Tiziano: III. Pál unokái körében
A kép értelmezése előzetes információk nélkül Kik ők? Mit sejtünk? A kép központi figurája az ülő alak, görnyedt testtartásból következően egy idős, de még jó erőben lévő öregúr. A központi alak ugyan a kép bal oldalán lévő személy felé fordul ülő helyzetben, ami minden bizonnyal annak – ruhája alapján bíborosi – rangjának szól, de egyértelműnek tűnik, hogy érzelmileg a jobb oldali szereplőhöz áll közelebb, amit az arckifejezése tükröz. A szereplők közötti hatalmi viszonyokat mutatja, hogy a bal oldali alak áll, mutatóujját figyelmeztetőleg emeli fel, míg a jobb oldali alázatosan meghajol.
A kép értelmezése előzetes információk alapján Kik ők? Mit tudhatunk meg róluk? A kép központi alakja, III. Pál a katolikus egyház 220. pápája volt, tevékenysége határvonalat képez a reneszánsz egyházfők és a reformpápák között. Nevéhez fűződik a tridenti zsinat összehívása, Róma városának újjáépítése, az ellenreformáció megindítása. Fiatalkorában nem vetette meg sem az italt, sem a nőket, húszéves kora előtt már négy törvénytelen gyermeke született. Egyházi karrierjét reneszánsz műveltségének, és a VI. Sándor pápa nővéréhez fűződő szerelmének köszönheti.
A kép értelmezése előzetes információk alapján Kik ők? Mit tudhatunk róluk? III. Pál pápai trónra lépése után elsőként unokáinak (így a bal oldalt álló Alessandrónak is) adományozott bíborosi rangot. A másik unokának, Ottaviónak (aki III. Pál kedvence volt) 1540-ben Camerino hercegségét adományozta a pápai birtokok közül. Az unokára – aki egyben V. Károly veje is volt – szállt Párma hercegsége, amit III. Pál később a Pápai Államhoz akart csatolni, az unoka azonban ezt megtagadta. A 81 éves egyházfő szíve e hálátlanságot a krónikák szerint már nem tudta elviselni, ebbe is halt bele.