AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS

Miért tartja fontosnak az EU ezt a témát? Miért kell 2006 januárjától új épületenergetikai szabályozást bevezetni? Mert az Európai Únió által 2002 decemberében kibocsátott Energy Performance of Buildings Directive írja elő minden tagállam számára, hogy 2006-tól ennek jegyében kidolgozott követelményrendszert és minőségtanúsítási rendszert vezessen be. Miért tartja fontosnak az EU ezt a témát? Mert területén az összes energiafogyasztás mintegy 40%-a az épületszektorra jut – a fenntartható fejlődésnek ez kulcskérdése, különös tekintettel az épületek hosszú fizikai élettartamára, a szétszórtan elhelyezkedő, nagyszámú fogyasztóra.

A Direktíva a szabályozás elvét, hatályát tartalmazza, az energiatakarékosság szükségességét fogalmazza meg, de nem ír elő konkrét követelményeket. A tagországoknak maguknak kell az alapelvekkel összhangban lévő, saját adottságaiknak, éghajlatuk-nak megfelelő szabályozási irataikat, konkrét köve-telményeiket megfogalmazniuk. Természetes elvárás persze az, hogy az egyes tag-államok szabályozásai „köszönő viszonyban legye-nek”, közös elemeket tartalmazzanak. azaz algorit-musaik, a követelmények megfogalmazásának for-mája hasonló legyen.

Mi az, amit a Direktíva előír? Új szabályozás (számítási módszer és követelményrendszer) Felújításokra is kiterjedő követelményrendszer Megújuló energia felhasználás, kapcsolt energiatermelés favorizálása Épületek energetikai minőségtanúsítása (új épületek használatbavétele, meglévők tulajdonos/bérlő változása esetén) Tanúsítói jogosítványok feltételeinek szabályozása Minőségtanúsítás közzététele középületekben Kazánok rendszeres energetikai felülvizsgálata (20 kW felett, 2-4 éves gyakorisággal) Klímaberendezések rendszeres energetikai felülvizsgálata (12 kW felett, 2-4 éves gyakorisággal) 15 évnél régebbi hőtermelővel üzemelő fűtési rendszerek egyszeri felülvizsgálata

Mi az, ami felett nem lehet vitát nyitni? A követelménynek tartalmaznia kell az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületgépészeti rendszerek energiafogyasztását. Az energiafogyasztást primer energiában kell kifejezni. A követelményt évi fajlagos fogyasztásban (alapterületre vagy térfogatra vetítve) kell megfogalmazni. A kapcsolódó hatályos MSz – EN, CEN, EN-ISO szabványokat tiszteletben kell tartani.

Mi az, ami „illendő”? Az éves fajlagos fogyasztásra vonatkozó követelmények előremutatóak – racionálisan alacsonyak - legyenek. A szabályozás a kisebb energiafogyasztás mellett ösztönözze a megújuló energia, a kis primer energiatartalmú energiahordozók használatát. A fogalommeghatározások, a számítási algoritmusok az egyes tagország szabályozásaiban „köszönő viszonyban” legyenek.

Mi az, amit a gyakorlat elvár? A szabályozás legyen egyértelmű, áttekinthető és minden újszerűsége, minden, az előzőekben felsorolt megkötöttség ellenére lehetőleg egyszerűen alkalmazható…..!? …..és mindezeken túlmenően a lehetőségek határáig ne korlátozza a tervezői szabadságot…..

? A szabályozás szintjei Épület és „gépészet” 2006 Épület Fajlagos 1991 ? Fajlagos fogyasztás Passzív szolár Hőtárolás Hasznosítási fok Térelhatárolás 1985 kfal, ktető, kablak, kátlag Térelhatároló elemek 1979 kfal, ktető, kablak

a fűtés és a légtechnika termikus fogyasztását (épülethéj A szabályozás lényege: „integrált” energiamérlegre vonatkozik, amely tartalmazza: a fűtés és a légtechnika termikus fogyasztását (épülethéj és szellőzés veszteségei) a nyereségáramok hasznosított hányadát, a ventilátorok, szivattyúk energiafogyasztását, a használati melegvíztermelés energiafogyasztását, a világítás energiafogyasztását, (ez utóbbit lakóépületek esetében nem) az aktív szoláris és fotovoltaikus rendszerekből származó nyereséget, a kapcsolt energiatermelésből származó nyereséget valamennyi tételt primer energiahordozóra átszámítva: kWh/m2,év

A Kormányrendelet tartalmazza –egyebek mellett - azon épületek felsorolását, amelyekre a rendelet hatálya kiterjed (és értelemszerűen) a kivételeket is. Az energetikai követelmények tekintetében a rendelet hatálya kiterjed valamennyi olyan új épületre, amelyben az előírt belső hőmérséklet a november 15. – március 15. közötti időszakban legalább 100  napon, legalább napi 8 órán át 16 oC vagy annál magasabb, fűtött térfogata legalább 150 m3, és létesítésére valamint olyan meglévő épületre, amelyben az előírt belső hőmérséklet a november 15. – március 15. közötti időszakban legalább 100  napon, legalább napi 8 órán át 16 oC vagy annál magasabb, fűtött alapterülete 1000 m2-nél nagyobb, és lényeges felújítására az építési engedély iránti kérelmet 2006. január 1. napját követően adták be.

A rendelet hatálya nem terjed ki: a/ lényeges felújítás esetén a műemléki vagy városképi szempontból helyi védelem alatt álló épületekre továbbá (akár új építés, akár lényeges felújítás esetén) b/ istentiszteletre vagy vallásos tevékenységre használt épületekre, c/ 150 m3-nél kisebb fűtött térfogatú épületekre, d/ 3 évnél nem hosszabb ideig használt (ideiglenes) épületekre, e/ sátorszerkezetű építményekre, f/ részben vagy egészben föld alatti létesítményekre (amelynél az épület külső határoló felületének legalább 70%-a minimum 1 m vastag földtakarással érintkezik) g/ szaporítási, termesztési, árusítási célú üvegházakra, h/ állattartási és egyéb alacsony energiaszükségletű, nem lakáscélú mezőgazdasági épületekre, i/ olyan épületekre, amelyekben a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, j/ olyan épületekre, amelyekben az október 15. – április 15. közötti időszakban a technológia folyamatok következtében több mint 20-szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki. A kivételek között szerepel minden tétel, amely a Direktívában lehetségesként említve van és néhány további olyan tétel, amely saját döntésen alapul.

A SZABÁLYOZÁS ELEMEI

ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZŐ

Összesített energetikai jellemző kWh/m2év Felület/Térfogat arány

Miután a szellőzési igény, a melegvízfogyasztás, a világítás erősen függ az épület rendeltetésétől, a határértékeket nyolc - tíz változatban kell meg-határozni a jellemző funkciókra (lakó, oktatási, kereskedelmi, iroda…). Természetesen a határértékek a funkciótól függően különbözőek. Vegyes rendeltetésű épületek esetén a bemenő tervezési adatok és a követelmények vagy a jellemző rendeltetés vagy térfogatarányosan súlyozott átlagok alapján határozhatók meg a tervező döntése szerint.

Épülettípus kategóriák lakó- és szállásjellegű épületek, irodaépületek, oktatási épületek, kereskedelmi épületek vendéglátó-ipari épületek egészségügyi épületek szociális-kommunális célú épületek sportcélú épületek, gyülekezési terek, uszodák és fürdők. termelési és logisztikai célú épületek, egyéb épületek (pl: egyes múzeumok, sajátos egészségügyi vagy termelési célú épületek, ha a gyűjtemény megóvása, a terápia, a táro-lás, illetve a technológia speciális beltéri klímát igényel).

Az összesített energetikai jellemző követelményértékei

FAJLAGOS HŐVESZTESÉGTÉNYEZŐ AZ ÉPÜLET RENDELTETÉSÉTŐL FÜGGETLEN

A fajlagos hőveszteségtényező számítása RÉSZLETES SZÁMÍTÁS

A fajlagos hőveszteségtényező számítása EGYSZERÜSÍTÉSI LEHETŐSÉGEK a fűtetlen tér egyensúlyi hőmérsékletének számítása helyett U értékének megadott korrekciós tényezővel való szorzása a hőhidak hatása az U korrekciós szorzójával is kifejezhető (UR) a talajba irányuló hőveszteség „vonalmenti U-val” számítható a benapozás ellenőrzésének elhagyásával „körben észak” sugárzási nyereség számítható a sugárzási nyereséget kifejező tag elhagyható

A fajlagos hőveszteségtényező számítása EGYSZERÜSÍTETT SZÁMÍTÁS

ÁTLAGOS HŐÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZŐ

ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK HŐSZIGETELÉSE

HŐÁTBOCSÁTÁSI KÖVETELMÉNYEK

m2/m3 kWh/m3,év Összesített energetikai jellemzõ, rendeltetésfüggõ 12 változat kWh/m3,év Rendeltetésfüggő szabvány fo-gyasztási adatok hozzáadása. Racionális gépészettel „elfér” a két görbe között, előnytelen gé-pészet esetén a hőveszteségté-nyezőt csökkenteni kell Fajlagos hőveszteség-tényező maximális értéke, rendeltetéstől független Fajlagos primer energiafogyasztás Fajlagos hõveszteségtényezõ m2/m3

m2/m3 kWh/m3,év Összesített energetikai jellemzõ, rendeltetésfüggõ 12 változat Előnytelen energiahordozó vagy épületgépészet Fajlagos primer energiafogyasztás Fajlagos hőveszteség-tényező maximális értéke, rendeltetéstől független Fajlagos hõveszteségtényezõ m2/m3

A szabályozás tehát három szintű: az összesített primer energiafogyasztás ne legyen nagyobb, mint X kWh/m2év, ezen belül az épület fajlagos hőveszteségtényezője ne legyen nagyobb, mint Y W/m3K (de ez önmagában még nem garancia az első követelmény teljesülésére) az egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezője ne haladja meg az adott szerkezetre előírt határértéket (de ez önmagában még nem garancia a második követelmény teljesülésére).

Ugyanez a másik irányból végigjárva: Az egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezője ne haladja meg az előírt értéket De ez önmagában nem garantálja azt, hogy az épület fajlagos hőveszteségtényezőjére vonatkozó követelmény teljesül! Az épület fajlagos hőveszteségtényezője ne haladja meg a felület/térfogat viszony függvényében előírt határértéket. De ez még nem garantálja azt, hogy az összesített energetikai mutatóra vonatkozó követelmény teljesül! Az összesített energetikai mutató ne haladja meg a rendeltetés és a felület/térfogat viszony függvényében előírt értéket.

ÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK A SZABÁLYOZÁS TÜKRÉBEN

HOMLOKZATI FALAK

Vázkerámia 38 N+F + kőzetgyapot 12 U = 0,20 W/m2K

LAPOSTETŐK

Expandált polisztirolhab v = 21-29 cm U = 0,13 W/m2K

TETŐTÉR-BEÉPÍTÉST HATÁROLÓ SZERKEZETEK

PADLÁSFÖDÉMEK

PINCEFÖDÉMEK Kőzetgyapot v = 25 +5 cm U = 0,13 W/m2K

PINCEFÖDÉMEK

ÁRKÁDFÖDÉMEK

ÜVEGEZETT NYÍLÁSZÁRÓ SZERKEZETEK

Keretszerkezetek hőátbocsátási tényezője

Átlagos hőátbocsátási tényező Uw (W/m2K) Üvegtípus, rétegfelépítés Profiltípus mm fa PVC alu 4-12-4 levegő töltés 2,5-2,7 2,6-2,8 2,9-3,5 4-16-4 levegő töltés 2,3-2,6 2,5-2,6 2,7-3,2 4-16-4 argon töltés 2,2-2,4 2,3-2,5 2,6-3,0 4-8-4-8-4 levegő töltés 2,0-2,1 2,0-2,2 2,4-2,8 4-8-4-8-4 argon töltés 1,8-1,9 1,8-2,0 2,2-2,7 4-16-4 bevonat + argon 1,1-1,3 1,2-1,8 1,7-2,2 4-8-4-8-4 bevonat + xenon 0,9-1,0 0,9-1,2 1,3-1,6

Um = 1,3 W/m2K Um = 1,0 W/m2K

H Ő H Í D

Hőhidak korrekciós tényezői - 1

Hőhidak korrekciós tényezői - 2

? q - U

? Ep - q

??? KÉRDÉSEK ??? Hogyan lehet betartatni az új, az előzőnél valamivel bonyolultabb épületenergetikai követelményrendszer előírásait? Hogyan érhető el, hogy az épületek szakszerű kivitelezése csak részletesen kimunkált és ellenőrzött kiviteli tervek alapján történhessen? Hogyan ellenőrizhető a megvalósult épületek épületenergetikai minősége? Az energiatanusítvány szerepe és hatása?