Tudománypolitikai Stratégia a 2014-2020 fejlesztési tervek tükrében  A Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform 2013. június 4. MTA SZTAKI Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai Főosztály  bela.kardon@emmi.gov.hu

Fő kihívások Versenyképes gazdaság vállalkozások munkaerő felsőoktatás EMMI Tudománypolitikai Főosztály Versenyképes gazdaság vállalkozások munkaerő felsőoktatás kutatók A versenyképesség egyik legalapvetőbb feltétele, hogy legyenek versenyképes vállalatok (vállalkozások). Egy vállalkozás/vállalat nem lehet versenyképes versenyképes munkaerő nélkül. A versenyképes munkaerő igen jelentős része versenyképes felsőoktatási intézményekből jön. Nincs versenyképes felsőoktatás versenyképes kutatás nélkül.

Egyetem – Nemzetközi ipari kapcsolatok EMMI Tudománypolitikai Főosztály Példa Egyetem – Nemzetközi ipari kapcsolatok

A kutatás-fejlesztés ráfordításai szektorok és pénzügyi források szerint Magyarországon EMMI Tudománypolitikai Főosztály Pénzügyi forrás Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Vállalkozási kutató- fejlesztő hely Összesen értéke, millió Ft aránya, % aránya % Vállalkozások 6 115,5 11,5 7 666,5 11,3 145 944,2 69,5 159 726,2 47,5 Állami költségvetés 41 001,9 77,3 51 189,9 75,4 30517,1 14,5 128 213,3 38,1 Nonprofit 102,5 0,2 2 982,7 4,4 245,8 0,1 3 331,0 1,0 Külföldi forrás 5 815,4 11,0 6 085,2 8,9 33 366,2 15,9 45 266,8 13,4 53 035,3 100,0 67 924,3 210 073,3 336 5373 (2011, KSH) Magyarországon a kutató-fejlesztő intézetek, egyéb kutatóhelyek, illetve a felsőoktatási kutatóhelyek részére az ipar/vállalkozások által nyújtott pénzbeli támogatások aránya alig haladja meg a 11%-ot. A legtöbb forrást, több mint 75%-ot a költségvetés adja.

A klasszikus európai felfogás az egyetem és az ipar együttműködéséről EMMI Tudománypolitikai Főosztály A klasszikus európai felfogás az egyetem és az ipar együttműködéséről Ipar Egyetem kutatási szerződések adományok szabadalmi jogdíjak

Adománygyűjtés (fundraising) Félreértések az egyetem és az ipar együttműködésének jellegével kapcsolatban a Stanford Egyetem és a Szilícium-völgy példáján keresztül Első félreértés: hogy az ipar jelentősen támogatja a kutatást a Stanford Egyetemen Forrás Stanford MIT USA Energiaügyi Minisztérium 28.9% 14.6% USA Egészségügyi Minisztériuma 25.5% 18.6% NASA 12.6% 7.7% USA Védelmi Minisztériuma 9.4% 17.9% Nemzeti Tudományos Alap (NSF) 6.0% 11.7% Ipar 15.0% 19.3% Egyéb 2.6% 10.2% Az ipar által támogatott kutatások aránya az összes kutatási támogatás 20%-ánál kevesebb Második félreértés: hogy a szabadalmak jelentős bevételt jelentenek a Stanford Egyetemnek a 2007-08-ban: 107 új licensz szerződés, 2008-ban közel 400 új találmány bejelentés a 2007-08-ban a bruttó jogdíj bevétel 344 technológiai fejlesztésből származott, és csak 36 eredményezett min. százezer dollárt, három pedig min. egy millió dollárt 2007-08-ban a jogdíjakból származó bevétel 62.5 millió dollár volt, amely a Stanford Egyetem évi 3,7 milliárd dolláros költségvetésének kevesebb, mint 1,7 %-a Harmadik félreértés: a szilícium-völgy ipara jelentős pénzbeli támogatást nyújt a Stanford Egyetemnek Adománygyűjtés (fundraising) Millió $ A Szilícium-völgy ipara által nyújtott pénzbeli támogatás 2008-ban kevesebb volt, mint 800 millió dollár

Stanford és innováció (konklúziók) EMMI Tudománypolitikai Főosztály Az adományok főleg csak sikeres magánemberektől származnak A kutatásokat alapvetően a kormányzat támogatja A szabadalmak csak 1,7%-os jövedelmet jelentenek Összefoglalva… Akkor miért érezzük úgy, hogy olyan erős a kapcsolat a Stanford Egyetem és a Szilícium-völgy között ? A Stanford Egyetemből kinövő spin-off vállalkozások éves árbevétele ~ 400 milliárd dollár, megközelítőleg egyharmada a Szilícium-völgy éves árbevételének. A vállalkozások hányad része alkalmazza közvetett vagy közvetlen módon a stanfordi technológiai fejlesztéseket? Az 1200 Stanfordból kinövő vállalkozásnak (spin-off) csak 5 %-a használja a Stanfordban kifejlesztett technológiát! Technológiával <<A mítosz>> Képzett emberekkel <<A valóság>> Mivel járul hozzá akkor a Stanford Egyetem a Szilícium-völgyhöz? Valószínűleg a legfontosabb dolog, amivel Stanford hozzájárult a szilícium-völgyi fejlesztésekhez, hogy odavonzotta és képezte a tehetséges hallgatókat, akik közülük sokat kiválasztottak, hogy a térségben maradjanak és ott dolgozzanak tovább. A legfontosabb előnyök egy egyetem (és egy társadalom) számára nem a jogdíjak …hanem az a technológiai közösség, amelyet az egyetem támogat és fejleszt.

Összegzés: a Stanford-Szilicium-völgy modell EMMI Tudománypolitikai Főosztály Összegzés: a Stanford-Szilicium-völgy modell Képzett emberek Virágzó ipar Sikeres egyének Vonzó egyetem Tehetséges diákok és a tanárok

K+F+I támogatások, támogatási lehetőségek 2007-2013 EMMI Tudománypolitikai Főosztály Alapkutatás Alkalmazott kutatás - Innováció Hazai elosztású Költségvetési Bázis alapú / normatív jellegű támogatások MTA: intézményfinanszírozás Felsőoktatási intézmények: tudományos normatíva / 2013-től tudományos – intézményi illetve kiválósági támogatás pályázati / pályázati logikájú források OTKA MTA Lendület program KTIA: költségvetési forrás + innovációs járulék EU által társfinanszírozott ESZA 2007-2013: TÁMOP 4. prioritás: Felsőoktatás fejlesztés KMR: 2007-2011: TÁMOP 4. KMR: 2012- KTIA tükörpályázatok ERFA 2007-2013: GOP 1.: K+F+I prioritás KMR: KMOP 1.: K+F+I prioritás TIOP 1.3: Felsőoktatási infrastruktúra KMOP 4.2: Felsőoktatási infrastruktúra EU elosztású Norvég Alap / EGT Finanszírozási Mechanizmus EU Keretprogram 2007-2013: FP7 2014-2020: Horizon2020: FP8

A tervezés keretrendszere EMMI Tudománypolitikai Főosztály A tervezés keretrendszere  Az Európa 2020 stratégia célkitűzései A kohéziós jogszabálytervezetben megadott 11 tematikus célkitűzés A Bizottság által megfogalmazott országspecifikus ajánlások Az adott ország által Nemzeti Reformprogramja

2014-2020-as tervezési ciklus indikatív Operatív Programjai és forrásmegosztása EMMI Tudománypolitikai Főosztály Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat alapján az operatív programok indikatív megnevezése Operatív program (indikatív megnevezés) Forrás Tervezésért első helyen felelős tárca Irányító hatóság elhelyezése Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA NGM Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) ERFA, KA NFM Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) NFM, VM Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) (kb. 10%-a az összforrásnak) ERFA, ESZA EMMI Koordinációs OP (KOP) KA ME „Vidékfejlesztés, halászat” OP EMVA, ETHA VM

EMMI Tudománypolitikai Főosztály Humán erőforrás-fejlesztés a 2014-20-as időszakban – lényeges változások az előző tervezési időszakhoz képest Operatív Program neve a 2007-2013-as tervezési időszakban Új elnevezés, valamint változások a 2014-20-as tervezési időszakban TÁMOP EFOP TIOP Oktatási és képzési infrastruktúra esetében: K+F célú infrastruktúra esetében: GINOP Források a Közép-magyarországi régióban: VEKOP GOP KMOP Regionális Operatív Programok (DAOP, ÉAOP, ÉMOP, KDOP, DDOP, NYDOP) TOP KEOP KEHOP

Regionális forrás felhasználási elvek EMMI Tudománypolitikai Főosztály Regionális forrás felhasználási elvek Kevésbé fejlett régiók (6) A pályázatok (EU) támogatásintenzitása: max. 75-85% A felhasználható források 50%-a kötött EU2020 célokra Források összekapcsolhatók lesznek, integrált fejlesztési lehetőségek (ITI, CLLD) Fejlettebb, ún. versenyképességi régiók - Közép-Magyarország Pályázatok (EU) támogatásintenzitása: max. 60% A felhasználható források 80%-a kötött EU2020 célokra ESZA minimum 40%

Mi várható a végrehajtásban? EMMI Tudománypolitikai Főosztály Mi várható a végrehajtásban? Egyszerűsített eljárásrend a támogatási döntések meghozatalában Elsősorban vissza nem térítendő támogatások nyújtására kell törekedni, a fejlesztéspolitikai önerő minimalizálása mellett A finanszírozási mechanizmusban a koncentrált, az integrált, illetve a területiség elvét figyelembe vevő forrásfelhasználás kerül előtérbe Az intézményrendszert illetően nagyobb szerepet kapnak a megyék Az eredményesebb forrásfelhasználás érdekében, a források felhasználása közelebb kerül a szakmai döntéshozatalhoz

Humán erőforrás-fejlesztés a 2014-20-as időszakban EMMI Tudománypolitikai Főosztály Humán erőforrás-fejlesztés a 2014-20-as időszakban Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program oktatási és K+F relevanciájú céljai és kapcsolódó beruházási prioritások Gyarapodó tudástőke Korai iskolaelhagyás csökkentése (ESZA) A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése (ESZA) Felsőfokú képzettségi szint növelése (ESZA) Az egész életen át tartó tanulás minőségének és az ahhoz való hozzáférés javítása (ESZA) A gyarapodó tudástőke célját szolgáló minőségi közszolgáltatások nyújtása (ESZA+ERFA) Innováció Kutatás, innováció és intelligens szakosodás a humán területeken (ESZA)

EMMI Tudománypolitikai Főosztály Humán erőforrás-fejlesztés a 2014-20-as időszakban – Az EFOP oktatási és K+F relevanciájú prioritástengelyei és intézkedései Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében a gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése KMR területén tervezett oktatási beruházások Gyarapodó tudástőke Korai iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése a köznevelés eszközeivel, a köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása Korai iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése a köznevelésen kívüli eszközökkel A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, (formális oktatás) A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, minőségének fejlesztése Tehetséggondozás a köznevelésben A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése A felsőoktatás minőségi színvonalának emelése Részvétel növelése az egész életen át tartó tanulásban széleskörű hozzáférési eszközök alkalmazásával beleértve a nem-formális és informális tanulási formákat is Innováció és kreativitás fejlesztése és támogatása az élethosszig tartó tanulás segítségével Tudásbázis növelése, szemléletformálási és tájékoztatási akciók Intelligens szakosodás a felfedező kutatásokban Az alapkutatások nemzetközi versenyképességének növelése Tudományos utánpótlás javítása 2 db oktatás relevanciájú prioritás: Oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztés (ebbe nem tartozik bele a K+F infrastruktúra – azt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program kereteiből lehet megvalósítani) Oktatási és képzési valamint K+F+I humánerőforrások fejlesztése (közoktatás, felsőoktatás és K+F) Az operatív programon belüli forrásallokáció még most is tárgyalások alapját képezi. Lényeges különbség az előző operatív programhoz képest: Több külön intézkedés a K+F humánerőforrások magas színvonalának biztosításához Egy prioritástengelyen belül helyezkedik el a közoktatás és a felsőoktatás is. Felsőoktatás fejlesztés Tudománypolitika

Emberi Erőforrások Minisztériuma A 2014-2020-as fejlesztési ciklus tudománypolitikai és felsőoktatási célkitűzései EMMI Tudománypolitikai Főosztály Tudománypolitika Az alapkutatást folytató intézmények együttműködése Intelligens szakosodás Tudásháromszög (K-I-O) erősítése felsőoktatási intézményekre alapozva Az egyetemi-akadémia és a vállalati kapacitások összehangolásának elősegítése Alapkutatások nemzetközi versenyképességének növelése Tudományos tartalmakhoz való hozzáférés javítása (ÁFA csökkentése, open access) H2020 közvetlen brüsszeli pályázatokban a hazai részvétel növelése, „rásegítő” támogatásokkal Nemzetközi kutatástechnológiai kapcsolatok erősítése, összehangolt támogatási rendszer Tudományos utánpótlás biztosítása, kutatói állomány biztosítása (kutatói, oktatói életpálya teljesítményalapú támogatása, kiválóságok támogatása, TB-i feltételrendszer folyamatossá tétele) A kutatási infrastruktúra ütemes megújítása (hálózati alapinfrastruktúra és a szuper-számítástechnikai kapacitás, műszer és laborfejlesztések) Energetikai és közlekedési beavatkozások (kutatási-oktatási létesítmények energiahatékonyságának növelése, közösségi és kerékpáros közlekedéssel való megközelítésének fejlesztése) Felsőoktatás fejlesztés, a tudományos utánpótlás biztosítása Felsőfokú képzettségi szint növelése, hozzáférés javítása A felsőoktatás minőségének és hatékonyságának növelése (felsőoktatás és gazdaság kapcsolatnak erősítése, képzések megújítása) Emberi Erőforrások Minisztériuma

Tematikus célok és források a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban EMMI Tudománypolitikai Főosztály ERFA ESZA KA Tematikus célok 1. kutatás, technológiafejlesztés és innováció erősítése; 2. információs, kommunikációs technológiák hozzáférésének elősegítése, minőségi javítása; 3. KKV-k az agrár- és halászati szektor versenyképességének növelése és a vízkultúrák támogatása 4. az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállás támogatása minden szektorban; 5. a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázatmegelőzés és -kezelés ösztönzése; 6. környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése; 7. fenntartható közlekedés megteremtése és a hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása; 8. foglalkoztatás növelése és munkaerő-piaci mobilitás támogatása; 9. társadalmi befogadás ösztönzése és szegénység elleni küzdelem; 10. oktatási beruházások, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás elősegítése; 11. intézményi kapacitás és hatékony közigazgatás megteremtése

2014–2020 közötti EU-s fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok prioritásai (1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program  Intelligens Közlekedésfejlesztés Operatív Program  Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program  Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program  Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program  Magyar Halászati Operatív Program  Vidékfejlesztési Program  versenyképes kis- és középvállalkozási szektor nemzetközi közúti, vasúti és vízi úti elérhetőség javítása infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén klímaváltozásra történő felkészülés intelligens és tudásalapú növekedés, versenyképes gazdaság- megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és speciális térségi programok fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság javítása fejlesztések a társadalmi befogadás érdekében víziközmű-szolgáltatás fejlesztése integrált települési és közösségi infrastruktúra-fejlesztés nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség-javító programjai, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása, az élelmiszerlánc- szervezés és a kockázatkezelés előmozdítása kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása infrastrukturális beruházások az oktatás és kultúra területén vízvédelemmel, hulladékgazdálkodással és levegőminőséggel és a zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok Pest megyei városokra és térségeikre kisváros-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programok közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása, valamint a foglalkoztatás és a területi kohézió növelése mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása innováció és kutatás-fejlesztés, az infokommunikációs technológia fejlesztése integrált, fenntartható elővárosi mobilitási rendszerek fejlesztése a nagyvárosokban oktatási, kulturális fejlesztések természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések a tudásgazdaságot, társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok   erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés, a kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés közigazgatási infrastruktúra feltételeinek javítása és a kutatási fejlesztések megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés, szociális szövetkezetek és önellátó gazdálkodás támogatása a vidéki térségekben foglalkoztatás ösztönzése és üzleti környezet fejlesztése energetikai, környezetügyi kutatás-fejlesztés és innováció, szemléletformálás

K+F+I támogatások, támogatási lehetőségek: 2014-2020 EMMI Tudománypolitikai Főosztály K+F+I támogatások, támogatási lehetőségek: 2014-2020 HAZAI KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK OTKA KTIA STRUKTURÁLIS ALAPOK: ESZA / ERFA (tematikus célterületek) – (TERVEZÉS ALATT) 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése (tematikus célterület) 1 (a) ERFA: a kutatási és innovációs infrastruktúra fejlesztése GINOP KMR : VEKOP + (?) 1 (b) ERFA: a vállalkozások és felsőoktatási intézmények együttműködések támogatása, szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, hálózatépítés, klaszterek 1 (c) ERFA: technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok 1 (d) ESZA: (d) a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése, posztgraduális képzések kidolgozása, kutatói képzési programok, a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítés EFOP KMR:?  10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 10 (a) ERFA: oktatási és képzési infrastruktúrák fejlesztése EFOP KMR : (?) 10 (c) ERFA: a felsőfokú oktatás minőségének, és hozzáférhetőségének javítása 10 (d) ESZA: az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása, duális képzési rendszerek HORIZON 2020

EMMI Tudománypolitikai Főosztály K+F kiválóság és kohéziós politika: egymást kiegészítő célok és különbségek A források várható megoszlása - kb. 7000 milliárd Ft Világos üzenet, látható irányok a gazdasági szereplők felé ( ̴60% ) gazdaságfejlesztésre és területfejlesztésre (országos és térségi) ̴40% az emberi erőforrás-fejlesztésre, az infrastruktúrafejlesztésre és a környezetvédelem és az energiahatékonyságra.   Mi várható a végrehajtásban? Egyszerűsített eljárásrend a támogatási döntések meghozatalában Vissza nem térítendő támogatások, az önerő minimalizálása + szélesebb körben pénzügyi eszközök A korábbi tömeges pályázatok helyett kis számú, több évre előre tervezhető programok, felhívások Közfejlesztések elsődlegesen nem pályázati rendszerben kerülnek allokációra Koncentrált, integrált, illetve a területiség elvét figyelembe vevő forrásfelhasználás

EU K+F szakpolitika – Horizon 2020 EMMI Tudománypolitikai Főosztály K+F kiválóság és kohéziós politika: egymást kiegészítő célok és különbségek EU K+F szakpolitika – Horizon 2020 EU Kohéziós Politika Különbségek Egyéni K+F projektek, élenjáró alapkutatások Versenyképességet erősítő többéves programok, piacközeli K+F és innováció Közvetlenül a végső kedvezményezettek pályázhatnak (felsőoktatási intézmények, K+F központok,cégek) Nemzeti és regionális közvetítő szervezeteken keresztül pályázható Nemzetközi csoportok versenyeznek a kiválósági kritérium alapján Stratégiai tervezési tárgyalások regionális szereplőkkel, területi kritérium Kiegészítő tényezők A Horizon 2020 fő fókusza: Szociális kihívások kezelése A versenyképesség növelése kutatás és innováció által A kutatási kiválóság erősítése A kohéziós politika fő fókusza: Intelligens szakosodás Kapacitásépítés Képességek, készségek fejlesztése regionális és tagállami szinten

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai Főosztály bela.kardon@emmi.gov.hu