Robin Hood adó László Csaba 2009. 04. 23. ADVISORY

A Robin Hood adó ötlete Elve: a gazdagoktól elvesz és a szegényeknek szétosztja → többletadó az energiaszektorbeli cégek utóbbi időszakban megemelkedett jövedelmeire. Ötlete: Tremonti – olasz gazdasági és pénzügyminiszter → elsőként veti fel a tagországok minisztereinek Luxemburgi találkozóján Barroso – Európai Bizottság elnöke → a tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján Obama választási kampányában is felmerült Melegvíz feltalálása (bányajáradék)

A bányajáradék elméleti háttere I. Bányajáradék: Kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után → bányavállalkozó, geotermikus energiát kitermelő, tereprendezést, mederalakítást végző. (1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról) Alapelve: jövedelem elvonás az importár és a belföldön kitermelt energiahordozó ára közötti különbség kapcsán; a kitermelt nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés illeti meg. Bányajáradékból befolyó költségvetési bevétel: 1997: 16,8 mrd Ft → 2007: 31,5 mrd Ft

A bányajáradék elméleti háttere II. Hatása: dráguló kitermelés → költségtöbblet áthárítása → árnövekedés iparági befektetések visszafogása

A Robin Hood adó nemzetközi megközelítése I. Tartósan magas olajárak → az olaj kitermelési költségei nem emelkedtek → extraprofit az olajkitermelő cégeknél 2008 – Európai Bizottság javaslata: A tagállamok – belátásuk szerint – különadót vethetnek ki az olajcégek megemelkedett nyereségeire. Célja: áremelkedés elleni fellépés, az olajárak által leginkább sújtott társadalmi csoportok kompenzálása.

A Robin Hood adó nemzetközi megközelítése II. A legtöbb európai ország mégsem vezette be (kivéve pl.: Olaszország, Portugália, Magyarország). Okai: Nem csökkentené az olajárakat. EU-ban kevés a kitermelés (kivéve: brit BP, osztrák OMV, francia Total stb.) → az olajtársaságok bevételük nagy részét nem EU-ban érik el → EU-ban kis mértékű adóbevételt lehetne elérni. Megújuló energiák területén a fejlesztések visszafogását idézheti elő. A nyersolaj hordónkénti árának alakulása: 2008. július 4. $ 145,29 2009. árpilis 22. $ 49,04

Magyarországi bevezetése A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény elfogadása, amely magában foglalja a Robin Hood adót. 8 % -os különadó fizetési kötelezettség bizonyos energiaellátó és kereskedő cégeknek, két éven keresztül. Évi 30 milliárd Ft tervezett költségvetési bevétel, amelynek egyharmada várhatóan a MOL-t terheli. Felhasználása: Távhő-kompenzáció Fűtési rendszerek korszerűsítése (politikai árukapcsolás)

Az adó jellemzői I. Alanya: az energiaellátó, ideértve az ilyen tevékenységet belföldön végző külföldi vállalkozót is. Energiaellátó: szénhidrogén kitermelési tevékenységet végző bányavállalkozó jövedéki engedélyes kőolajtermék-előállító nagykereskedő földgáz-kereskedelmi engedélyes villamosenergia-kereskedelmi engedélyes 50 MW-os beépített teljesítőképességet meghaladó teljesítőképességű erőmű termelői engedélyese

Az adó jellemzői II. Alapja: az adózás előtti eredmény módosítva a Távhő tv. szerinti korrekciós tételekkel (gyakorlatilag a társas vállalkozások különadó alapjával azonos). Feltöltési kötelezettség: Az adóév utolsó hó 20-ig kell bevallani és megfizetni a várható adó 90%-át (kivéve, ha az előző évi árbevétel nem haladja meg az 50 MFt-ot). Adóbevallási kötelezettség: A társasági adóbevallással egyidejűleg, azzal azonos módon kell elszámolni (nem csökkenti az adózás előtti eredményt). Előlegfizetési kötelezettség nincs. Közvetlen adó → nemzetközi egyezmények alkalmazhatóak rá.

A szabályozás által felvetett kérdések Alanyi kör meghatározása nehézkes. Több engedéllyel rendelkező, illetve engedélyes tevékenységen kívüli tevékenységet végzőknél az adóalap megosztása szintén kérdéses.

Köszönöm a figyelmet!