Nehézségek és lehetőségek a régóta munka nélkül levők elhelyezkedésének segítésében Régi-új alapvetések Források:  HEFOP  Kun Zsuzsa  Esély Családsegítő Szolgálat

Kivel foglalkozzunk? Munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok  Aktív korú nem foglalkoztatottak  Tartós (1 éven túl) munkanélküliek  Pályakezdők  Szakképzettséggel nem rendelkezők  Elavult szakmával rendelkezők  Gyesről, gyedről visszatérni szándékozó nők  45 év felettiek  Fogyatékossággal élők, megváltozott munkaképességűek, tartós betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, stb. Kun Zsuzsa 2007

Kivel foglalkozzunk?  a munkaerőpiacról tartósan távolmaradók aktív korú inaktívak  ellátással vagy ellátás nélkül  mintegy ezer fő, akik nem tanulók, nem nyugdíjasok, nem részesülnek gyermekgondozási ellátásban, sem munkanélküli ellátással nem rendelkeznek.  ha be is kerülnek a munkaerőpiacra, tartósan megragadni nem képesek  Hátrányaik folyamatosan nőnek  Többszörös, ill. specifikus hátránnyal küzdenek: nehezen elérhetők, nehezen szólíthatók meg, lassan kiilleszkednek.  Egyszerre sokféle speciális szükséglettel bírnak. Kun Zsuzsa 2007

•Többszörös, ill. specifikus hátránnyal küzdenek: nehezen elérhetők, nehezen szólíthatók meg, lassan kiilleszkednek. • Egyszerre sokféle speciális szükséglettel bírnak. •Mind munkaügyi, mind szociális – és sok más – szolgáltatásra, segítségre, támogatásra is szükségük van. Horváth-Kun 2006 A célcsoport jellemzői

Gátak a munkaügyi intézményrendszerben •Hatósági feladatok és szolgáltatás egyszerre vannak jelen a rendszerben, •Módszerei, gyakorlatai a motivált álláskeresőkre adekvátak, •az aktív foglalkoztatásból kikerülők számára szerveződött: álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik •18/2005(X.188.) FMM rendelet 2. § 2. bek., 4. § 1. bek.: aktív munkahelykeresőnek az tekinthető aki 30 napon belül képes, és kész munkába állni. Aki erre nem képes, vagy elveszti ezen képességét azt törölni kell a nyilvántartásból! Horváth-Kun 2006

Gátak a munkaügyi intézményrendszerben 2. •az inaktív, a munkaerőpiactól tartósan kiszorult emberekkel gyakran semmilyen kapcsolata sincs. ha van, akkor eszközei nincsenek, •a munkanélküliek jelentős rétegei meg sem jelennek a regisztráltak körében, vagy egy év után elveszítik jogosultságukat, a továbbiakban róluk a hálózat egyáltalán nem „gondoskodik”, a munkaerőpiac számára széles tömegek tűnnek el. •Fontos különbség a szociális ellátórendszerrel szemben: egységesen szabályozott rendszer, egységes nyilvántartások Horváth-Kun 2006

Gátak a szociális szolgáltatásokban •A szolgáltatások és ellátások nem szükséglet -specifikusak, szűkmarkúak, ugyanakkor pazarlók –A szolgáltatások kevésbé a rászorulók szükségleteitől/ igényeitől, hanem a szolgáltatók lehetőségeitől függnek. –Szűkös szolgáltatáskínálat, rossz hozzáférési esélyek, •Intézményrendszere rendkívül heterogén, egyidejűleg van jelen diverzifikáltság és a központosítás iránti igény –nincs egységes nyilvántartási rendszer, –kiépítettség, felszereltség, szakmai felkészültség eltérő, –szolgáltatások egymást erősítő funkciója hiányzik, –„elkallódnak” azok, akik leginkább rászorulnak a célzott és összehangolt segítésre. •Nincs együttműködés a szolgáltatások között •Módszerbeli eltérések, definíciós problémák, •Társadalmi integráció igénye, munkaerő-piaci integráció nélkül. Horváth-Kun 2006

Mi a teendő? •Bővíteni szükséges a szolgáltatások kínálatát •Javítani kell a hozzáférési esélyeket: el kell azokat is érni, akik maguk nem jelentkeznek •Fejleszteni kell a szolgáltatások egymást erősítő szerepét •Javítani kell a szolgáltatások kiépítettségét, felszereltségét, a szolgáltatók szakmai felkészültségét •Intézményesült kompetencia-alapú együttműködés szükséges minden érdekelttel az egyéni esetkezelés szintjén •Ki kell dolgozni a szolgáltatások módszertanát, •Társadalmi integráció igénye csak a munkaerő-piaci integrációval együtt fogalmazódhat meg Horváth-Kun 2006

Továbblépés: a munkapiaci részvételhez szükséges feltételek biztosítása, a szolgáltatások integrációja •az önálló életvitelre képessé tevő programok indításával önmenedzselési képesség kialakítása, •hiányzó szolgáltatások elérhetővé tétele: hozzáférés biztosítása (információszolgáltatás, akadálymentesítés), •a pénzbeli ellátások munkára ösztönző elemeinek fejlesztése, •Egyéni szükségletekhez/igényekhez igazodó, személyre szabott, komplex szolgáltatások biztosítása.  Egyéni esetkezelés a két szakterület szakembereinek együttes részvételével.  ESETMENEDZSMENT: a szükséges szolgáltatások és ellátások szervezése, közvetítése, Horváth-Kun 2006

A munkaerőpiaci befogadás feltétele a foglalkoztathatóság egy munkahely,állás megszerzésére és megtartására való képesség Elemei:  Alapszükségletek kielégítettsége  Megfelelő lakhatás  Megfelelő egészségi állapot  Megjelenés  A munkahelyre való eljutás lehetősége  Ellátásra szoruló hozzátartozó gondozásának megoldottsága  Kommunikációs készség  Együttműködési készség  Munkabírás  Terhelhetőség  Motiváltság  Reális énkép  Utasítások megértése és betartása  Szaktudás, szakismeretek  Tanulás képessége  Munkavállalói jogok és kötelezettségek ismerete Kun Zsuzsa 2007