Hosszú távú pénzügyi menedzsment Vállalati pénzügyek Hosszú távú pénzügyi menedzsment S001 II. előadás

Állampapírok Kincstárjegy Államkötvény Kincstári takarékjegy Kincstári takarékkötvény

A FORINT TÖRLESZTÉSEK ÖSSZETÉTELE az összes (3697 MdFt ) törlesztésből 3457 MdFt összegű forint törlesztés 76 %-a kincstárjegy. 2001

a 2 éves kötvény megszűnik, - nő az 5 és a 10 éves szerepe, AZ ÁLLAMKÖTVÉNY ÉRTÉKESÍTÉS FUTAMIDŐ SZERINTI ÖSSZETÉTELE a 2 éves kötvény megszűnik, - nő az 5 és a 10 éves szerepe, megjelent a 15 éves, 5 új kötvény. 2001 - várható 2002 - tervezett 2001

Kincstárjegy I. a költségvetés likviditási problémáinak megoldását szolgálja nem jár új pénz teremtésével, nem indukál inflációt rövid távú értékpapír kibocsátásáról az éves költségvetési törvény rendelkezik.

Kincstárjegy II. visszafizetési kockázat nincsen likvid befektetés a piaci kamatlábból eredő kockázat kicsi a befektetési döntéseknél, mint viszonyítási alap komoly jelentőséggel bír (kockázat-mentes ráta)

Kamatozó kincstárjegy névértéken vásárolják meg előre meghatározott kamat fizetése lejáratkor a névértéket és az utolsó kamatot fizetik ki alapcímlete 10 000 Ft dematerializált értékpapír

Diszkontkincstárjegy a megállapított lejáratkori érték diszkontált értékén vásárolják meg lejáratkor a névértéket fizetik ki befektetői jövedelem: vételár és a lejáratkori érték közötti különbözet 3, 6, 12 hónapos futamidő alapcímlet 10 000 Ft

Diszkontkincstárjegy hozama I. Pn - névérték Pá - árfolyam n - napok száma

Diszkontkincstárjegy hozama II. diszkontláb: időszaki hozam %: tényleges éves hozam:

Államkötvény a költségvetési hiány fedezésére bocsátják ki új pénz teremtését jelenti, ezért inflációt okozhat kibocsátásáról az éves költségvetési törvény rendelkezik, 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek értékesítésre.

Államkötvény árfolyamszámítás naptári év 365 nap szökőnapra nem jár kamat árazáskor a lejáratig ténylegesen hátralévő futamidőt és az év 365 napját vesszük figyelembe (tényleges/365) hátralévő futamidő < 1 év - lineáris felhalmozott kamat figyelembe vétele (pl. kétszeri kamatfizetés esetén)

Államkötvény árfolyam kiszámítás A lejáratig hátra lévő idő > 365 nap A lejáratig hátra lévő idő < 365 nap

Államkötvény felhalmozott kamat kiszámítás t1 - az üzletkötés napja t0 - utolsó kamatfizetés napja

MAX indexcsalád RMAX - a diszkont kincstárjegyek és az egy évnél rövidebb futamidejű államkötvények árfolyam-változását tükrözi, MAX - éven túli államkötvények árfolyamváltozását mutatja, MAX Composite - együttesen méri a másodlagos forgalmazásba bevont valamennyi állampapír árfolyamváltozását.

BMX indexcsalád A kiemelt (3, 5, 10 és 15 év) futamidőkhöz tartozó referencia (benchmark) államkötvények teljesít-ményét hivatottak mérni. Külön mérik az egyes futamidőkhöz tartozó kötvények teljesítményét. Az indexek segítségével jól követhetővé válik, hogy egy-egy időszak alatt hogyan teljesítettek a kiemelt futamidőhöz tartozó, többnyire leglikvi-debb piacú referencia államkötvények sorozatai.

MAX RMAX MAX Composite 247,9972 233,2563 242,0266 Változás az előző naphoz képest: 0,1331 0,1039 0,1239 Az elmúlt 1 év hozama: 9,99% 10,03% 10,03% BMX3Y BMX5Y BMX10Y BMX15Y 232,6115 239,5717 162,3787 111,2393 -0,1173 -0,2979 -0,4086 -0,2883 9,56% 8,92% 10,19% 8,67%

Kincstári takarékjegy 1 illetve 2 éves futamidővel kerül forgalomba, az egyéves futamidejű kincstárjegynek, míg a kétéves lejáratú államkötvénynek minősül, fix, lépcsős kamatozású értékpapír, névre szóló értékpapír, amelyet kizárólag devizabelföldi magánszemélyek vásárolhatnak meg polgári jogi engedményezés útján átruházható, nyomdai úton előállított formában létezik, 10, 50, 100, 500 ezer és 1 millió forintos címletekben kaphatók.

Kincstári takarékkötvény bemutatóra szóló, fix, lépcsős kamatozású, 3 év 2 hónapos futamidejű állampapír, amely a futamidő alatt is visszaváltható. A kamatfizetés lejáratkor, illetve lejárat előtti visszaváltás esetén, a vissza-váltáskor egy összegben esedékes, alapcímlete 10 ezer forint, de 100 ezer, 1 millió forintos és összevont címletekben is kinyomtatásra került, devizabelföldi természetes személyek között a papír szabadon átruházható.

Állampapírokkal kapcsolatos további információk http://www.allampapir.hu/

Befektetési jegy I. A befektetési alapkezelő által kibocsátott, vagyoni jogot biztosító átruhátható értékpapír. A papír kibocsátója kötelezettséget vállal, hogy a rendelkezésére bocsátott pénzt a befektetési alap kialakítására, illetve az abban történő elhelyezésre fordítja. Az alappal kapcsolatos befektetői dönté-seket az alapkezelő hozza. Az összegyűjtött tőke nem kerül az alap-kezelő tulajdonába.

Befektetési jegy II. törvényben a meghatározott alakszerűség korlátozott tulajdonosi jogokat biztosít részesedést testesít meg átruházható a hozam az alap működésének eredményes-ségétől függ

Befektetési alapkezelő névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság lehet tevékenysége korlátozott (alapkezelés, biztosító és nyugdíj pénztárnak vagyon-kezelő szolgáltatás) több befektetési alapot is kezelhet az alap induló tőkéje min. 100 millió Ft

Befektetési letétkezelő független az alapkezelőtől általában bank (esetleg szakosított pénzintézet) végzéséhez befektetésialap letétkezelői engedély szükséges értékpapírok letéti őrzése és kezelése; bank- és értékpapír számlák vezetése; jegy eladási és visszavásárlással kapcsolatos technikai teendők; ellenőrzési tevékenység

Befektetési jegy tipusa értékpapíralap ingatlanalap értékpapíralap ingatlanalap névre szóló bemutatóra szóló névre szóló bemutatóra szóló nyílt végű zárt végű

Nyíltvégű befektetési jegy határozatlan ideig működő alap a kibocsátó bármikor köteles vissza-vásárolni visszavásárlási ár: egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték - technikai költségek magas likviditás

Nyíltvégű befektetési alap egyik összetevő sem lehet 100 %-ban (kivéve állampapír) a kibocsátott befektetési jegyek száma a futamidő alatt változik 15 % magas likviditású eszközökben fizethet rendszeres hozamot is szigorú tájékoztatási kötelezettség

Nyíltvégű befektetési alap költségei felügyeleti díj (PSZÁF): 0.1 % letétkezelői díj: 0.2 - 0.5 % alapkezelői díj: 0.5 - 2 % tranzakciós költségek eladási és visszaváltási jutalék bróker költségek likviditás fenntartási költségek tájékoztatási költségek

Zártvégű befektetési jegy határozott ideig működő alap a kibocsátó a futamidő alatt nem vásárol-hatja vissza visszavásárlás a futamidő végén - az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken a likviditáshoz a tőkepiaci forgalmazás szükséges

Zártvégű befektetési alap létrehozható zártkörben és nyílt körben zártkörű alapnál kicsi az információ nyújtási kötelezettség a nyíltkörű alap létrehozása hasonló a nyíltvégűéhez a nyíltkörű zártvégű alap tájékoztatási kötelezettsége alacsonyabb, mint a nyíltvégű alapé a befektetési jegyek száma állandó

Nettó eszközérték kezelési szabályzat alapján a letétkezelő határozza meg értékpapíralap az alap tulajdonában lévő értékpapírok előző napi árfolyama + likvid eszközeinek értéke nyíltvégű alap - naponta zártvégű alap - legalább két hetente közzétételi kötelezettség az alapkezelő részére

Közraktárjegy árukövetelést megtestesítő értékpapír kibocsátója a Közraktár a közraktárban elhelyezett áru tulajdonjogát, az áru feletti rendelkezési jogot testesíti meg két részből áll: árujegy (cedule) zálogjegy (warrant)

Árujegy az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja átruházásával a Közraktárban elhelyezett áru eladható az árujegy önmagában csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik az áru kiadása a zálogjegy által korlátozott önállóan is átruházható

Zálogjegy az áru tulajdonjogát képviselve lehetővé teszi, hogy az árut zálogként felajánlják hitel felvételénél ez alapján pénzügyi piaci eszköznek tekinthető önállóan is átruházható átruházása forgatással történhet, visszkere-seti joggal a felelősség vonatkozásában (ld. váltó)

Közraktárjegy forgatása különforgatás esetén a forgatást mindkét részre fel kell jegyezni (első hátirat) - a két rész különválik; ezt a közraktár letéti könyvébe is be kell jegyezni (a zálogjegy tulajdonosának felelőssége) az áru kiszolgáltatása csak a két jegy együttes birtokosának lehetséges, de az áru megtekintését mindkét félnek lehetővé kell tenni

Zálogkölcsön kedvező kondiciójú lombardhitelt tesz lehetővé a zálogjegynek a bankra forgatása a közraktárban elhelyezett áru fedezetül szolgál fontos, hogy az áru forgalomképes legyen a közraktár garancia vállalása csökkenti a kockázatot (az áru értékének 2/3-áig a közraktár is nyújthat kölcsönt)

A részvény kibocsátás A részvényt részvénytársaság formá-jában létrehozott gazdasági társaság bocsát ki az alaptőke megszerzése vagy felemelése céljából.

A részvény tulajdonosi jogot megteste-sítő forgalomképes értékpapír. A részvény fogalma A részvény tulajdonosi jogot megteste-sítő forgalomképes értékpapír. A részvény a részvényesnek az alap-tőke meghatározott hányadát kitevő vagyoni betétjét testesíti meg.

A részvényes A részvényes a részvénye által megtestesí-tett vagyoni joga alapján osztalékra jogo-sult, továbbá likvidációs hányadra tarthat igényt. A részvény a részvényesnek a tulajdonosi viszonyból származó jogait és kötelezettsé-geit is megtestesíti.

A részvény főbb jellemzői névérték kibocsátási érték árfolyamérték osztalék okirat (jegyzési tájékoztató) rangsor likvidációs hányad

Névérték Likvidációs hányad Osztalék Névértéken a részvényen feltüntetett (névleges) összeget értjük. (Részvényt névérték alatt kibocsátani nem lehet.) Likvidációs hányad A likvidációs hányad az a vagyonrész, amely a részvényest a részvénytársaság megszűnése esetén egy-egy részvénye után megilleti a hitelezők követeléseinek kielégítése után megmaradó vagyonból. Osztalék Az osztalék, a részvénytársaság adózott eredményéből a részvényest egy részvénye után megillető hozam.

A részvény főbb tipusai A részvény főbb fajtái közönséges vagy törzsrészvény elsőbbségi részvény dolgozói részvény kamatozó részvény A részvény főbb tipusai névreszóló bemutatóra szóló

Részvény osztályok egy speciális területen reprezentálnak tulajdonjogot, speciális befektetési szándékkal rendel-keznek, eltérő piaci árakon kerülnek eladásra eltérő osztalékpolitika kapcsolódik hozzájuk lehetségesek tulajdonosi korlátozások A, B, C vagy valamilyen más betűvel cimkézettek

Részvények megosztása, összevonása Részvény megosztás (stock split) ár csökkentés, forgalom serkentés több részvény, ugyanazon a piaci értéken (Az 52 héten belül megosztott részvények a WSJ-ban a baloldali margón 's' betűvel vannak megjelölve.) Részvény összevonás (reverse split) több részvényt váltunk át kevesebbre ár növekszik

Részvényigazolás tartalma Regisztrációs szám Azonosító szám A kibocsátó neve A kibocsátó vállalat pecsétje A kibocsátás dátuma és helye Hány részvénynek felel meg (számmal és betű- vel) A részvénytulajdonos neve A névérték

Elsőbbségi részvény I. Tulajdonosai előre meghatározott osztalékra jogosultak, amit a közönséges részvényekre jutó osztalékot kifizetése előtt kell kifizetni. Korlátozott szavazati joggal rendelkeznek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek szava-zati joggal.

Elsőbbségi részvény II. A ki nem fizetett osztalék - általában - kum-mulálódik és a következő osztalékfizetésnél az aktuális osztalékkal együtt, a közönséges részvények osztalékának fizetése előtt ki kell fizetni. Megadott időszakon túli osztalékfizetés el-maradás esetén, az elsőbbségi részvénye-sek szavazati jogot kapnak, ami az osztalék kifizetéséig marad érvényben.

Elsőbbségi részvény III. Az elsőbbségi részvény "valójában álruhába bújtatott adósság, egyfajta saját tőke köt-vény (equity bond)". Általában a kötvények kamatához hasonló nagyságú osztalékfizetést igér. Az elsőbbségi részvények gyakran közönsé-ges részvényre történő átválthatóságot vagy visszaválthatósági lehetőséget biztosítanak.

Részvény elemzése Fundamentalista elemzők a vállalat jelenlegi és várható jövedelmezősége alapján Technikai elemzők idősor elemzés segítségével

Részvény értéke A részvény értéke az elvárt jövőbeni osz-talék hozamok jelenértékeként határoz-ható meg. Bonyolult, mert a pénzáramlások nem ismertek előre nincsen lejárati idejük nem könnyű a piac által igényelt hozam-rátákat megfigyelni

Az elsőbbségi részvény értéke

A részvény értéke I.

A részvény értéke II.

Részvény értéke III. Az osztalék értékelési modell alkalmazása: 1. Nincsen növekedés az osztalékban. 2. Konstans növekedés az osztalékban. 3. Változó növekedés az osztalékban.

A részvény érték (konstans)

A részvény érték (konstans növekedés)

A részvény érték (szupernormál növekedés) Az értékelés a szupernormál növekedési idő-szak osztalékai jelenértékének meghatározá-sával indul, ehhez hozzáadódik a szupernor-mál növekedési periódust követő időszak nor-mális, konstans osztalékainak jelenértéke.