Alapelvek, fogalmak, sztenderdek a humanitárius munkában Nagy Ákos, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Humanitárius Képzés – Beregszász, 2010. április 20.

Humanitárius jog Nemzetközi és nem-nemzetközi fegyveres konfliktus idején bizonyos személyek és objektumok védelme, korlátokat állapít meg a hadviselés eszközeit és módjait illetően Lényege: Egyensúlyt tart fenn a humanitárius megfontolások és a katonai szükségesség között

Vöröskereszt alapelvei Emberiesség Pártatlanság Semlegesség Függetlenség Önkéntesség Egység Egyetemesség

HAP standards Principles for Humanitarian Action Primary principles • Humanity: upholding the right of all persons to receive and give assistance. • Impartiality: providing humanitarian assistance in proportion to need and with respect to urgency, without discrimination based upon gender, age, race, impairment, ethnicity and nationality or by political, religious, cultural or organisational affiliation. Secondary principles • Informed Consent: ensuring that the intended beneficiaries, or their representatives, understand and agree with the proposed humanitarian action and its implications. • Duty of care: ensuring that humanitarian assistance meets or exceeds recognised minimum standards pertaining to the wellbeing of the intended beneficiaries. • Witness: reporting on policies or practices that affect the wellbeing of disaster survivors. Tertiary principles • Transparency: ensuring that all relevant information is communicated to intended beneficiaries or their representatives, and other specified parties. • Independence: acting under the authority of the governing body of the agency and in pursuit of the agency’s mandate. • Neutrality: refraining from giving material or political support to parties to an armed conflict. • Complementarity: operating as a responsible member of the humanitarian assistance community.

Code of conduct 1. Elsődleges a humanitárius kötelezettség. 2. A segítségnyújtás mindenféle megkülönböztetés nélkül történik. A segítség prioritásának meghatározása kizárólag a szükségletek alapján történik. 3. A segély nem használható fel sem politikai, sem vallási célok támogatására.

Code of conduct 4. Törekvésünk, hogy a segélyezés ne váljon kormányok külpolitikájának eszközévé. 5. A kultúra és a helyi szokások tiszteletben tartása. 6. Arra törekszünk, hogy a válságkezelést a helyi adottságok figyelembevételével valósítsuk meg.

Code of conduct 7. Igyekszünk olyan módszereket találni, amelyek segítségével a programok végrehajtásába magukat a kedvezményezetteket is be lehet vonni. 8. A segélyezés az alapvető szükségleteket elégíti ki, ezen túlmenően pedig igyekszik támogatást nyújtani az esetleges jövőbeni katasztrófákra történő felkészülésben is.

Code of conduct 9. Egyaránt felelősek vagyunk azokért, akiknek segíteni akarunk, és azoknak is, akiktől a forrásokat kapjuk 10. Tájékoztató és hirdetési tevékenységünk során a katasztrófák áldozatait méltósággal bíró emberi lényeknek kell tekintenünk, nem pedig szánalomra méltó, remény nélküli lényekként.

Definíció ’A vészhelyzet egy olyan különleges esemény, amely emberek, ingatlanok pusztulását okozza oly mértékben hogy az felülmúlja a károsult közösség helyzetmegoldó képességeit nem tudnak egyedül, saját forrásból megbirkózni a károkkal ezért szükséges egy külső beavatkozás amely azonnali, helyzetnek megfelelő és időben meghatározott és amely képessé teszi a károsult közösséget arra, hogy megbirkózzon a helyzettel és elkezdjen visszatérni a normális életbe.’

ember okozta természeti komplex A vészhelyzet okozta következmények / a vészhelyzettel való megbirkózás képessége A vészhelyzet okai, fajtái ember okozta természeti komplex

Földrengés Szökőár Fegyveres konfliktus Járvány Árvíz Aszály Katasztrófák típusai Földrengés Szökőár Fegyveres konfliktus Járvány Árvíz Aszály

Alapelvek Általános: földrajzilag a fejlődő világra fókuszál, de nem kizárva másokat nagyobb katasztrófákra fókuszál, a különleges intézkedések, speciális mechanizmusok és források életbe léptetése – kiváltképpen a krízis fázisban azonnali cselekvés az életmentés, megőrzés, és fenntartás érdekében, megakadályozni az emberi szenvedést – kiváltképpen a krízis fázisban A sérült emberek legnagyobb kritikus szükségeire súlypontoz, az élet védelme, megőrzése, fenntartása és rehabilitációja érdekében Segít megbirkózni a közösség rövid idejű szükségleteivel, és szorosan kapcsolódik az élet normális kerékvágásba történő visszaállításához

Alapelvek Kivételek nem fedezi az infrastrukturális helyreállításokat (utak, nagy gátak, céges épületek…stb.) Nem vállalja át az állami feladatokat nem támogat környezetvédelmi helyreállításokat, vagy környezetvédelmi programot

Alapelvek a gyakorlatban Felkészülés a válsághelyzetre Válságcsoportok létrehozása Együttműködés kialakítása Adatok összegyűjtése Források feltérképezése Készletgyűjtés Segítségnyújtás célkitűzéseinek meghatározása Koordináció kialakítása

Alapelvek Célcsoport meghatározása Segítségnyújtás formájának megtervezése Költségek felmérése, költségvetés elkészítése Segélyezési tevékenység végrehajtása Folyamatos ellenőrzés

A humanitárius segítségnyújtás ütemei Gyorssegélyezési szakasz Gyors megoldások válsághelyzetben - a legsebezhetőbb áldozatok életmentésére irányul - életmentés, életben tartás és a szenvedés csökkentése időmeghatározás – általában max. 1 év Kitelepítettek számának, szükségleteinek felmérése Konfliktus csoport megalakítása – 4-5 fő Segélyek összeállítása, kiosztása Létszükségletek biztosítása figyelembe veszi a sérült emberek számát, a krízis komolyságát, és a közösség mozgatható külső/belső forrásait ügyel a segélyezés használhatóságára és az egyéb humanitárius szervezetek forrásaira

2. Katasztrófa utáni szakasz Visszatelepített lakosság támogatása Károk felmérése Táborok létesítése - az élet fenntartásához szükséges alapfeltételekre fókuszáló segélyezés minden esetben a korábbi fázisokban megkezdett programból fakadnak és azonnal követik azokat időkeret: max 1 év a krízis fázist követően

A humanitárius segítségnyújtás ütemei 3. Újrakezdési szakasz Segítségnyújtási forma kialakítása Helyreállítás, újjáépítés Visszatelepítés 4. „Átmeneti szakadék” – LRRD Összehangoltan, egymásra épülve kell elvégezni a segítségnyújtás egyes részfeladatait, szakaszait. Szempontok - többszintű koordináció - adatgyűjtés az azonnali segítségnyújtás közben, - azonnali szükségletek és rekonstrukciós igények összekapcsolása - átmeneti megoldások biztosítása.

A humanitárius segítségnyújtás ütemei 5. Fejlesztési szakasz Jövedelem teremtő (income generated)

Sphere Standards Watsan and hygiene Food security Nutrition Food Aid Shelter and settlement Non-food items Health Services

HAP standards Humanitarian quality management Transparency Beneficiary participation Staff competencies Complaints handling Continual improvement