A SZENT ISTVÁN EGYETEM OMMI-ba kihelyezett ÖKOGAZDÁLKODÁSI ÉS KUTATÁSMÓDSZERTANI TANSZÉKE • ÁLTALÁNOS • KUTATÁSMÓDSZERTANI • INTERAKTÍV INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI TANFOLYAMÁN • KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

2

Bevezetés az általános kutatásmódszertanba Tomcsányi Pál akadémikus Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Szent István Egyetem, Gödöllő

4 Az általános kutatásmódszertan az ismeretalkotás és -közlés tudományszaktól független elmélete és gyakorlata, ami mindenkinek használható, mégse tartozik sehová sem

A hazai kutatás értékét az mutatja, milyen mértékben szolgálja hazánk és népünk boldogulását és fennmaradását. Van, amit magunknak csak mi kutathatunk, és van, amiben csak kicsiny része vagyunk a világkutatásnak.

Ha valamely tudományterület új eredményeinek létrehozásában hazánk 1 %-kal vesz részt – ami ritkán nagyobb, gyakrabban kisebb – úgy, hogyan hasznosítjuk a további 99 %-ot?

7 1. Új ismeretek is hozhatók létre mások által közzétett megállapításokból, adatokból, azok szintetizálásával, alkotó kombinálásával vagyis szekunderkutatással (szükség szerint saját primer adatfelvétellel kiegészítve)

A szekunder kutatás valamely tudományos problémát már meglévő, és hozzáférhető (mások által közzétett vagy saját korábbi) információkkal old meg. (A szekunder piackutatás fogalmának más tudományágakra való kiterjesztése)

9 2.Hasonló munkamenetet követ a problémamegoldó kutatás, a diszciplínafejlesztés és a szakirodalmi művek létrehozása.

12 A tudomány a tudás, az ismeret bővítése, munkája a kutatás, aminek eredménye ismeretalkotás. Miből tevődik össze az információhasznosító (ismeretbővítő) kutatómunka? Mi lehet ebből közös, „általános”?

13

18 Minden kutatás vége: írásba foglalás, minden tudományos írásmű alapja kutatás. A publikációt eredményező munkafolyamat hasonló a kutatás időrendi "forgatókönyvéhez". Ez a disszertációkészítésre építve tanítható, mert a ’doktorálót’ az érdekli leginkább.

19

Történelmünk, irodalmunk, szokásaink virágait, csokorrá a magyar nyelv köti össze. Használata nem választható el az ismeretek fejlesztésétől, a nyelv a tudásnak nemcsak teste, hanem lelke is. Nyelv nélkül nincs gondolkodás, a nemzeti nyelvek más-más gondolatot szülnek, több nyelv ismerete fokozza a gondolkodás hatékonyságát, a nyelv a nemzeti identitás megtestesítője, ezért korszerűsíteni kell "szakmai nyelvújítással".

Az általános kutatásmódszertan részei Szakirodalom-kutatás, Írásmű-szerkesztés, Szaknyelvkutatás, Az ismeretalkotás- módszertana, Heurisztika, Kreativitásfokozás, Kutatási eredmények és a tudományos munka értékelése nagyrészt szekunder kutatások Kapcsolatos önálló „általános” tárgyak: Kísérleti statisztika, Biometria, Informatika, Számítógép-tudomány stb.

Az általános kutatásmódszertan: a problémamegoldó gondolkodás, a heurisztika és a kreativitás-fokozás, a kutatások és a tudományos munka értékelése, tercier kutatások vagyis olyan módszerek kidolgozásának gyümölcsei, amelyekkel a primer és szekunder kutatásokat végezzük. (Az agy, a biológiai hardver nagy kapacitása kihasználatlan, mert "programozása" a gondolkodási technikát jelentő szoftver, nem kielégítő. Ezt pótolják a heurisztika és a kreatív módszerek.)

23

Az általános kutatásmódszertan vázlata 1. A diszciplina elhatárolása a szekunderkutatás alapján 2. A kutatások és írásművek "forgatókönyve” 3. A szakirodalomkutatás és ismeretgazdálkodás 4.A tudományos írásművek módszertana 5. Szaknyelv használat és fejlesztés 6. Az ismeretalkotás módszerei a) Probléma megoldó gondolkodás b) Heurisztikus technikák c) Kreativitás lélektani fokozása 7. A kutatási eredmények értékelése és tervezése 8. A tudományos tevékenység értékelése és szervezése

25 Hogyan ítélhető meg a kutatások eredménye azok érvényessége? • Egyrészt, hogy nemzetközileg, világszerte mennyire érvényesek, érdekesek és hasznosak. • Hol érvényesek? • Másrészt, hogy mennyire időállók, szükségesek és korszerűek? • Meddig érvényesek?

26 A globalitás („nemzetköziség”) jelzi: a tudományág mennyire tud beilleszkedni a világtudományba, ami presztízse és a külföldi eredmények átvétele szempontjából kedvező, a saját eredmények hazai hasznosítása szempontjából irreleváns.

A tudományos munka értéke az újdonsága, eredetisége és hasznossága mellett. Az újdonság előrelátás, mondhatjuk: korszakosságnak aminek fokozatai: A korai felismerő: akár évszázadokkal korábban megsejtett valamit, a korát megelőző: már csak néhány évtizeddel előzi meg a korát, gyakran nem értik még meg, a korszerű megelőző: csak 5-10 évvel korábban ismer fel valamit "jó meglátással". Kérdés mikor ismerik fel és meddig érvényes az ismeret?

30 Mindent amíg használják érvényesnek is tekintenek. A tudás relativitása az, hogy igazsága csak meghatározott helyen és időpontban érvényes. Megmaradhat azonban, mint túlélő közhiedelem. A tananyag avulása viszont nem engedhető meg.

A mindenkori tudomány időlegesen érvényes, mert az emberi tudás meghaladja. A tudás így lehet „hit” dolga is. A A tudomány hite: meggyőződés, hogy valamely ismeretünket soha vagy sokáig nem módosítják, nem cáfolják meg.

Ami ma érvényes ismeret, de módosításra kerül a jövőben, ezáltal meghaladott "tudományos hiedelemmé" válik. Hiedelemnek tekintjük a mások általunk kétségbe vont hitét is, hacsak hitté nem szilárdul, amivel átkerül a tudományból a kultúra másik "kategóriájába" a kultuszba.

Adjon erőt a jövő kutatóinak, hogy van bőven felfedezni való, mert minden módosításra szorul. De ehhez ismerniük kell mindazt amit előttük létrehoztak. Így aztán kutató küzdhetsz és bízva bízhatsz (sőt, még higgyél is) — eredményeidben.

34