Pünkösd és Szent Iván-napja
Keresztény és világi ünnep Pünkösd Keresztény és világi ünnep Keresztény: a Szentlélek alászállásának ünnepe, búcsújáró nap (pl.: Csíksomlyó) Elnevezése: a görög pentekosztész (ötvenedik) a húsvét utáni ötvenedik napon kezdődik
Pünkösd Egyházi szokások templomdíszítés pünkösdi rózsával, zöld ágakkal; ajtó, ablak kinyitása (a szél a Szentlélek szájából jön); fehér galamb eleresztése (a Szentlélek galamb képében jelenik meg)
a tavasz eljöveteléhez kapcsolódnak Pünkösd Világi szokások a tavasz eljöveteléhez kapcsolódnak Díszítés zöld ágakkal; Májusfa állítás Pünkösdikirály-választás; Pünkösdikirályné-járás
Pünkösdikirály-választás Lóverseny, ügyességi verseny győztese; „nagy úr” egy évig: minden lakodalmon, mulatságon vendég, ingyen ihatott a kocsmában, állatait a társai őrizték helyette
Pünkösdikirályné-járás lányok járták; éneklés után a legkisebbet felemelték: „Ekkora legyen a kendtek kendere!” Adományként tojást, szalonnát, pénzt kaptak.
Nyári napforduló, június 24. Szent Iván napja Nyári napforduló, június 24. Tűzgyújtás – négyszögletes máglya - véd a ködtől, jégesőtől, dögvésztől - elősegíti a jó termést
Szent Iván napja Tűzugrás A tűznek tisztító, gonoszűző, egészség és szerelemvarázsló ereje van. párok „összeéneklése”, a tűz átugrása egyenként, párosával
Járj utána! Shakespeare: Szentivánéji álom és írd le röviden, hogy miről szól Shakespeare: Szentivánéji álom című színdarabja! Beadási határidő: a következő óra (szünet után). Külön lapra dolgozz! Forrás: könyvtár, internet…