Szemiot i ka.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hieroglifák.
Advertisements

A JELÖLT ÉS A JELÖLŐ FOGALMA
A m ű v é s z e t e k A művészet a görög tekhné és technika,
 Szegedi Tudományegyetem  Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék.
Az információ alaptulajdonságai 1.Mérhető 2.Tudásunkra hat Értelmességi alapfeltétel értelmes >< igaz állítás.
A képkészítő nemcsak rögzíti, de mindig ábrázolja is, amit felvesz…
Médiapedagógia.
Mesélő képek Fehér Ágnes FOK III/6.
A fotográfia különböző megjelenési formái a filmben Készítette: Hrivnák Anita Szegedi Tudományegyetem, 2011.
Informatikai alapfogalmak
Kognitív nyelvészet Készítette: Molnár Dániel és Herczeg Renáta.
A térkép és a propaganda kapcsolata Bobák Szilvia.
Van Gogh: Parasztcipők – Heidegger: A műalkotás eredete
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék.
Szemiot i ka.
A fejhallgatók története
A MOZGÓ KÉP és hang TÖRTÉNETE
2. témakör: Az állatok kommunikációja
Térábrázolás különböző életkorokban
Szemiot i ka.
Szemiot i ka.
Szemiot i ka.
Szocializáció Fogalmak:
Kultúra – nemzet – emlékezet
1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV
Krúdy Gyula: Szindbád Érettségi tételminta
…mű lehet: nyomtatott (névjegykártya, prospektus, levélpapír, boríték, jegyzetpapír, plakát) elektronikus (prezentáció, hírlevél, weboldal, multimédia,
A kommunikáció elmélete és gyakorlata
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Az iskolaérettség kérdése
A megismerés fejlődése
Harmadik előadás.
A locke-i azonosságkoncepció értelmezésének problémái Szívós Eszter.
Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK
A képszerűség szerepe a retorikában
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
KREATIVITÁS ALKOTÓKÉPESSÉG.
Hogyan tanítsuk meg a számítógépet magyarul? Számítógép és nyelv Varasdi Károly MTA Nyelvtudományi Intézet
1. Bevezetés a tárgy célja: azoknak az eszközöknek és módszereknek a megismertetése és begyakoroltatása, melyek az érvelések megértéséhez, elemzéséhez,
Managerek éjszakája.
A szimbolizmus.
AZONOSÍTÁS emlék: ET-TT viszonylagosság –elválaszthatatlan tulajdonságok  azonosítás Azonosítás: az EF egyértelmű megjelölése –név szerinti természetes.
Navigáció hypertext- rendszerekben Varga Balázs tanársegéd ELTE IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz.
Információ, adat, jel, kód
A nyelv, mint jelrendszer
Szemiotika – Jeltan A Rendszer B Rendszer Kommunikáció Jel.
A korai avantgárd és a film
Metafora - metonímia A filmben?. Roman Jakobson Rámutat, hogy a metafora-metonímia bipolaritás megfeleltethető a nyelvi működés alapmodelljének, a paradigmatikus-szintagmatikus.
műelemzés ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK
A szövegértési feladatok összeállítása
A szövegértési feladatok összeállítása
A metafizika és a természettudomány. Különböző érzékszervi ingereket érzünk, melyeket alkalmi mondatokkal fejezhetünk ki. Pl.: a tej látványára a „Tej.
W.V. O. Q UINE A DOLGOK ÉS HELYÜK AZ ELMÉLETEKBEN (1981) Mészáros Zsuzsanna Tudományfilozófia szem.
Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Kedd ADs 035.
Az irodalomtudomány alapjai
Mozgókép - Alapfogalmak
Jegyzet Készítette: Nikli Károly 2013
VIDEOTECHNIKA/formanyelv
IDEGEN A FILMEN Etnográfiai szöveg és mozgókép közös nehézsége(i) A kulturális idegen ábrázolásának kihívása 1. Hogyan ábrázoljuk az idegent, a másik kultúrát?
A nyelvi jel és jelrendszer
4. A FILM formanyelvi eszközei
A film mint dokumentum a fikciósfilm, a dokumentumfilm, a fikciós dokumentumfilm, a cinema verité, az antropológiai film és a privát filmezés kategóriái.
Információelmélet 8. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Szemiot i ka.
Magasabb rendű idegtevékenység
Szemiot i ka.
Bevezetés a nyelvtudományba
A nyelv mint jelrendszer
Szemiot i ka.
Tudásstruktúrák szerepe a befogadásban
Előadás másolata:

szemiot i ka

A mozgókép szemiotikája

Lumiére: A vonat érkezése – 1895

új nyelv? a látás nyelvének megtanulása alapfeltétele a megértésnek Balázs Béla: a látás nyelvének megtanulása alapfeltétele a megértésnek a sajátos filmlátás elsajátítása a valóságlátáson alapul a mozi a fogalmi beszéd helyére a vizuális nyelvet állítja (A látható ember)

valóság – nyelv – film valóság nyelv dologi lét dolgok világa jel-lét jelek világa nyelv megfelelnek-e egymásnak? filmi kép: dolog vagy jel? film: valóság világa vagy jelek világa?

film és valóság viszonya Pier Paolo Pasolini: - filmnyelv és valóságnyelv azonossága: kusza „általános szemiotika” - valóság közvetlen filmi leképezése

filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 1. Pier Paolo Pasolini: - a film nyelv nélküli beszéd - képek rendszere - emlékek, álmok: képi gondolkodás - Christian Metz: - a beszélt nyelv - (hang)jelek rendszdere - szavak, mondatok: fogalmi gondolkodás

filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 2. Christian Metz: - (beszélt) nyelv kettes artikulációja: a.) elsö artikuláció: morfémák (lexémák, monémák): almás = alma + s – önálló jelentés b.) második artikuláció: fonémák (a)(l)(m)(a) – megkülönböztetés ! - filmnyelv: NINCS kettes artikuláció minden legkisebb elem (kép, hang) is önálló jelentéssel bír!

filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 3. Metz: nyelv film monémák száma véges > < képek száma végtelen 1 „alma” - ∞ alma 1 - 1 alma (jelölö) - (jelölt) (jelölö) - (jelölt) - absztrakció - - konkrétum - lehetöség a valóság nem tudja függetleníteni fogalmi megragadására magát a valóság észlelésétöl

filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 4. Bíró Yvette: Filmnyelv Beszélt nyelv konkrét elvont közvetlen közvetett mozgó-hangos képrendszer hangrendszer motivált, természetes önkényes, egyezményes megmutat, tükröz megidéz, magyaráz egyszeri, esetleges általános, fogalmi legkisebb egysége is konkrét! legkisebb egysége is absztrakt! filmnyelvi egység nem érinthetetlen nyelvi egység érinthetetlen (nem minimális) (minimális) DE! a filmnyelv is önkényes – nem a filmi jelek, hanem a szerkesztés szintjén !

filmnyelv önkényessége Marcel Martin: „A beszélt nyelv önkényes jelek rendszere, a filmnyelv természetes jelek rendszere, melyek azonban önkényesen vannak választva és csoportosítva.” Bíró Yvette: valóság vizuális és akusztikai elemeinek kiemelése: jelalkotás!

filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 5. filmnyelv eszköztára beszélt nyelv eszköztára komplex homogén vizuális, auditív elemek csak akusztikus elemek I. jelzörendszer (fizikai ingerek) csak II. jelzörendszer (fogalmi beszéd) II. jelzörendszer Pasolini: - a filmben az egész kulturális anyag (rendszer) megjelenik - a filmi KÉP: képe a dolognak - a nyelvi jel (SZÓ): és a dolog értelmének is! a dolog fogalma (jele)

filmi jelek kodifikációs szintjei Pasolini és Metz: - Pasolini szerint a filmben VAN kettös artikuláció! (általános szint) - tárgyak: a második artikuláció elemei (~fonémák) - plánok: az elsö artikuláció elemei (~monémák) - 5 kodifikációs (artikulációs) szint: - 1.) tér szintje: mélység, perspektíva – a hang is hozzájárul! - 2.) azonosítás szintje: filmvásznon megjelenö tárgyak felismerése - 3.) szimbolizmus szintje: a tárgyakhoz kapcsolódó (másodlagos) jelentés – konnotáció - 4.) narratív szint: elbeszélés!: adott kultúrához tartozó narratív figurák együttese (+ idö!) - filmmüvészetnek NINCS saját narratív szintje - 5.) filmnyelvi szint: a filmvászon retorikája, szintaxisa, nyelvtana: montázsfigurák, plánok jelentése, tér és idö, kép és hang összekapcsolása, ellenpont - Metznél csak ez a film sajátos artikulációs szintje! filmnyelvi artikuláció ≠ nyelvi artikuláció

filmnyelvi szint filmnyelvi elemek kép (képkocka, jelenet, kompozíció, plán) montázs (kiválasztás,elrendezés, kihagyás, egységbe foglalás) függöleges montázs: (kép és hang egyidejü szerepeltetése) belsö vágás

filmnyelvi elemek jelentése Moholy-Nagy: - mozgásban való látás szimultán felfogás : - dolgok összefüggésben látása : - az egyidejüség és a tér-idö szinonimája Erdély Miklós: mozgó jelentés - nem elég a jelentés eredetét keresni a diskurzusban konstruálódó, létrejövö jelentés ~ varrat (suture: Dayan) - azonosulás (Lacan) Bíró Yvette: - filmjel: rejtvény - filmi jelentés: kulcs - film: sokajtós épület - sokszoros jelentés

filmértés Henri Agel: - Egy nyelv valójában az értésben teljesedik ki. A film esetében csak részleges értésröl beszélünk, sokkal inkább hatásokról (lélektani, optikai, érzékszervi), érzésekröl, benyomásokról. - minden film - szabadon választott szimbólumfüggvény : a szimbólum jelentése, értése is sokrétü: történettelített, sűrített tartalom és sejthető jelentés

a filmi jelentés aspektusai Peter Wollen: - a film jelrendszere - egyeztethetö Peirce jeltipológiájával - Peirce második jelhármassága: - ikon - hasonlóságon alapul : kép - index - egzisztenciális kapcsolat : tünet - szimbólum - önkényes, egyezményes : jelkép - korábbi filmelméletek mindig egyik vagy másik aspektust hangsúlyozták a többi rovására

film ikonikus aspektusa Charles S. Peirce: - ikonikus jel: tárgyát a hasonlóság alapján reprezentálja kép vagy grafikon André Bazin: - a filmi kép ikonikus és indexikus: a valóság hiteles, pontos leképezése - valóság olvasata : film olvasata - filmkép csak természetes legyen! - természetes világ elsöbbsége a filmivel szemben Barthes: - fénykép-paradoxon: olyan üzenet, amelynek nincs kódja

film indexikus aspektusa Charles S. Peirce: - indexikus jel: egzisztenciális kapcsolat van jelölö és jelölt közt (betegség tünete, róka nyoma) Bazin, Barthes, Rossellini, Metz, von Sternberg, stb. filmképek indexikus és ikonikus voltát hangsályozzák

film szimbolikus aspektusa Charles S. Peirce: megállapodás eredményeként létrejövö önkényes jel (jelkép, szó, embléma) Christian Metz: - túl az ikonikus-indexikus jellegen, a film nyelvének elsösorban szimbolikusnak kell lennie filmi ikonográfia elhanyagolása: kódoltság homályossága Barthes, Panofsky: - film szimbolikusságának bírálata: primitív szimbolizmus

a filmi jel, a filmnyelv összetettsége Peter Wollen: - a filmjelek egyoldalú értelmezésének bírálata: a filmi jel magában foglalja az ikonikust, az indexikust, a szimbolikust egyaránt! - nincsen tiszta filmnyelv, nincs tiszta filmmüvészet