Készítette Varga István 1 VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Advertisements

VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A kémiai reakció 7. osztály.
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Energia a középpontban
A hidrogén (hydrogenium, hydrogen, vodonik, водород)
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
A szabályozott szakasz- és berendezés fogalma
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Fizika Bevezető 6. osztály.
SO2.
Készítette: Tóth Enikő 11.A
Szervetlen kémia Hidrogén
Jó választás?.
Révai Miklós Gimnázium és Kollégium Győr
A KÉMIAI REAKCIÓ.
LEPÁRLÁS (DESZTILLÁCIÓ) Alapfogalmak
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
FOLYTONOS SZABÁLYOZÁS
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HŐSUGÁRZÁS (Radiáció)
Az automatikus szabályozási rendszerek felosztása Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A fluidumok mechanikai energiái Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
BEVEZETŐ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az áramlás különböző jellege Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A fluidumok sebessége és árama Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
PNEUMATIKUS ARÁNYOS-INTEGRALÓ SZABÁLYOZÓ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A szabályozószelep statikus tulajdonsága Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Sebességeloszlás sima csőben, és a határréteg fogalma
A FOLYAMATOK AUTOMATIKUS ELLENŐRZÉSE Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
16.ÓRA A HIDROGÉN ÉS AZ OXIGÉN
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének
Szervetlen kémia Hidrogén
Tudomány – „természetesen” – a Belvárban! TÁMOP / azonosító számú projekt Bevezetés a kémia „rejtelmeibe” Lennert József szaktanár Szakmai.
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
Mi az élet, miért fontos a víz az élővilágban
„És mégis mozgás a hő” Készítette: Horváth Zsolt Krisztián 11.c.
A tűz.
A tűz.
Egyed alatti szerveződési szintek
Az anyagok csoportosítása összetételük szerint
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Készítette: Ivic Zsófia 10.d
A kvantum rendszer.
Címlap Betekintés a valószínűségszámításba Keszei Ernő ELTE Fizikai Kémiai Tanszék
1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Tanszékcsoport Vegyész szak.
Mire van szükségünk a kémia órán? Könyv Munkafüzet Füzet Érdeklődés Figyelem Kitartás Szorgalom.
Összefoglalás.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
Kölcsönhatás a molekulák között. 1.Milyen fajta molekulákat ismerünk? 2.Milyen fajta elemekből képződnek molekulák? 3.Mivel jelöljük a molekulákat? 4.Mit.
A molekulák képződése. I.IV.V.VI.VII.VIII. H1He2 C4N5O6F7 Ne8 P5S6Cl7Ar8 Br7Kr8 I7Xe8 Rn8 A nemfémek atomjainak a fémekkel ellentétben „sok” vegyérték.
KÉMIAI REAKCIÓK. Kémiai reakciók Kémiai reakciónak tekintünk minden olyan változást, amely során a kiindulási anyag(ok) átalakul(nak) és egy vagy több.
Molekula A molekula semleges kémiai részecske, amely két vagy több atom összekapcsolódásával alakul ki.
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
Az anyagok tulajdonságai és változásai
A kémiai egyenlet.
PANNON EGYETEM KÉMIA ALAPSZAK.
BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
A fizika mint természettudomány
Ki tud többet kémiából?.
Áramlástani alapok évfolyam
Bevezető Mivel foglalkozik a fizika? Az anyag megjelenési formái a természetben 6. osztály Fizika.
Kémia - matematika osztatlan tanári szak
Előadás másolata:

Készítette Varga István 1 VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

BEVEZETŐ  A fizika az anyag általános tulajdonságaival és a tulajdonságok változásával foglalkozik (tekintet nélkül a testek dimenziójára), amely nem terjed ki az összes tulajdonságokra és általában folytonos. Például:  a testek felmelegítése, lehűtése,  a folyadékok párolgása, kondenzálása, stb. 2

 A kémia tárgyköre azokat a jelenségeket foglalja össze, amelyekben a kémiai mozgásforma dominál. Ennek belső fő ellentéte a kémiai kötésben megnyilvánuló vonzás és taszítás. Például:  a vizet elektrolizálva, vagy 1500  2000  C-ra hevítve a molekulái hidrogénre és oxigénre bomlanak. Ha a két gáz elegyét (durranógáz) meggyújtjuk, heves reakció eredményeként ismét víz keletkezik. 3

 A fizikai kémia fizikai tételek és kísérletek alapján magyarázza meg az összetett testekben lejátszódó kémiai átalakulások okát.  Ma ennél a fizikai kémiát sokkal tágabban értelmezzük: ez a tudományterület alapozza meg a kémia legfőbb elveit, és magyarázza meg az anyag fizikai és kémiai tulajdonságaira vonatkozó megfigyeléseket. 4

A fizikai kémia megalapítója és kifejlesztője Wilhelm Friedrich Ostwald, a rigai műegyetem kémia professzora és a lipcsei egyetem fizikai kémia professzora. Ő különítette el a szervetlen és szerves kémia mellett e tudomány harmadik ágaként. W. F. Ostwald (1853  1932) 5

A fizikai kémia jelentősége és módszerei A fizikai-kémiai kutatási módszerek nemcsak a szervetlen és szerves kémiában, valamint analitikai kémiában nélkülözhetetlenek, hanem a kémiai technológia haladásában is.  Az anyagok tulajdonságainak megismerésére, összefüggéseik és kölcsönhatásaik feltárására a fizikai kémia a következő módszereket alkalmazza: termodinamikai módszer, kinetikus-statisztikus elmélet, és az atomfizika (kvantumkémia) módszerei. 6