Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási reform: az állam szerepe a köz -és a felsőoktatás területén Budapest, december 10.

Két (nem csak) finanszírozási probléma 1. Tanár-túlfoglalkoztatás -Trendek -Okok -Közvetlen és hosszú távú következmények -Változások a finanszírozásban az elmúlt években 2. Kiadási egyenlőtlenségek -Trendek -Okok -Következmények -Változások a finanszírozásban az elmúlt években

Tanár-túlfoglalkoztatás:trendek Általános iskolai oktatásKözépfokú oktatás ▲: iskoláskorú népesség, ●: nappali diák, +: összes diák, ■: tanár, 1990=100% forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv, 2005/2006, 2006/2007, KSH T-STAR • A tanárok száma nem követte az iskoláskorú népesség / diákok létszámának változását • Az egy tanárra jutó diákok száma nemzetközi összehasonlításban is alacsony

Tanár-túlfoglalkoztatás:okok 1. Diák-tanár arány a települési önkormányzati általános iskolai oktatásban ▲: városok, ● : falvak, - - -: összes települési önkormányzati iskola forrás: MÁK önkormányzati adatbázis • A tanár-túlfoglalkoztatás NEM döntően falusi kisiskola-probléma

Tanár-túlfoglalkoztatás:okok 2. VárosokFalvak Diák-tanár arány a települési önkormányzati általános iskolákban a városok és a falvak gyereklétszám-változás szerinti ötödeiben forrás: MÁK önkormányzati adatbázis • A tanár-túlfoglalkoztatás csak kisebb részben helyi alkalmazkodási probléma • Nagyobb részben egységes folyamat

Tanár-túlfoglalkoztatás:következmények 1. • A tanár-bérek a versenyszférához mérten alacsonyak, különösen a fiatalok és az egyetemi diplomával rendelkezők esetében (Varga, 2005a, 2007) • A tanár-bérek nemzetközi összehasonlításban alacsonyak Az egyetemi végzettségűek keresete az egyetemi végzettségű tanári kereset %-ában forrás: Varga, 2007, Közgazdasági Szemle, 611. o. Tanári kereset és diák-tanár arány az OECD országokban (ISCED 1-2) forrás: OECD EAG 2006, Mexikó, Töröko. és Korea nélkül

Tanár-túlfoglalkoztatás:következmények 2. Negatív szelekciós tendenciák a tanárok körében (Varga, 2005a,b, 2007) • Az érettségizők közül jellemzően a rosszabb képességű diákok választják a főiskolai szintű tanárképzést • A diplomát szerzők közül nagyobb valószínűséggel a rosszabb képességűek helyezkednek el tanárként, ill. maradnak a tanári pályán • Az egyetemi diplomával rendelkezők nagyobb arányban hagyják el a tanári pályát, nő a főiskolai végzettségű tanárok aránya a középfokú oktatásban is • Feltehetően romlik a tanári munka minősége

Tanár-túlfoglalkoztatás: változások az elmúlt években Normatív támogatási rendszer: új formula az alap-normatívák esetében Tanári óraszám emelés Központi támogatás csökkentése Falusi kisiskolák: minimumlétszám-követelmény Hatások: • Támogatási formula: a támogatások alapelve változatlan, de: közvetlen kapcsolat az osztálylétszám- és óraszám szabályozással, világosabb üzenetek • Tanárok számának egyszeri csökkentése a támogatások csökkentésének hatására – mérték? folyamatos alkalmazkodás? • Létszámcsökkentés minőségi szelekció nélkül • Negatív szelekciós tendenciák: nincs változás

Kiadási egyenlőtlenségek:trendek és okok • Számottevő kiadási különbségek a városok között a jövedelmi különbségek hatására • A falusi általános iskolákban kb. 10%-kal alacsonyabb fajlagos kiadások, mint a városokban (az iskolaméret hatását kiszűrve) • A támogatási rendszer nem biztosítja az oktatási kiadások kiegyenlítését (méltányossági célok: értékválasztás) Becsült fajlagos iskolai kiadások a városok átlagjövedelem szerinti ötödeiben, a középső ötöd arányában forrás: MÁK önkormányzati adatbázis

Kiadási egyenlőtlenségek:következmények A hátrányos helyzetű diákok oktatására nem jut elég pénz • A városi iskolák között a hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolák kiadásai átlagos szintűek - a települések között: alacsonyabb kiadások - a településeken belül: magasabb kiadások • A falusi iskolák között a hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolák kiadásai az átlagnál alacsonyabbak • Az összes általános iskolát tekintve a hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolák kiadásai az átlagnál alacsonyabbak, miközben: - nemzetközi összehasonlításban nagy teljesítménykülönbségek - az eredményesség javításának szükséges (de nem elégséges) feltétele a jelentős többlet-kiadás

Kiadási egyenlőtlenségek:változások az elmúlt években Az önkormányzatok közötti kiegyenlítő támogatások súlya nőtt Integrációs- és képesség-kibontakoztató normatíva Kistérségi társulások Hatás: • Az általános kiegyenlítés csak szélsőséges esetben biztosíthatná a kiadási különbségek megfelelő kiegyenlítését • A többlettámogatás mértéke nem elegendő ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű diákok oktatására elég pénz jusson • Az egységes bérskála nem ösztönzi a jó tanárokat arra, a hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolákban vállaljanak munkát • Társulások: nincs garancia arra, hogy nem a legszegényebb települések maradnak ki

Összegzés • Tanár-túlfoglalkoztatás, települések közötti kiadási egyenlőtlenségek: nem csak finanszírozási probléma • A közoktatás eredményességének és méltányosságának jelentős javítása elképzelhetetlen ezen problémák kezelése nélkül • A megoldás egyik esetben sem triviális: - a foglalkoztatás csökkentését eddig csak jelentős költségvetési megszorításokkal sikerült elérni - folyamatos alkalmazkodásra lenne szükség - hogyan fordíthatóak meg a negatív szelekciós folyamatok a tanárok körében? ki garantálhat hosszabb távon magasabb béreket? - hátrányos helyzetű diákok oktatása: hogyan teremthető egyensúly a többlettámogatások és az integráció ösztönzése között? - biztosítható-e a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszer keretein belül az, hogy a hátrányos helyzetű diákok oktatására elegendő pénz jusson?