OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2010 Tiszafüred A süket zenész is zenész avagy munkahelyi ártalom-e a hivatásos zenélés? Márkus Péter szakértő
A katonazenekar munkarendje A munkaidő: 07: :30 08: :45Egyéni hangszeres befúvás, bemelegítés 08: :00Szünet 09: :45Zenekari próba I. 09: :00Szünet 10: :45Zenekari próba II. 10: :00Szünet 11: :45Zenekari próba III. 11: :00Szünet 12: :45Zenekari próba IV. 12: :30Ebédszünet 13: :15Egyéni hangszeres gyakorlás 14: :30Hangszer, ruházat karbantartás 14: :30Sportfoglalkozás
Határérték 66/2005
Katonazenekari próba Játszott darab Munkakör leírása Hangnyomásszintek L Aeq (dBA) L Ceq (dBC) L max (dBC) INDULÓ Karmester98,4108,0128,2 Ütősök105,3112,2137,1 Tubások101,9109,0128,4 HIMNUSZ Karmester92,996,3122,2 Ütősök94,2100,4133,5 Tubások99,1101,8124,2 VEGYESTrombitások101,4108,8131,6
Induló
Himnusz
Következmények A már említett parancsnoki intézkedés szerint a vizsgálati eredményekből kiindulva többek között a következő intézkedéseket kellene végrehajtani: a zenekarok tagjai részére hallásvédő eszköz viselése kötelező évente időszakos orvosi vizsgálaton kell részt venni szünetek összevonása tilos a szüneteket 70 dB(A) alatti zajszintű helyiségben kell eltölteni
Ellenérdekeltség A zenekari tagok jelenleg abban érdekeltek, hogy ne használjanak egyéni védőeszközöket, viszont minél hangosabban zenéljenek, ugyanis jelenleg tevékenységük feltételezhetően káros mellékhatásai miatt veszélyességi pótlékot kapnak. Másrészt az ő esetükben még az átlagosnál is nehezebben lehetne elérni az egyéni védőeszközök használatát, hiszen akkor ő már nem hallja jól a zenét, tehát nyílván nem tudna ugyanúgy mint eddig, tisztán játszani. És hát persze: elmaradna a pótlék!
Átlagos csillapítási értékek (dB) FüldugóTípus125 Hz250 Hz500 Hz1000 Hz2000 Hz4000 Hz8000 Hz Alpine MusicSafe Pro Arany18,815,616,018,527,723,922,0 Ezüst14,815,015,718,726,624,418,9 Fehér10,211,214,317,924,023,418,0 ElacinER 1517,517,618,016,317,315,820,8
Átlagos csillapítási értékek (dB)
Induló
Himnusz
Hallásvizsgálati görbék
Mi hát a valóság? Úgy tűnik, hogy a hallásvizsgálati eredmények egyáltalán nem igazolják a mérési eredmények által jogosan várt halláscsökkenést, pláne nem súlyosabb károsodást. Felmerül a szakirodalomból már ismert gyanú: Vajon a zene ugyanúgy okozhat-e halláskárosodást, mint az ipari zaj? Azt már régóta tudjuk, hogy a zene egészen más módon működik bennünk, mint a számunkra elfogadhatatlan zaj.
C.G. Jung: agyi féltekék működése Bal félteke Külső, objektív, racionális: az agy értékei a fontosak Gondolkodás, logika Elme, anyag, tudomány Maszkulin – cselekvés, levegő/tűz Jobb félteke Belső, szubjektív, nem racionális: a szív értékei a fontosak Ösztön, érzés, intuíció, művészet Zene Feminin – létezés, föld/víz
A zenei élmény A zene a befogadás aktusával válik rendezett vagy rendezetlen hangok sorozatából muzsikává. E szónikus képződmények hatása az emberi pszichére hozza létre a zenei élményt. A zene kapcsolata a tudattalannal tehát fölöttébb intenzív, annak egyéni, kollektív és univerzális válfajával egyaránt.
Hogyan hat ránk a zene? dr. Donáth Tibor e témával foglalkozó tanulmányából idézünk: „A továbbiakban joggal merül fel a kérdés, ha a zajok szervezetünkben negatív hatást váltanak ki, milyen a zenei hangoknak, a zenének a központi idegrendszeren keresztül az életminőségre gyakorolt hatása… Úgy tűnik, hogy az ember – szemben a zajokkal, zörejekkel –, a zenei hangok iránt sajátos biológiai válasszal bír.” Ami pedig az általunk hangosnak ítélt és zajosnak mért zenét illeti, elgondolkoztató Tarnóczy professzor azon megállapítása, amelyet a színkép szerepét taglalva tett: „a színes zenei hangok mindig jóval hangosabbak, mint az ugyanakkora akusztikai teljesítményű tiszta hangok.”
Hogyan hat ránk a zene? A zene tehát elsősorban a jobb agyi féltekénk működésének eredménye, ebből következően irracionális jellegű, vagyis a lelki tényezőknek és a pszichének jut jelentős szerep a zenélés során is. Ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állandóan védekező helyzetben lévő hallószerv nem károsodik, de még az átlagosnál is nehezebben derül ki, hogy milyen mértékű és jellegű a tényleges halláskárosodás.
A zenehallgatás és a siketség A zenehallgatás élménye még a siketek számára is adott. Hanghullámok rezgésének érzékelésével kaphatnak információkat arról, milyen zenét is élvezhetnek éppen. A legismertebb példa a siketek és a zene kapcsolatára maga Ludwig van Beethoven volt, aki azután írta számos remekművét, hogy teljesen elvesztette hallását. (Evelyn Glennie 12 éves kora óta siket, mégis gyakran foglalkoztatott ütőhangszeres.)
Köszönöm a figyelmet! Márkus Péter Bencsik Rita Márkus Miklós Gúth Gábor