Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013. 7. Szerződés II. Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.

1. Ismétlés Szerződés = jogilag kikényszeríthető ígéret Mit jelent, hogy „jogilag” kikényszeríthető? Pacta sunt servanda Kártérítés Jogi kikényszerítés alternatívái: nem-jogi Miért kikényszerítés? Bizalmi játék Szerződési szabadság Coase-tétel Tranzakciós költségek csökkentése Ösztönző hatások Teljesítés, elővigyázatosság Hatékony szerízőségszegés Kártérítés = kár

1. Ismétlés: ösztönzők Hogyan változik emberek magatartása? Ösztönzők: Mennyi információt gyűjtenek és mennyit adnak át egymásnak a felek? Mennyi keresés után és kit választanak partnerüknek? Mennyire pontosan fogalmazzák meg a szerződést? Mennyi kockázatot vállalnak fel maguk, mennyit próbálnak a partnerükre hárítani – hogyan osztoznak meg a kockázaton? Betartják-e a szerződésben tett ígéretüket vagy megszegik azt? Mennyire lesznek elővigyázatosak a teljesítés során – mennyi figyelmet fordítanak arra, hogy elkerüljék az esetleg a szerződésszegést, a szerződés lehetetlenülését maga után vonó problémákat? Mennyi beruházást eszközölnek arra alapozva, hogy a szerződés teljesülni fog? Ha már bekövetkezett a kár, a szerződésszegés, a lehetetlenülés, akkor milyen lépéseket tesznek a kárenyhítés érdekében? Nem várt, illetve nem szabályozott problémák esetében hajlandóak-e újratárgyalni a szerződést?

2. Információ Alapdilemma: információs ösztönzés – gyűjtés vs. átadás (ne vegyünk olyat, amiről mást gondolunk) Információhiány lehet egyoldalú – megoldás: hazugság tilalma, kötelező információadás, kétoldalú (egyik fél sem tudja) – megoldási kísérlet: információhiány miatt érvénytelenítés (lehetetlenülés). 1. Egyoldalú: Megtévesztés tilalma Önmagában csak transzfer, de megszerzése érdekében erőforráspazarlás – vö. kényszer Nem hatékony allokáció Hatékony allokáció (Cooter–Ulen): Információ és a tulajdonjog egyesítése: az információ és a tulajdon legyen annál, akinél többet ér

2. Információ 2. Egyoldalú: Tájékoztatási kötelezettség? Az információ és a tulajdonjog egyesítése DE ehhez nem kell tájékoztatási kötelezettség: Önkéntes információ-feltárás Példa: kontraszelekció – milyen minőségű az árú? Vevő átlagost venne – el fogjuk mondani, ha jó 2. vevő tudja, hogy aki nem szó = rossz; ezért csökkenti értük az árat Azon belül is jobb szól Végeredmény: mindenki szól Feltétel: nincs hazugság! Tudja eladó

2. Információ 2. Egyoldalú: Tájékoztatási kötelezettség? Ösztönzi-e az információszerzést? Cél-e, hogy ösztönözzük? Példa: Laidlaw v. Organ (1815): dohányt vásárol egy nappal a zárlat feloldása előtt nyomott áron – ő egy nappal korábban megtudta: jutalmazzuk-e ezért? Produktív információ vs. redisztribúció. Lehet-e ösztönözni? Véletlen szerzést („megtudta, hogy”) nem. Céltudatos keresés Véletlen találás Jólétnövelő, produktív Kikényszeríthető nem Redisztributív

2. Információ 3. Kétoldalú információhiány – Alaphelyzetek: Tévedés a helyzetről (tényekről) – Kölcsönös tévedés a tényekről, identitásról már a szerződés megkötésekor is Sherwood v. Walker (1887) – meddőnek hitt tehén eladása, kiderül, hogy borja lesz. Infó és tulajdon egyesítése: biztos, hogy ahhoz jut, aki többre értékeli? Valami megváltozik – a cél meghiúsulása Krell v. Henry (1903) koronázási menet elmarad. A menet mentén kiadott szobák (ablakok) bérleti díja – döntés: nem kell megfizetni. A királyi flotta megtekintése érdekében kivett hajók (vállalkozók veszik ki, hogy kivigyenek fizetővendégeket) – döntés: ki kell fizetni.

2. Információ 3. Kétoldalú információhiány – Alaphelyzetek: Miért / mikor? Kockázatviselésről kell dönteni Jobb kockázatviselő teszt: Ki tudhatja meg könnyebben? Ki kerülheti el könnyebben? Ki biztosíthatja magát könnyebben? – Itt: ki viseli könnyebben a kárt (vö. ablak: kiadható újra a valódi koronázáskor vs. Vállalkozók kockázatot szoktak vállalni)

2. Információ 4. Lehetetlenülés Akadály nem szerződéskötéskor, a teljesítés megkezdése előtt, hanem teljesítés alatt. Európai jog (pacta sunt servanda): lehetetlenülés két jelentése Lehetetlenülés: nem lehet kikényszeríteni (de még kártérítés) „2. szintű lehetetlenülés”: kártérítés sem (vö. kb. az amerikai) Fizikai (jogi) vs. gazdasági lehetetlenülés Gazdasági: csak a kötelezett tönkremenetele révén, túl magas költségen. Jogi válasz: alapvető feltevések közül valamelyik megváltozik. Közgazdaságtani elemzés alapja jobb kockázatviselő tesztje: ha a kötelezett, akkor annak ellenére sem kell, hogy fizikai (fizessen kártérítést) Példa: Taylor vs. Caldwell (1863) – leégő koncertterem – bérbeadó mentesül-e kártérítés alól? Miért / mikor? Mint kétoldalú információhiány

3. Kártérítés A kártérítés formái Szerződéses megállapodás Elmaradt haszon alapján – a károsult megkapja az elmaradt hasznot – mindegy, hogy a kötelezett teljesít-e. Kárnagyság alapján – a károsultat ugyanolyan helyzetbe hozza, mintha nem kötött volna szerződést (hatékony szerződéskötésre ösztönöz). Lehetőségköltség alapján – a károsult megkapja a haszon azon részét, amelyet egy elmaradt üzletből szerezhetett volna (vö. elmaradt haszon teljes hasznot elszámolja). Piacon a három egybeesik? Második legjobb ugyanolyan jó, mint első legjobb Szerződéses megállapodás Teljesítési kötelezettség: nem pénzben – vö. pacta sunt servanda Haszonelvonás: nem a kár számít, hanem a szerződésszegő haszna

3. Kártérítés Optimális szerződésszegés: a „szerződés kikényszerítésének mértéke” legyen optimális Holmes bíró véleménye: Mikor hatékony a szerződésszegés? Amikor ezen a szerződést megszegő fél megtakarítása nagyobb, mint a jogosult kára. Groves vs. John Wunder Co. Alperes vállalja, hogy a telket eredeti állapotba hozva adja vissza a tulajdonosnak. A telek kiegyengetése elmarad. Ennek költsége 60 000 $ lett volna, de közben recesszió – telekérték (kiegyengetve is) max. 12 000 $.

3. Kártérítés Biztosítsa az optimális bizalmat (előkészületet)! Bizalom: a jogosult előkészületeket tehet, ami növelheti a teljesítés értékét a számára – függ a teljesítésbe vetett bizalomtól. Kompenzációs paradoxon: elmaradt haszon („minden előkészület” után) – túlzott bizalom szupraoptimális előkészület. Példa: Hadley v. Baxendale Késik a javítás, ezért a megbízónak nagy kiesés – de a kiesés szokatlanul nagy, mivel nincs pótalkatrésze, ami általában szokott lenni. Példa: filmelőhívás nem sikerül (nem is lehet újra) – filmen Himalája-expedíció képei Ügyfél nem mondta meg, hogy ilyen értékű film. Hadley-szabály: csak az előre látható kárt kell megtéríteni… Cél: ösztönözzük túlzottan ráhagyatkozó felet!

4. Kötbér Amerikai szabály: Magyar szabály: Kötbért nem kényszerít ki, ha magasabb, mint az ex ante várható kár. Kötbér (csak kötbér), ha alacsonyabb, mint a valós kár. Magyar szabály: Kötbért fizettet, ha magasabb, mint a valós kár. Kötbért felemel, ha alacsonyabb, mint a valós kár – minimum a valós kár.

4. Kötbér Pro: Kontra: vö. magas fix költség, elmaradt hasznot is meghaladó kártérítés nem könnyen mérhető (eszmei?) haszon – másnál nem biztosítható kár, elköteleződés – signalling (jó ez?), mindkét fél érdekelt az eladó jelentős befektetésében (excess capacity). Kontra: morális kockázat (szerződésszegésre ösztönözhet), nehezíti a módosítást (biztos?), több per, csődbe vihet (fordítva is?) – extern hatások.