Japán vallási helyzete Szinkretizmus Vallásos és szekuláris szférák átfedése Konkrét vallási felekzethez, irányzathoz tartozás hiánya – vagy fordítva: egyszerre több A gyakorlat prioritása

Vallások, amelyek a történelem során hatást gyakoroltak: Sintoizmus 神道　(shintō) Buddhizmus 仏教 (bukkyō) Konfucianizmus (儒教) (jukyō) Taoizmus (道教) (dōkyō) Kereszténység キリスト教 (kirisutokyō)

Sintó 神道 (神の道 kami no michi) Forrásirodalom (8.század): Kojiki (古事記) 712 i.sz. Nihon shoki (日本書紀) 720 i.sz. Engishiki (延喜式) 10.sz. 4-8. század: buddhizmus, taoizmus Kínából és Kóreából Kami 神 : isteni lény, absztrakt természetfeletti erő, szellemi animisztikus lény, pozitív és negatív tulajdonságokkal természetkultusz az animizmus elemeivel keverve Mágia, sámánista elemek

Kojiki (古事記) és Nihon Shoki (日本書紀) i.sz.712, uralkodó parancsára készült: Japán szigetek és népeinek története a mitikus időktől kezdve a 7. századig Mitológia (Japán isteni eredetének története) Izanagi és Izanami istenpáros Amaterasu Ōmikami (napistennő): uralkodó ház származása, isteni eredete Ise Jingū (Ise szentély) Engishiki (延喜式) 10.sz.: szertartásos litániák (norito) és rítusok leírása is

Alapfogalmak/ alapelvek Család és közösség szerepének fontossága Természettel való közeli kapcsolat, mezőgazdaságban jelentős Rítusok és ünnepek központi jelentősége (Rituális) tisztaság – tisztátalanság kettőssége 清め (kiyome) – 穢れ (kegare)

Szinkretizmus 8. századtól a buddhizmus hatása meghatározó a társadalom felsőbb rétegében, majd alsóbb rétegeiben is Népi hitvilág: sintó elemek yin-yang, tao és mágikus elemekkel keveredve 9-11. század: szinkretizmus kialakulása: shinbutsu shūgō 神仏習合

Szinkretizmus 神仏習合 shinbutsu shūgō Őshonos hitvilág (shintō 神道) és buddhista hit összefonódása... shintō és buddhizmus szinkretizációja (9. sz. első fázis) Kami 神 istenek Buddha megjelenései/ kami istenek Buddha szellemei/ kami istenek Buddha védelmezői

a sintó pantheonjaba beilleszkednek Buddha reinkarnációi sintó istenek megjelennek mint boddhisatwak, Buddha megnyilvánulásai kamik a buddhista tanítások védelmezői jingūji 神宮寺: buddh.templom és sintó szentély egyesítése Tendai és Shingon buddh. iskolák tanításai: honji suijaku 本地垂迹 és ryōbu shintō 両部神道: sintó kami-k integrálásának elméletei

Yoshida Kanemoto (15. sz.): Yoshida sintó szekta megalapítója: buddhista mandalák istenségeivel azonosította a sintó kamikat 15. századtól: emancipációs törekvések: sintó helyzetének megerősítésére irányultak: pl. Ise iskola (császári ház isteni erdete, stb.) 18-19. sz.: sintó „megtisztításának” szorgalmazói: Motoori Norinaga (Kojiki kommentárja)

Sintó mint államvallás (1868-1945) Kokka shintō 国家神道 nacionalista politika fő eszköze buddhizmus és a sintó különválasztása császári ház tekintélyének megerősítése sintó mint vallás legnagyobb mértékű rendszerezése, szervezett egyházzá való átalakítása szentélyek állami ellenőrzés alá vonása

1945- napjainkig háború utáni új alkotmány kihirdette a vallás és az állam elkülönülését megszűnt a sintó állami finanszírozása megszűnt a sintó státusza mint államvallás ma minden vallás egyenrangúként van elismerve az állam nem finanszíroz egyetlen vallásos intézményt sem

Sintó főbb jellemzői Sintó hatásköre: az emberi élet ügyes-bajos dolgai (életciklus, mezőgazdaság) (Buddhizmus: az élet utáni lét kérdesei (halál), vallásbölcseleti kérdések, filozófia) Természetvallás Animizmus Tabuk betartása: tisztátlanság kegare elkerülése Doktrínák hiánya – intézményesítés alacsony foka (szentélyek, papok, rítusok)

Ősök kultuszának és a császári ház ideológiájának alapját képezi Élőlényeknek és élettelen dolgoknak lelkük van (reikon, tamashii) Eltávozott lelkek újraszületnek, de hiányzik a pokol és mennyország rendszere (buddhista szemlélettől –lélekvándorlás, samsara - különbözik) Rítusok központi jelentősége

ALAPFOGALMAK (rituális) tisztaság – tisztátalanság 清め (kiyome) – 穢れ (kegare) Purifikáció 祓い(harai): víz, só, rítus 氏神　(ujigami) védőszellem/védőistenség 氏子 (ujiko) ujigami védelme alatt álló közösség tagjai 晴れ(hare) és け(ke) kettőssége: ünnepek és hétköznapok ünnepek 祭り (matsuri ) 年中行事 (nenchū gyōji) életciklushoz kapcsolódó események

Szentélyek Jinja 神社, miya宮, yashiro社 Részei: torii鳥居, honden本殿, haiden拝殿, shinden神殿、goshintaiご神体 Egyszerű építményektől a komplex épületegyüttesig Individuális fohász (közös misegyakorlat nincs) Gyakorlat orientált - haszon orientált Áldozatok étel-ital formájában

Rítusok és ünnepek Császári ház rítusai: ōharai (megtisztító-purifikációs rítus) évszakünnepek (nenchū gyōji 年中行事 ) mezőgazdasági ünnepek (nōkō girei農耕儀礼) 3) átmeneti rítusok (tsūka girei 通過儀礼 / jinsei girei人生儀礼)

Évszakünnepek (nenchū gyōji 年中行事 ) FUNKCIÓI Naptári év: aktív és passzív időszakokra osztja fel Aktív = hétköznapok, munkával töltött napok, életenergia felhasználódása (ke) Passzív = ünnepek, rítusok megszakítják az aktív periódust, energiák feltöltődnek (hare)

Shōgatsu (Új Évi ünnepségek) (január) Bon (ősök megemlékezése) (július-augusztus) Sekku: Momo no sekku (hina matsuri): kislányok ünnepe- 03/03 Tango no sekku (koinobori): kisfiúk ünnepe 05/05 (gyereknap) Setsubun (gonosz szellemek kiűzése): február

Átmeneti rítusok a várandóssághoz és a gyermek első éveihez kapcsolódó rítusok obiiwai 帯祝い 　shichiya七夜　　 miyamairi 宮参り　　shichigosan七五三 a pubertásból a felnőttkorba való átmenethez kapcsolódó rítusok, beavatási szertartások (coming of age rites) 　 Ma: seijinshiki成人式 (20 év) Házasság kekkonshiki 結婚式 Szerencsétlen évek yakudoshi 厄年: Férfiak: 25, 42, 61 Nők: 19, 33, 37  Temetés　és megemlékező rítusok sōshiki 葬式

IRODALOM Hendry, Joy: Understanding Japanese society Fukutake, Tadashi: Japanese Rural Society Reader, Ian: Religion in Contemporary Japan