Barnamezős területek rehabilitációja a jövőbeni területhasználat figyelembe vételével Lonsták László, műszaki igazgató Golder Associates (Magyarország) Zrt. ÖKOINDUSTRIA 2013. Zöld szervezetek - Zöld üzletek vitafórum 2013. szeptember 26.
Definíciók Barnamező: használaton kívül került vagy jelentős mértékben alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotú és jellemzően szennyezéssel terhelt egykori iparterület, gazdasági terület, vasútterület, illetve felhagyott katonai terület. Rozsdaövezet: a barnamezős térség még meg nem újult területe. Hasznosításukkal felhagytak. Barnamezős hasznosítási cél: a korábbi ipari területet nagyobb hozzáadott értéket termelő, vagy a környezethez jobban illő tevékenységgel kell megtölteni. Nem feltétlenül ipari, sőt sok esetben szolgáltató esetleg, rekreációs vagy lakófunkció is lehet.
A barnamezős beruházások jelentősége Átlagos zöldterület-foglalás Németországban 1992-2010: 115 ha/nap = / 9 perc = 420 km2/év Cél: csökkentés 30 ha/nap értékre 2020-ra. Barnamező területek Magyarországon: A városok 35 %-a nélkül: 120 km2 Elérhető adatbázis: Környezettudományi Központ barnamezős adatbázisa: 66 város 183 ingatlana
A barnamezős beruházások előnyei Területtakarékosság, további zöldmezős területek igénybevételének csökkentése, a meglevő értékek - épületek és (termelő)infrastruktúra - hasznosulása, a környezeti szennyezések és veszélyeztetés megszüntetése, új munkahelyek teremtése, a környező lakosság számára egészségesebb városi környezet kialakítása, a településrész megítélése javul, nő a terület tőkevonzó ereje, a szerkezetjavulás miatt a városüzemeltetési költségek csökkenthetők, a rendezett állapot területfelértékelő hatással jár, jelentős magántőke aktivizálható az újrahasznosításhoz központi támogatásokkal, megoldhatóvá válnak a barnamező miatt korábban jelentkező település-szerkezeti problémák, javítja a területek komplex városi funkciókra történő hasznosítását, javulnak az életkörülmények és az esélyegyenlőség, a lakossági közérzet, valamint a közbiztonság. A fenntartható fejlődés alapköve!
A barnamezős hasznosítás leggyakoribb akadályai Rendezetlen tulajdonviszonyok; Alacsony ingatlanárak, ingatlanspekuláció; Felhalmozott veszélyes hulladékok; Elszennyeződött felszíni és felszín alatti környezet; Az ingatlanok mérete; Beépítési előírások.
Az elszennyeződött felszíni és felszín alatti környezet jelentősége az utóhasznosításban A 219/2004 (VII. 21.) sz. Korm. Rendelet alapján: A kármentesítéssel elérendő állapotot a „D” kármentesítési célállapot határérték írja elő és biztosítja. A „D” érték meghatározása kockázatelemzéssel történik. A kockázat három szükséges feltétele: Terjedési útvonal Szennyezőanyag A kockázatelemzés dózisokkal számol, vagyis nem csak a szennyezőanyag bevitel koncentrációja, hanem a kitettség időtartama (expozíciós idő) is fontos! Hatásviselő Élőlény Környezeti elem
Hatásviselők és expozíciós idők különböző területhasználatok esetén Ipari és üzleti övezet: Felnőtt hatásviselők Jellemző expozíciós idő: napi 8 óra 25 éven keresztül Példák: ipari üzem, irodaház, üzletközpont, szálloda, szórakoztató létesítmények Lakóövezet: Felnőtt és gyermek hatásviselők Jellemző expozíciós idő: napi 24 óra 70 éven keresztül Gyermekintézmények: Gyermek hatásviselők Jellemző expozíciós idő: napi 8 óra 18 éven keresztül Példák: bölcsőde, óvoda, iskola
Esettanulmány Ipari és üzleti célú területhasznosítás Szennyező anyag "D" érték (mg/kg) Kezelendő föld mennyisége (m3) TPH 1 100 81 000 PAH 55
Esettanulmány Lakóövezeti célú területhasznosítás Szennyező anyag "D" érték (mg/kg) Kezelendő föld mennyisége (m3) TPH 700 98 000 PAH 30
Esettanulmány Kármentesítési következmények Ipari és üzleti hasznosítás esetén: Kb. 20 %-kal kevesebb szennyezett földet kell kezelni. A talajvíz kezelést a szennyeződés terjedésének gátlására lehet optimalizálni, az ingatlan hasznosítása elkezdődhet a talajvíz várhatóan évekig tartó megtisztításától függetlenül. Lakóövezeti hasznosítás esetén a terület használatba vételével meg kell várni a talajvíz és a telített zóna egészségügyi határérték alá történő tisztítását, ami sok év, akár évtizedes kiesést jelent. Becsült kármentesítési költségek: Ipari és üzleti hasznosítás esetén: 6,5 milliárd Ft Lakóövezeti hasznosítás esetén: 9,8 milliárd Ft
Esettanulmány Többcélú hasznosítás ingatlan megosztással lakófunkció lakófunkció intézményi funkció
Amit érdemes megjegyezni: A környezettudatos kármentesítés alapszabálya: A kármentesítés környezeti hatása < a szennyeződés hatása A multi-funkcionalitás előírása ellehetetlenítheti a barnamezős területek fejlesztését. Nagy területek felosztásával optimalizálható a fejlesztés és az ehhez szükséges kármentesítés. A barnamezős fejlesztések ösztönzéséhez jogszabályi és pénzügyi támogatás is szükséges, pl. adminisztratív korlátozások bevezetése, funkció váltás esetén kockázatfelmérés és – szükség esetén - kiegészítő kármentesítés előírása, illetve pénzügyi támogatási források (OKKP, KIOP, ROP, KAC).
Köszönöm a figyelmet!