A gazdaságról való tudás térbelisége, avagy hogyan vizsgálhatjuk a magyar gazdaságfejlesztés térszemléletét? Czirfusz Márton MTA KRTK Regionális Kutatások.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kelet-nyugati Átjáró A világzene és az interkulturális kommunikáció kapcsolata a pécsi Balkán Világzenei Fesztivál vizsgálata alapján Készítette: Halász.
Advertisements

MTA Regionális Kutatások Központja Együttműködési irányok és kapcsolathálózati struktúrák a hazai kis és közepes méretű vállalkozások körében GENERÁCIÓK.
MTA Regionális Kutatások Központja Innovatív szolgáltatások hatása a területi fejlődésre Nagy Gábor, geográfus, CSc. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,
VI. Nemzetközi Médiakonferencia „A média hatása a gyermekekre és fiatalokra” szeptember 26–28. Balatonalmádi Dr. Biró A. Zoltán Sapientia Erdélyi.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XI. VÁNDORGYŰLÉSE Az új európai kohéziós politika November 22. Kaposvár PhD hallgató SZIE Enyedi György Regionális.
Közösségi kertek a nagyvárosokban Dr. Kovács Teréz • egyetemi tanár PTE Bölcsészettudományi Kar MTA Regionális Kutatások Központja GENERÁCIÓK DISKURZUSA.
Bajmócy Zoltán – Gébert Judit egyetemi docens PhD hallgató
MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Pénzintézetek társadalmi felelősségvállalása és a Green Banking koncepció KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs.
Innovációmenedzsment. A század jellemzői Az innováció marginálisból központi jelenséggé válik A gazdaság tercierizálódik (szolgáltatás-gazdaság)
Szabó Pál ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék Budapest.
Negyedik előadás Március 11
A társadalmi tértudományok alapjai (Bepillantás egy előadásba)
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
Nemzetgazdaságunk ágazati megoszlása a GDP%-ában
Interdiszciplináris ellátási lánc- versenyképes vállalat
Nemzetközi politikai gazdaságtan I.
A NEMZETGAZDASÁGOK VILÁGGAZDASÁGI SZEREPKÖRÉNEK VÁLTOZÁSA
MTA Regionális Kutatások Központja Urban-regime Pécsett Pálné Kovács Ilona PTE BTK, MTA RKK.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
RTM kínálatának alakítása
Iskolák vidéki térségekben A társadalmi átalakulás történeti, kulturális beágyazottsága, ütközőpontjai a Kárpát medencében a XXI. század elején SOPRON.
Dr. Csapó János Egyetemi tanársegéd PTE-TTK-FI Turizmus Tanszék
Reindusztrializáció Közép-Európában
A tértudomány(ok) kihívásai
Az ipari növekedés mai területi folyamatai
Az építőipar fejlődése és válsága Dél-Dunántúlon.
MTA Regionális Kutatások Központja Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
Tudástranszfer egyetemi városokban
Az árrugalmasság és az infláció területi különbségei: Jóléti és monetáris politikai vonatkozások Márkusné Zsibók Zsuzsanna MTA KRTK Regionális Kutatások.
Kelet- és közép-európai tudománytörténeti vázlat Horváth Gyula _______________________________ Magyar Regionális Tudományi Társaság 11. vándorgyűlése Győr,
Régióközi tudáshálózatok minőségének hatása a kutatási teljesítményre Sebestyén Tamás és Varga Attila.
A regionális innovációs rendszer, mint komplex rendszer Elekes Zoltán – Bajmócy Zoltán Phd-hallgató egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi.
A gazdasági szuburbanizáció mérése,
Térszerkezeti sajátosságok Közép-Kelet-Európában
A középvárosi dzsentrifikáció várospolitikai dilemmái
BESZÁMOLÓ A ÉVRŐL Horváth Gyula MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG.
MIBEN ERŐS ÉS MIBEN GYENGE AZ MRTT Elnöki beszámoló a évi közgyűlésen Magyar Regionális Tudományi Társaság.
ELNÖKI BESZÁMOLÓ A ÉVI KÖZGYŰLÉSEN Rechnitzer János MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
Online közösségi hálózatok: új eszköz az innováció terjedésének és rendszereinek feltérképezésére új eszköz az innováció terjedésének és rendszereinek.
(AGRÁR)EGYETEMEK SZEREPE A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN
A területi együttműködés külgazdasági és Kárpát-medencei vetületei
MTA Regionális Kutatások Központja Tájékoztatás a Vidékfejlesztési Albizottság november 28-i üléséről Dr. Finta István Ph.D.
MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Tájékoztató a Vidékfejlesztési Albizottság i üléséről Finta István Ph.D.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A vidék fejlesztésének titka, a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon.
MTA Regionális Kutatások Központja A decentralizált hatalomgyakorlás és a regionális fejlődés Pálné Kovács Ilona.
Az innováció orientált területpolitika, egy botladozó siker ?
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
A felnőttoktatás gazdasági, társadalmi és oktatási kapcsolatrendszere két alföldi nagyvárosban Petrás Ede MTA RKK Miklósi Márta DE BTK Változás.Válság.Váltás.Hu.
MTA Regionális Kutatások Központja A vidék polgárosodása Erdei Ferenc műveiben Kovács Teréz DSc. tudományos tanácsadó, egyetemi tanár MTA Regionális Kutatások.
Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
MTA Regionális Kutatások Központja A Duna – Tisza köze problémái és jövője „ A CSATORNA VÍZIÓJA” Csatári Bálint geográfus MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet.
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
Településszerkezet, Humán erőforrás Korompai Attila – TFTE 2012 május 31. Budapest.
történelmi integrációi
A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem.
Újraiparosítási folyamatok a Dél-Dunántúlon Feldolgozó ipari helyzetkép a Dél-Dunántúli régióban Kovács Szilárd PhD-hallgató PTE KTK Regionális Politika.
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
Regionális gazdaságtan 7.
ELNÖKI BESZÁMOLÓ A ÉVI KÖZGYŰLÉSEN Rechnitzer János MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG.
1 Globalizáció és lokalizáció a tér és a hely átértékelődő szerepe Gazdaságföldrajz I. Dr. Bernek Ágnes 2008.
Város, egyetem, gazdaság A PTE KTK hozzájárulása a város és a régió fejlődéséhez Erdős Katalin PTE-KTK KRTI, adjunktus MTA-PTE Innováció és Gazdasági Növekedés.
MTA Regionális Kutatások Központja A pénzügyi szolgáltatások területi dilemmái Magyarországon KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA Regionális.
A magyarországi K+F politika
Orosz geopolitikai és geoökonómiai érdekek a Duna mentén
Regionális identitás és öntudat: létező jelenség Magyarországon?
Szegedi Tudományegyetem
Előadás másolata:

A gazdaságról való tudás térbelisége, avagy hogyan vizsgálhatjuk a magyar gazdaságfejlesztés térszemléletét? Czirfusz Márton MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete czirfusz@rkk.hu Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23.

Bevezetés: A gazdaságfejlesztés térszemlélete és annak kritikája NGM: Új Széchenyi Terv vitairata, 2010. „Elhibázottnak tartjuk a részletesen bemutatott Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programot (135–139. oldal). Nem állíthatjuk ugyanis azt, hogy a »magyar gazdaság szervezésének természetes földrajzi kiterjedése a Kárpát-medence«. Ez a két világháború közötti földrajztudomány revizionista lózungoktól sem mentes, földrajzi determinista álláspontjának újjáélesztése.” (MTA RKK KÉTI. 2010. Újraiparosodás és újraiparosítás: Az ipar területi folyamatainak alakulása (és alakítása) a válság idején. Zárótanulmány.)

Alapállítás és az előadás tartalma A gazdaságfejlesztési dokumentumok térfelfogása a gazdasági folyamatokat illetően jórészt naiv módon a fizikai térre korlátozódik. Hogyan és miért kutassuk a kérdéskört? a gazdasági tér fejlesztési elképzeléseinek társadalmi közegbe ágyazása saját kutatói gyakorlataink szofisztikáltabb térfelfogása

A tudomány térszemléleteinek áramlása A tudomány térszemléletei hogyan áramlottak át személyeken, tárgyakon, dokumentumokon és egyéb (emberi és nem emberi) aktorokon keresztül a gazdasági tér tervezésébe és fejlesztésébe? tudománytanulmányok (science studies): a tudás térbelisége fontos a tudás áramlásában policy mobilities-kutatások

Milyen térszemléletek áramlanak a magyar közegben / a tudományon belül? a térszemléletekről való tudományos viták (Lengyel 2010, Faragó 2012) leegyszerűsítik a földrajz térszemléletét fizikai (descartes-i, euklideszi) tér = földrajzi tér (ez a krugmani új földrajzi közgazdaságtan táplálta tévképzet) tér mint vetület: a marxisták szerint „a térstruktúra akár a termelési és osztályviszonyoktól elválasztva is vizsgálható” (Faragó 2012, 12) vs. társadalmi-térbeli munkamegosztás (Massey 1995, Swyngedouw 2000) a leíró földrajzi és az ismeretelméletileg kilúgozott marxista(–leninista) hagyomány továbbélése a térszemléleteket illetően is (lásd: Czirfusz M. 2012. A térszemlélet szerepe a regionális tudomány, a gazdaságföldrajz és a közgazdaságtan viszonyában. In: Rechnitzer J., Rácz Sz. (szerk.) Dialógus a regionális tudományról. Győr: SZIE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola ; Magyar Regionális Tudományi Társaság, 2012. pp. 52-59.)

A gazdaságfejlesztés térszemlélete Magyarországon: fizikaitér-fetisizmus a fizikai elérhetőség narratívája „A hazai vállalkozások számára elsődlegesen elérhető terület a Kárpát-medence.” (Wekerle Terv, 9) „a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át. A térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt észak-nyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja.” (Wekerle Terv, 2)

Fizikaitér-fetisizmus Magyar Növekedési Terv: Mi hol van a fizikai térben? – leíró jellegű térképek „A magyar gazdaság Kárpát-medencei szerepe abban áll, hogy kihasználva centrális elhelyezkedését, és építve Budapest, valamint néhány vidéki nagyváros növekedési csomópont (hub) szerepére, a Baltikumtól az Adriáig terjedő új európai növekedési övezetbe a Kárpát-medencét szervesen bekapcsolja.” (Magyar Növekedési Terv, 152) Magyar Növekedési Terv, 95

Tartalmilag üres fizikaitér-fetisizmus Mi áramlik a tengelyek mentén? Mit sugároz ki Budapest és a járműipar? Semmit nem tudunk meg a gazdasági kapcsolatokról! Magyar Növekedési Terv, 127, 138

A glokalizáció folyamata és a térfelfogás a globalizáció nem egy egyszerű integrációs / homogenizációs folyamat a helyek (a lokális szint) közvetítik és megváltoztatják a globális folyamatokat, de maguk is újrateremtődnek és átskálázódnak ezen keresztül (Swyngedouw 2004) MNT: helyi gazdaság = térségek belső erőforrásainak mozgósítása „a helyi gazdaságfejlesztésnek van egy földrajzi kerete, egy térbeli határa (…) a 40 km-es körzetben történő termelési és fogyasztási rendszerek működnek leghatékonyabban” (Magyar Növekedési Terv, 146) a duális gazdaság narratívájának megerősítése logikai hiba: Mi a helyzet, ha belső erőforrások mozgósításával globális piacokat célzunk meg?

„Alternatív” térszemléletek – tudománytanulmányok a térszemléletek tarthatatlanságára „alternatív” térszemléletekkel rámutatni „Tobler 1. törvényének megfogalmazásával az a probléma, hogy azt a látszatot kelti, mintha sehonnan sem nézné a világot, szemben az én álláspontommal, amely szerint sok szempontból valahonnan nézi azt.” (Barnes 2004a, 283) Bruno Latour (cselekvőhálózat-elmélet) sehonnan és valahonnan: Donna Haraway (a tudós isteni trükkje; szituációba ágyazott tudás) Thomas Gieryn: az igazság helyszínei (truth spot): az autentikus tudás születési helyei „És az IGU konferenciája jobban összefügg Woodstockkal (…) mint a Vietnám Központi-fennsíkján való harcokkal (…)? (Barnes 2004a, 282) Barnes 2004b, 567

fizikai távolság ortodoxiája Térszemléletek a gazdaságföldrajz, a regionális tudomány és a közgazdaságtan viszonyában klasszikus, isardi regionális tudomány és a krugmani új földrajzi közgazdaságtan: fizikai távolság ortodoxiája az univerzális gazdasági (piaci) folyamatoknak földrajzilag különböző kimenetele van (fokozatok, nem minőségi különbségek) a helyi és regionális gazdaságok tartályok (abszolút térfelfogás), az általános egyensúlyelmélet és a piac nagy narratívájának elem(zés)i egységei (Peck 2012) Peck 2012 szövege alapján saját szerkesztés

Egy kutatási program felé… más, radikális térfelfogások közvetítése a „politika” számára és annak hatásai: Doreen Massey és a hatalomgeometria hatalomgeometria: a tér társadalmi termék és szükségszerűen hatalmi viszonyokkal teli (relációs szemlélet) „Ez az elképzelés (amely az „enyém”) vándorolt, Chávez alkalmazza. Egy bizonyos módon kerül felhasználásra. Mi ilyen esetben az ember felelőssége? Kinek az elképzelése ez ma?” (Massey 2008, 496) http://bp3.blogger.com/_6juurAPGpmw/RqWJdPfw26I/AAAAAAAAAAM/QTVzbp1cfxE/s400/motores.jpg

Egy kutatási program felé… a tudomány felelőssége – a magyar és a nemzetközi kontextus marxista–leninista földrajz leíró és fizikai térre korlátozódó szemlélete továbbél Magyarországon regional science, főáramú közgazdaságtudomány, krugmani „új gazdaságföldrajz”: egysíkú térszemléletet közvetítetnek heterodox közgazdaságtan, angol-amerikai gazdaságföldrajz pluralizmusa; Magyarország: regional studies értelemben vett regionális tudomány lehetőségei ezen belül a kritikai gazdaságföldrajz szükségessége interdiszciplináris policy mobilities-kutatások: különböző léptékek és különböző aktorok hogyan kapcsolódnak össze neoliberalizmus-kritika (de ennek félreérthetősége) pl. térszemléletek eredete; munkaalapú társadalom újból felbukkanó narratívája Magyarországon