltatások igénybe vételére. Műsorszerkezeti követelmény: Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, mely 14 év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a 30 percet.

Mit tehetünk?? Nem szabad eltiltani a tv-től a gyereket! Együtt televíziózás, folyamatos magyarázat A reklámról gyermeknyelven való beszélgetés Példával elöl járni, nem „vak” fogyasztóként vásárolni Közösen, felelősen dönteni a vásárolt termékről. Más elfoglaltság keresése, a gyermeki fantázia „kivirágoztatása”.

Lélektani és fizikai hatások Kevesebb időt tölt a szabadban. Kevesebbet játszik. Kevesebbet sportol, mozog. A mozgáshiány és a tévézés közben való evés miatt egyre több a gyomorpanaszos gyermek. A tv és számítógép előtt töltött idő nagyobb súlygyarapodáshoz vezet, mint az egészségtelen étkezés. Neurotikus tünetek – „tévékór”. Napi alvásigénye nem lesz meg, ezért feszült lesz.

„A média egyfajta kábítószer. Vezetékes drog. A nép ópiuma.” Veszélyek: Gátlás, elfojtás, félelem, sematikus gondolkodásmód Túl sok információt közöl – a gyermek ezeket nem tudja feldolgozni Hamar elveszi a gyermekkort, a naivitást. A rajzfilmek, klippek felfokozott tempójúak, nincs idő a kontrollra, így tudati ellenőrzés nélkül hatnak. A média sematizál, és uniformizál. A gyermekekben gyakran összemosódik a média által vetített világ és a saját élete. A két világ kontrolálatlanul összekeveredik.

A televízió előnyei Erkölcsi ismeretek, szokások, normák kialakítása Ösztönzi a gyermekeket a sportra, az egészséges életre A tévé hat a gyermek értelmi fejlődésére, a vizuális kultúrájára, megismeri a távoli országokat Javítja a koncentrációt, az emlékezetet. Vetélkedők, kvízműsorok fejlesztik a tárgyi tudást Anyanyelvünk megismertetése, megszerettetése

Több fogalmat ismernek a tévéző gyerekek és ezeket tudatosan használják. Fejleszti a nyelvi kultúrát. Az érzelmi nevelés fontos eszköze. A gyermekműsorok feladata lenne, hogy megszerettesse a gyermekekkel a munkát. Pozitívan alakítsa viselkedésüket, magatartásukat, jellemüket.

Internet veszélyei Személytelensége sok veszélyt rejt,a bűnözők kedvelt helye lett Meg kell tanítanunk a gyerekeket a háló helyes használatára Gyakran olyan képeket töltenek fel, ami az intimitás határát súrolják Kihasználják a gyermeki naivitást a bűnözők Videomegosztó oldalakra tesznek fel verekedést Egy jó hecc akár bűncselekmény is lehet Becsületsértés /facebook/

A zaklatás, rágalmazás, személyes adatokkal való visszaélés 2 évig terjedő szabadságvesztést is vonhat maga után Védelem: www.biztonsagosbongeszes.org http://www.egyszervolt.hu/hellohalo

Facebook káros hatásai Kommunikációs képesség romlik Házi feladatok minősége értékelhetetlen Gyengíti a személyes kapcsolatokat Növeli a stresszt / alváshiány / Rövidebb ideig képesek koncentrálni a tananyagra Kevesebbet mozognak

Internet függőség jelei Az Internetfüggő mindig több időt tölt el a gép előtt,mint azt elhatározta Ha nem jut fel a hálóra ingerültté, levertté, depresszióssá válik Az ebédet is már a monitor előtt eszi meg Elveszíti könnyen az időérzékét, az órák csak perceknek tűnnek Környezetét, családját, barátait teljesen elhanyagolja Hazudik a családjának a géphasználatot illetően

Társasági oldalak használata - chatelés Figyelemfelhívó képet ne tegyél fel magadról Ne válaszolj személyes kérdésekre Azonnal zárd be a chatelést, ha durván beszélnek veled, vagy fenyegetnek Ne higgy el mindent, amit a világhálón olvasol, kérd ki a felnőttek tanácsát!

De mi van akkor, ha tévedünk?” „Elköteleztük magunkat a jövőre nézve annak a hipotézisnek, hogy jobban felvértezzük gyermekeinket, ha mindent tudnak, amit mi tudunk. Erőszakról, politikai tévedésekről, atomháborúról, szexről, kábítószerekről, betegségekről, és így tovább. De mi van akkor, ha tévedünk?” /Neil Postman/

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet! Herczeg Csilla E-mail: herczegcsilla07@gmail.com