NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 12. előadás Dr. Bartha Dénes

A VEGETÁCIÓ ÁLLAPOTA

Vegetációállapotok az antropogén terhelés és az idő függvényében A VEGETÁCIÓ ÁLLAPOTA A természetesség változása 1 – leromlás (degradálódás) 2 – nincs változás (stagnálás) 3 – javulás (regenerálódás) max. (100%) min. (0%) 3 2 AV 1 ETV PTV RTV korábbi biotóp- állapot jelenlegi jövőbeli időskála antropogén terhelés Vegetációállapot-típusok ETV = eredeti természetes vegetáció RTV = rekonstruált természetes vegetáció PTV = potenciális természetes vegetáció AV = aktuális vegetáció Vegetációállapotok az antropogén terhelés és az idő függvényében

A különböző vegetációállapotok összevetése A VEGETÁCIÓ ÁLLAPOTA A különböző vegetációállapotok összevetése Jelmagyarázat: T = természetes változások a biotópban I = antropogén termőhelyi változások R = antropogén biotikus változások

VEGETÁCIÓ- FELVÉTELEZÉS

VEGETÁCIÓFELVÉTELEZÉS = egy adott terület vegetációjáról vagy egy adott vegetációtípusról terepi információk gyűjtése, hogy azok jellemezhetők, elemezhetők lehessenek   Típusai: A. Felvételezés mintaterületek nélkül B. Felvételezés mintaterületek segítségével

VEGETÁCIÓFELVÉTELEZÉS Felvételezés mintaterületek segítségével A mintaterületek (kvadrátok) nagysága (minimiareál): gyepek esetében 1 × 1 m, 2 × 2 m cserjések esetében 5 × 5 m, 10 × 10 m erdők esetében 20 × 20 m vagy újabban 40 × 40 m A mintaterületek száma:

VEGETÁCIÓFELVÉTELEZÉS a. Kvadrát módszer A borítás–gyakoriság (A–D-érték) hagyományos BRAUN–BLANQUET skálája: b. Dauerkvadrát módszer c. Transzekt módszer  d. Dauertranszekt módszer e. Mikrokvadrát módszer

VEGETÁCIÓFELVÉTELEZÉS A terepi jegyzőkönyv fontosabb információi   - felvételi sorszám - hidrológia - vegetációtípus - alapkőzet - földrajzi hely (lokalitás) - talajtípus - földrajzi koordináták - az egyes növényzeti szintek magassága - tszf. magasság - felvételező neve - kitettség - felvételezés időpontja - lejtfok - szintenkénti fajlista az analitikus jellemzőkkel - klíma - megjegyzés

VEGETÁCIÓFELVÉTELEZÉS Analitikus jellemzők (a terepen felvételezendők) a. gyakoriság (abundancia – A): valamely faj egyedszámának aránya a többi faj egyedszámához képest b. borítás (dominancia – D): valamely faj által elfoglalt tér a mintaterületen belül (és/vagy összevont értékük – A–D) c. társulásképesség (szociabilitás – S): a faj megjelenésének módja d. életképesség (vitalitás – V): valamely faj életrevalóságának mértéke az adott mintaterületen

VEGETÁCIÓFELVÉTELEZÉS Szintetikus jellemzők (a feldolgozás során származtatandók) a. állandóság (konstancia – K): az egyes fajok gyakorisága a több állományból vett minták alapján b. gyakoriság (frekvencia – Fr): az egyes fajok gyakorisága az egy állományból vett minták alapján c. hűség (fidelitás – F): az egyes fajok mely hierarchikus cönotaxonómiai egységre jellemzőek

VEGETÁCIÓTÉRKÉPEZÉS

VEGETÁCIÓTÉRKÉPEZÉS Vegetációtérkép = a vegetáció jellemzésének, vizsgálatának, rögzítésé-nek egyik eszköze, valójában a vegetáció horizontális tagozódásának kétdimenziós ábrázolása Típusai: - klasszikus vegetációtérképek - származtatott / tematikus térképek   Vegetációtérképezés = a térképezési munka során az egymástól éles vagy elmosódott határral egymástól elkülönülő vegetációfoltok térképen való feltüntetése

A vegetációtérképezés céljai 1. a kiválasztott terület jellemzése 2. a vegetációtípusok jellemzése 3. területek (vegetációjának) összehasonlítása 4. egy adott terület különböző időpontbeli állapotainak összehasonlítása (monitorozás)

A vegetációtérkép sajátosságai VEGETÁCIÓTÉRKÉPEZÉS A vegetációtérkép sajátosságai a. térképi lépték (méretarány) b. vegetációtípusok kategóriarendszere c. készítése botanikai és térképészeti kettős feladat.

A vegetációtérképen rögzíthető vegetációállapotok VEGETÁCIÓTÉRKÉPEZÉS A vegetációtérképen rögzíthető vegetációállapotok 1. eredeti természetes vegetáció 2. rekonstruált természetes vegetáció 3. potenciális természetes vegetáció 4. aktuális vegetáció

A vegetációtérkép léptéke VEGETÁCIÓTÉRKÉPEZÉS A vegetációtérkép léptéke a. kis méretarányú térképek (1:25.000 – 1:50.000 –) b. közepes méretarányú térképek (1:5.000 – 1:25.000) c. nagy méretarányú térképek (1:5.000 – 1:2.000 –)

A vegetációtérkép kategóriarendszere VEGETÁCIÓTÉRKÉPEZÉS A vegetációtérkép kategóriarendszere   Durva kategóriarendszer: a formációk (biomok), asszociáció-osztályok, -sorozatok, asszociációkomplexek, Corine Land Cover kategóriák és a művelési ágak Finom kategóriarendszer: az élőhelytípusok, asszociációk, konszociációk, szubasszociációk, faciesek, erdőtípusok

A vegetációtérképezési módszer megválasztásának szempontjai a. a térképezés célja; b. a rendelkezésre álló idő, pénz; c. a szükséges lépték; d. a szükséges kategóriarendszer; e. a domborzat jellege (síkvidék – dombvidék – hegyvidék); f. a vegetációmozaikok jellege (vizes élőhely – gyep – cserjés – erdő)

A vegetációtérképezés technikai szükséglete a. térképek (katonai és polgári topográfiai térképek, földnyilvántartási térképek, erdészeti üzemtervi térképek); b. fényképek (légifotók, műholdfelvételek); c. történeti és háttéranyagok (történeti térképek, korábbi vegetáció-térképek, történeti légifotók, történeti botanikai adatok, erdészeti üzemtervek, geológiai, vízrajzi, talajtani térképek, természetföldrajzi leírások, földrajzi nevek, helytörténeti és tájhasználati adatok, szóbeli információk); d. eszközök (megfelelő alaptérkép, tájoló, íróeszköz, stb.)

VEGETÁCIÓTÉRKÉPEZÉS A terepi bejárással és felvételezéssel végzett vegetációtérképezési munka fázisai 1. előkészítés (a feladat, cél megfogalmazása; térképek, fényképek, irodalmi adatok beszerzése; térképi lépték, kategóriarendszer és térképezési módszer megválasztása); 2. előzetes terepbejárás, tájékozódás; 3. terepi munka (térképezés, adatgyűjtés); 4. a térkép kidolgozása, adatfeldolgozás, kísérő anyagok összeállítása; 5. utólagos terepbejárás (pótlás és ellenőrzés); 6. térinformatikai feldolgozás; 7. felhasználás

A vegetációtérképek tartalma VEGETÁCIÓTÉRKÉPEZÉS A vegetációtérképek tartalma 1. térkép címe (földrajzi hely, objektum megnevezése, a térkép tartalmának megjelölése); 2. lépték (méretaránnyal és/vagy grafikus skálával); 3. tájolás (általában északra tájolva); 4. térképi rész; 5. jelmagyarázat (vegetációtípusok jele, neve); 6. készítő neve, készítés ideje

A vegetációtérképek felhasználási lehetőségei VEGETÁCIÓTÉRKÉPEZÉS A vegetációtérképek felhasználási lehetőségei - segít a vegetáció jellemzésében, a vegetáció kutatásában (biológiai–ökológiai törvényszerűségek feltárása) - alkalmazható az erdőgazdálkodásban (erdőtipológia), a rét- és legelő-gazdálkodásban (rét- és legelőtipológia), a természetvédelemben (állapotleírás, kezelési tervek, élőhely-rekonstrukció háttéranyaga), a településfejlesztésben és településrendezésben, az oktatásban, bemutatásban, ismeretterjesztésben

A VEGETÁCIÓ ÁTALAKULÁSA

A VEGETÁCIÓ ÁTALAKULÁSA A vegetációátalakulás kiváltó okai 1. természetes okok 2. antropogén okok (pl. erdőirtások, erdőhasználatok, gyepfeltörések, gyephasználatok, vizes élőhelyek lecsapolása, folyószabályozások, környezetszennyezés)   Az átalakulás iránya egy korábbi állapottal való összevetés alapján 1. leromlás (degradáció) 2. nincs változás (stagnálás) 3. javulás (regeneráció)

A VEGETÁCIÓ ÁTALAKULÁSA A termőhely és/vagy az állomány átalakítottsága és a vegetáció keletkezési módja szerint elkülöníthető típusok

A VEGETÁCIÓ ÁTALAKULÁSA Példák a primer, szekunder és tercier vegetációtípusokra

A VEGETÁCIÓ ÁTALAKULÁSA Megjegyzés: + – nagyon kis területen fordul(t) elő * – nagyobbrészt másodlagosan létrejött Élőhely-csoportok megoszlása a természetes vegetációban, mai maradványaik (az ország területéhez viszonyítva)

A VEGETÁCIÓ ÁTALAKULÁSA A természetes erdők elterjedése az USA területén 1620-ban és 1920-ban

A VEGETÁCIÓ ÁTALAKULÁSA Közép-Európa erdeinek kiterjedése Kr. u. 900-ban és 1900-ban

VEGETÁCIÓÉRTÉKELÉS

VEGETÁCIÓÉRTÉKELÉS Vegetációértékelés = ennek során egy adott terület vegetációjának pillanatnyi állapotáról, vagy egy időszak változásairól kapunk információt a. egy adott időpont állapotjellemzőit, ill. b. egy adott időszak állapotjellemzői változását regisztrálhatjuk   a. Természetesség – leromlottság értékelése 1. Értékelés a fajok viselkedése alapján 2. Hemeróbia-vizsgálatok 3. Természetesség vizsgálatok b. Ökológiai jellemzők értékelése

A vegetációértékelés folyamatábrája (léptékfüggő)