Készítette: Major Márk A víz Készítette: Major Márk

Előfordulása a Földön A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával. Drasztikusan csökken a Föld ivóvízkészlete. Korunknak egyik nagy problémája az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80 százalékáért. Geológiai értelemben a víz egyszerre két csoportba tartozik: Ásvány Kőzet Ásványként az oxidok és hidroxidok ásványosztályba és annak 1. alosztályába (egyszerű oxidok) közé tartozik, és a SiO2-hoz hasonló tetraéderes elemi cellái hatszöges kristályrendszerű (hexagonális) kristálykifejlődést eredményeznek. Általános megjelenési formája a hatszöges oszlop lenne, ennek azonban leggyakoribb és legismertebb a kezdeti fázisa a hópihe, a hatszöges oszlop metszete. Kőzetként monomineralikus, a hidrogén-oxid ásványból álló üledékes kőzet. Ezt nem befolyásolja a folyékony halmazállapot, ahogy a higany is lehet ásványos terméselem, sőt a földgáz is kőzetfajta.

A víz körforgása A földi vízkészlet folytonos változásban, körforgásban van. A víz körforgásának a napsugárzás a motorja. A körforgás a következő lépésekből tevődik össze. a napsugárzás felmelegíti az óceánok és tengerek vizét, a felmelegedő tengervíz párolog, a vízgőz kicsapódásával működésbe lépnek a felhő- és csapadékképződés már megismert folyamatai, a szél keletkező vízgőz egy részét a szárazföldek, fölé sodorja, ahol szintén megindul a felhő. És csapadékképződés, a lehullott csapadékvíz részben a felszínről, illetve a nővényekről elpárolog, részben a mélybe szivárog, részben a felszíni és (beszivárgott vízből táplálkozó) felszín alatti lefolyás pályáin visszakerül kiindulási helyére, a tengerek medencéjébe. A víz körforgása igen összetett folyamat, hiszen függ az éghajlati, a kőzettani, a lejtő-, növényzeti és talajviszonyoktól. A víz körforgásának egyes elemeiből kiszámíthatjuk a Föld vízháztartását. A Föld egészének vízháztartása egyensúlyban van, azaz a párolgás évi összege földi méretekben megegyezik a csapadék évi mennyiségével. A szárazföldekre ez a Csapadék= párolgás+ lefolyás, az óceánokra pedig a Csapadék+ lefolyás= párolgás, képlete igaz. A körforgás eredményeként a földi vízkészlet bizonyos időn belül ki is cserélődik. Az óceánok vízkészlet cseréjéhez természetesen hosszú időre, van szüksége. A Föld folyóinak vízkészlete átlagosan 11 naponként, a légkör vízkészlete pedig 9 naponként cserélődik ki.

Az ivóvíz jelentősége Miért fontos a tiszta ivóvíz? Az ember szervezetének fő alkotó eleme a víz. Az újszülöttek testének 75-80 % - a, míg a felnőtteké 60-70 % - a víz. A szervezet jelentős mennyiségben ürít vizet, (lehelet, izzadás, vizelet) ezt a vízmennyiséget folyamatosan pótolni kell. (Természetesen a leves, a tej, a Coca Cola stb. is vízből áll!) A szervezetben levő vízmennyiség csökkenését jelzi az, hogy szomjúságot érzünk, ilyenkor a véráram nem tudja a szervezetünkben a tápanyagokat kellő mértékben a rendeltetési helyükre szállítani. Másként fogalmazva, ha nem fogyasztunk naponta legalább kb. 2 liter folyadékot, szervezetünk kiszáradhat, mert nem kellően működik a belső tápanyagszállítás, ez betegségekhez vezethet. Az elmondottak természetesen értelemszerűen vonatkoznak a szárazföldi állatokra és a növényekre is. Az ember élelem nélkül 1-2 hétig kibírja, víz nélkül 1-2 napig, levegő nélkül 1-2 percig, tehát a levegő után a víz a legfontosabb az ember számára. Említettük, hogy a víz oldhat, tartalmazhat szennyező, vagy káros, fertőző anyagokat is. A világon él kb. 1,2 milliárd olyan ember aki kénytelen nélkülözni a tiszta ivóvizet. Ilyen helyeken bizony gyakran terjednek a sok áldozatot követelő járványok. Egy ember élete folyamán kb. 5 millió liter tiszta vizet használ el. Térségünkben különösen szerencsés helyzetben vagyunk, mert a Duna bőségesen biztosítja számunkra a szükséges vízkészletet. Ha sikerült mindenkit meggyőzni a víz fontosságáról, úgy belátható, hogy miért kell a vízzel figyelemmel és takarékosan bánni és védeni tisztaságát.

Tulajdonságai Tulajdonságai Túlhűtött víz A Mpemba-paradoxon A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Az ivóvíz kellemes ízét a benne oldott anyagok okozzák. A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható. A víznek +4 C fokon a legnagyobb a sűrűsége. Télen a folyóknak és tavaknak csak a teteje fagy be, így a jég alatt megmarad az élővilág. A jégben a vízmolekulák kristályt alkotnak, ennek neve: molekularács. A víz jó oldószer. 1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. Nagy hőmérséklet hatására (Pl: olvadt fém), termikus bomlás (robbanás) következik be, ami annyit jelent, hogy alkotóelemeire bomlik. Lásd a durranógázt kémia tantárgyban. A víz sűrűsége 4 °C-on maximális, 20 °C-on 998,2 kg/m³. Amikor a víz megfagyásakor kialakuló kristályszerkezetben nagy hézagok, üregek vannak. Ez okozza azt, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő (mintegy 9%-kal). Ezért úszik a jég a vizen.[6] Túlhűtött víz A víz jéggé alakulásához apró, szilárd szennyezőanyagoknak kell a vízben lenniük, amik körül a jéggé alakulás megindulhat. A mindenféle szennyeződéstől mentes („szupertiszta”) vizet -38 °C-ig le lehet hűteni anélkül, hogy jéggé fagyna. -38 °C-on azonban a víz heves átalakulás során, mely hangjelenséggel jár, hirtelen jéggé alakul át. Ez a legtisztább víznél is bekövetkezik. A kialakult anyag tovább hűthető. -120 °C alatt a víz sűrűn folyóvá válik. -135 °C-nál üvegesen áttetsző lesz, kristályszerkezet kialakulása nélkül. A Mpemba-paradoxon A vízcsepp leszakadása A víz különleges tulajdonsága, hogy változatos körülmények között, a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint mellette a hideg. A Mpemba-paradoxonra több részleges magyarázatot adtak, de a teljes megértéshez még további vizsgálatokra van szükség. A víz sűrűségmaximuma A víz sűrűségmaximuma a fagyáspont felett van (4 Celsius-fok). A sűrűség és a hőmérséklet közötti összefüggés: D=1-6.63*10^(-6)*(t-4)^2, de némi hiba van benne. Az összefüggés nem lineáris.

Egyéb jelentősége Élettani jelentősége Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A vér ozmózisnyomásának normál szinten tartásában is jelentős szerepe van. Sokszor ajánlják a napi 1,5-2 liter folyadék elfogyasztását azzal, hogy ez alapvető igénye szervezetünknek. Ezt azonban egyesek vitatják is, és azzal érvelnek, hogy az csak megterheli a vesét. A víz rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb. Az alapelemek egyike A mitológia illetve az ókori tudomány több helyen fontos dologként hivatkozik a vízre: Az arisztotelészi négy alapelem (föld, víz, levegő, tűz) egyike. A horoszkópban A ma használatos horoszkóp szintén e négy alapelem alapján dolgozik, ezek alapján víz jegyek: rák, skorpió, halak.

megtekintették a vízről Köszönöm, hogy megtekintették a vízről szóló prezentációmat!!!