LEONARDO DA VINCI - ARÁNYOK XV. század vége – XVI. század eleje Szabó Katalin, László Gabriella, Guld Petra

belső, lelki világ (nem ismerhetjük meg teljesen) Négyzet az ábrázolt ember teljes egészében kitölti (az adott testhelyzetben) testi, fizikai valóságot szimbolizálja a négyzet kapunk egy képet a valóságról (fizikai; érzékszerveinkkel felfogható) Kör az négyzetbeli testhelyzethez képest változás fizikai valóságtól való elvonatkoztatás így sem tölti ki teljesen a kört az ábrázolt emberi alak belső, lelki világ (nem ismerhetjük meg teljesen)

A kör és a négyzet helyzete a négyzet nem teljesen a körben helyezkedik el a kör kitöltéséhez meg kell változtatnia valamelyest a testhelyzetét csak a végtagok nem fedik egymást, de a törzs része egybe esik ábrázolás oka: a lélek és a test nem alárendeltjei egymásnak (egyik nincs a másik nélkül) így kaphatunk az emberről egy képet

Az alkotás befogadói bárki, aki megérti egy kép (jelen esetben, ennek a képnek) az üzenetét aki képes elrugaszkodni a valóságtól, ami tárgyilag körbe veszi minden ember egy testben él (ami mindenki számára látható, érzékelhető), de létezik egy belső világa is ez ember lélek nélkül nem teljes

Fehér László – Zöld lépcső (1987) a kép címe a lépcsőt emeli ki és a képen először az is a szembeötlőbb a lépcső rendesen meg van rajzolva, jól látható jelképezheti itt a testet (először mindenki csak a testet látja, a belső énjét mindenki csak később tárja fel) az alak a lépcső tetején ül és alig látható, csak a körvonala van meg csak az veszi észre, aki jobban megnézi a képet a belső világunkat is csak az ismerheti meg, aki kicsit jobban megfigyel és törődik velünk

Saját alkotás ha úgy nézünk rá a kártyára, hogy nincs megvilágítva, akkor csak azt látjuk, hogy egy pikk hármas, csak az elejét látjuk, semmi mást testi, fizikai valóságnak tesz eleget ám amint megvilágítjuk valahogy, már mást is látunk az első képen látjuk az árnyékát, a másodikon pedig a hátlap mintáját az árnyék és a hátlap is a lelket, a belső világot szimbolizálja, hiszen mi is csak annak mutatjuk meg a belsőnket, aki „megvilágít” bennünket, tehát jól érezzük vele magunkat, boldogok vagyunk vele