MOGYORÓ (Corylus avellana L.)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Alpok.
Advertisements

Szajga.
Erdővagyon-gazdálkodás
A virágos növények A nyitvatermők törzse.
A négy évszak Kriston Henriett Felkészítő tanár: Mécsei Dániel
Csillagászati földrajzzal kapcsolatos feladatok
Európa fogalma, fekvése, határai
Szobanövények Erzse Eliza Kíra 7.b
A FŰSZERPAPRIKA TERMÉSE ELTÉRŐ TÁPANYAG-ELLÁTOTTSÁG ESETÉN
A Kempelen Farkas Gimnázium fás szárú növényei
a szennyezett levegőt zajt az esetleges vízhiányt a gyökérzetnek az oxigénhiányt esetleg a téli sózást A növénynek tűrnie kell:
TÖLGYERDŐK.
Évente csak egyszer, májusban költ, de ha a fészekalj elpusztul, újból költ. Az építés általában 4-6 napot vesz igénybe. A fészekanyagot mindkét madár.
Tavirózsa, tündérrózsa
Kiss Kertész Duó Kft Díszfaiskolai bemutató 2006 március.
Virágok.
A mosómedve.
Szuperkorai napraforgó hibridvetőmag nemesítési programja
Az év denevére: ALPESI DENEVÉR (Hypsugo savii).
Magyarország bennszülött növényei
A mérsékelt övezet (folytatás).
A Tisza környékén élő madarak
HÉJASOK Dió ( Juglans regia )
1. tétel Jellemezze a mézelő méh rendszertani besorolását, legfontosabb fajait, a nyugati mézelő méh legfontosabb fajtáit!
Leíró éghajlattan.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Közönséges citromfű Melissa officinalis
Reformtáplálkozás.
A négy évszak Készitette: Csiki Árpád Tanár: Iftenie Márta Ágnes Iskola:“Constantin Brâncuşi” Technologia Liceum Marosvásárhely, Victor Babes utca 11.
FÖLDRÉSZEK.
Növénytan és növényélettan II.
Készítette: Rácz Imre Vince
Védett növények a Bükkben
A védett növények
A szilvafa.
Tk. 89. oldal, Mf. 41. oldal Dr. Fischer Alajos
Jaboticaba.
Mirtusz.
GAZDA – ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS!
Európa fogalma, fekvése, határai
A szavanna és a trópusi monszunterületek haszonnövényei
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
Az év fája.
A monszun szélrendszer
Füves puszták.
Név: Feszt Bernadett Téma: A négy évszak
ŐRSÉG NÖVÉNYVILÁGA Kitti, Anett BIOLÓGIA.
Nemesítés a gyümölcstermesztésben
Kelet-Közép-Európa értelmezése
Szarvasmarhafajták és értékmérő tulajdonságok
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
Általános növénytan előadás
„Istenek eledele” A csokoládé.
Napraforgó termesztése. Származása - géncentruma A napraforgó géncentruma Észak- Amerikában, a jelenlegi Mississippi- Missouri medencéjében, Arizonában.
44. lecke A nyitvatermők A virág és a mag
Tajga biom. Hideg mérsékelt öv Észak Amerika: Kanada D-i része Eurázsia: Észak-Svédország, Finnország, Kelet-európai-síkság Nyugat-szibériai-alföld, Közép-
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
A gyümölcstermő növények életszakaszai
A virágok titkai Készítette: LAUKÓ EMESE 3.c..
Nyitvatermők törzse.
METSZÉS Stratégia és taktika.
A gyomok életformarendszere
Újra ültetés vagy visszatörés?
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
8. HEGYVIDÉKI ÖVEZET ÉGHAJLATA.
Az erdő lombhullató óriásai. Középhegységek és dombvidékek. Hőmérséklet és csapadék. Tölgyesek és bükkösök.
Kétszikűek Fontosabb családok.
Kétszikűek Fontosabb családok.
Kétszikűek Fontosabb családok.
Előadás másolata:

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Génforrások, termesztett fajok A mogyoró a Corylus fajok, Betulaceae család, Coriolidae alcsaládjába tartozik. A mogyoró az egyike a földkerekségünk azon növényeinek, melyet az ember legrégebben kezdett el fogyasztani. A Corylus fajoknak számos nemzetsége volt megtalálható Észak – Európában már az utolsó jégkorszakban (ike. 8000-5500), ez a szám napjainkra csupán tízre csökkent.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Génforrások, termesztett fajok A mogyoróhoz nagyon sok népi szokás és mítosz kapcsolódik. A magyarság már az őshazában ismerte, de maga „mogyoró” szó bolgár-török eredetű. A mérsékelt égövben található őshonos fajok lelőhelye három központban található: Nyugat-Ázsia és a Balkán félsziget, Kelet-Ázsia, Észak-Amerika Valamennyi fajra jellemző, hogy váltivarúak, egylakiak és lombhullatók.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Génforrások, termesztett fajok Corylus avellana –közönséges (erdei vagy európai) mogyoró. Közép-Európában őshonos. Elterjedtségének határai: Északon a skandináv országok, délen az Ural hegység, dél-keleten a Kaukázus. Alakgazdagság jellemzi, más fajokkal is jól kereszteződik. Leggyakrabban bokor, ritkábban kisméretű fa (2-6 m). fel felé törő, álltengelyes növekedésű, elágazása csúcstáji, felső részén szétterülő. A kerekded vagy tojásdad alakú makk, a vele közel azonos hosszúságú kopáncsban (kupacsban) helyezkedik el. A faj egyes változatait, mint pl. a csavart mogyorót ( C. avellana Contorta, C. avellana f. laciniata) dísznövényként használják parkokban.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Génforrások, termesztett fajok Corylus contorta

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Génforrások, termesztett fajok Corylus pontica – pontusi vagy trapezunti mogyoró. Elterjedtsége a Kaukázus nyugati részén, és a kis ázsiai hegyekben van. „Herakles”mogyorója néven termesztették az ókori görögök. A „Zelli”mogyoró őse. Cserje vagy gyakran 5m magasra növő fa. Az éréskor vissza hajló kupacs a széles tojásdad, vagy gömbölyded alakú makknál jóval hosszabb. A makk 2-3-szor nagyobb a közönséges mogyorónál.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Génforrások, termesztett fajok Corylus maxima Mil – csöves vagy Lambert mogyoró. Az egyik legősibb kultúrnövény, Nyugat-Ázsiában őshonos. Erőteljes növekedésű, 3-10 m magas cserje vagy fa. Hajtásrendszere a közönséges mogyoróéhoz hasonló. A kopáncsa a hosszú majdnem hengeres alakú makknál kétszer hosszabb.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Génforrások, termesztett fajok Corylus colurna – törökmogyoró vagy levantei mogyoró. Délkelet-Európa és Nyugat-Ázsia az őshazája. A gyakran 15-25 m magas fának kúpalakú koronája van. Alanyként és díszfaként is használatos. Makkja széles alapú, kúpos végű, kopáncsa sallangos tövig szétnyílik.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Génforrások, termesztett fajok A felsorolt fajok közül a pontusi és a csöves mogyorók tekinthetők a mai mogyorók alapvető szülőfajainak. Az észak-amerikai fajok közül a floridai mogyoró a Corylus americana említhető.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) A fajtaelőállítás módszerei és céljai A legtöbb fajtát ismeretlen szülőktől származó magoncokból szelektálták. Keresztezéses nemesítéssel az USA-ban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában és Németországban állítottak elő új fajtákat.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) A fajtaelőállítás módszerei és céljai A nemesítő munkák céljai a termőképesség javítása, rendszeres terméshozamok elérése, a termés minőségének javítása (vékony héj, nagyobb bélarány, jó íz, jó eltarthatóság), korai és egyöntetű érés, jó termékenyülő- és jó termékenyítő képesség, öntermékenyülésre való hajlam, kártevőkkel és a betegségek kórokozóival szembeni ellenállóság növelése, előnyös habitus (feltörő és felfelé szélesedő bokor, gyenge sarjadzás, mélyre hatoló gyökérzet).

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Fajtairányzatok a világon A világ mogyoró termesztését a mediterrán államok és az USA teszik ki. A főbb termelő országokban (Olaszország, Törökország, Spanyolország) a pontusi fajból származó fajták széles választéka áll a termelők részére: ’Barcelona,’ ’Cosford’, és a ’Negreta’.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Ökológiai igény A mogyoró más gyümölcs fajokhoz viszonyítva bizonyos sajátos biológiai tulajdonságokkal rendelkezik: kétivarú virág, a női virágok decemberben kezdenek virágozni, a virágzás akár 40 napig is tart, a hím virágok februárban kezdik a pollent szórni, virágzásuk akár 90 napig is eltarthat, a megtermékenyítés a beporzás után 4 – 5 hónappal történik.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Ökológiai igény Az elmondottakból következik a mogyoró nagyobb mérvű érzékenysége a téli hónapok alacsony hőmérsékleteire. Ugyancsak fontos szempont, hogy a C. maxima fajból előállított fajták érzékenyebbek az alacsony hőmérsékletre, mint a C. avellana és a C. americana fajokból előállított fajták (Bulatović 1984).

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Ökológiai igény Hidegtűrés: Tihonov (1952), Thagusev (1969) szerint akár – 30oC is kibír a mogyoró, de nem hoz termést. Cartechini és Tombesi (1968) a mogyoró barka és termőrügyeit vizsgálta különböző alacsony hő állományban, és a barkarügyeknél -10oC-nál 4,45%, -16oC-nál 39,05 %, -22oC-nál 100% elfagyást, még a termőrügyek esetben -10oC-nál 50%, -16oC-nál 100% elfagyást tapasztalt.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Ökológiai igény A szerzők úgy vélik a mogyoró női virágai -2oC még a hím virágok -9oC bírnak ki károsodás nélkül, még Rimisondou (1978) ezeket az értékeket egy kissé alacsonyabbra helyezi, a kinyílott hímbarkák esetében -10oC, a kinyílott női virágok esetében -8oC-ra. Az évi átlagos hőmérséklet tekintetében a 9 – 12oC a legkedvezőbb (G.Tóth 1997).

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Ökológiai igény Hidegigény: A hímbarkák 350 – 600 óra, a nővirágok 600 – 800 óra, a hajtásrügyek 1000 – 1300 óra 7oC alatti hőmérsékletet igényelnek (Bulatović 1984).

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Ökológiai igény Talajigénye: a mogyoró sekélyen gyökeresedik, ezért megelégszik már az 50 cm vastag termő réteggel, humusztartalom 1,8 – 2% (ext.10%), pH 5,5 – 8,7, talajvízszint 150 cm mészigénye közepes, homokon, vályogon, agyagon jól termeszthető, de a durva homok és a nehéz agyagok nem megfelelőek, jó vízgazdálkodású talajokat igényel.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Ökológiai igény Fényigénye: évi 1800 napos óra. Vízigénye: 650 mm.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Növekedési sajátosságok A törökmogyorón kívül a C.chinensis fa termetű, a többi mogyoró faj bokor habitusú növényt nevel, sok tősarjat hoz amelyből felújul és be is sűrűsödik. A bokor magassága elérheti 8 – 10, szélessége pedig a 9 métert.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Növekedési sajátosságok A tősarjak jelenléte nehezíti a termesztés technológia kivitelezését, ezért gyakori a mogyorófajták sarjképzésre nem hajlamos vegetatív alanyokra való oltása (ami drága), és bokor törzses fák nevelése, de még gyakoribb a fajták vegetatív úton történő szaporítása (ami sokkal olcsóbb), amelyeket természetes bokorformában, vagy sövényszerűen nevelnek.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Növekedési sajátosságok A bokor habitusa lehet felfelé törő, vagy szélesedő, de általában felfelé szélesedő kúp – szerű. A mogyoró termővesszői általában 15- 25 cm hosszúak, de ez fajtától függően változhat. A C.avellana fajtól származó fajták 6- 15 cm, még s C. maxima fajtól származó fajták 16 -25 cm hosszú termővesszőket nevelnek (Painter, Hatman 1958, Bulatović 1984).

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Növekedési sajátosságok A hajtásrügyek a vessző csúcsán és az oldalán helyezkednek el egyesével, alakjukat tekintve oválisak és hegyesek. A barkarügy 4 – 6mm vastag és 2 – 3 cm hosszú, amelyből 4 – 13 cm hosszú virágzat fejlődik. A termőrügy a vessző felső részén található, decemberben csúcsából két „bibepamacs” nyúlik ki. A termőrügy tartama szerint vegyes rügy, amelyből hajtás fejlődik virágzattal a végén. A termés leszedése után a vesszők nem csúcsrügyben, hanem végálló rügyben zárulnak.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Termésjellemzők A mogyorónak makk termése van, amelyet leggyakrabban kettesével hoz, de nem számít ritkának az egyes, hármas sőt a négyes termés csoport sem. A makktermés hengeres vagy kehely alakú, hasogatott szélű kupacsban fejlődik. A termő kétrekeszű, két magkezdeménnyel, amelyből általában csak az egyik fejlődik maggá.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Termésjellemzők A mag a makk üregét általában jól kitölti. A magnak nincs tápláló szövete, két húsos, a tápanyagokat raktározó ehető és jó ízű sziklevélből áll.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Termésjellemzők A mogyorót igen nagy alak-gazdagság jellemzi. Ezek rendszerezésének alapja a fajok eredete valamint a termés és a kupacs tulajdonságai. A mogyoró termésalakok a mellékelt ábrán láthatóak.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Fenológiai jellemzők, virágzásbiológiai ismérvek A mogyorót rövid nyugalmi állapot és hosszú vegetáció jellemzi. Bulatović (1984) olasz adatokra hivatkozva a termőrügy differenciálódását május végére teszi. Több szerző szerint (Woodworth 1929, Salesses 1971), a mejózis augusztus végén játszódik le. A nővirágok december-januárban nyílnak, a hím virágok is ekkor nyílnak, de történhet hím- illetve nőelőzés is, ami akár 15 nap is lehet.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Fenológiai jellemzők, virágzásbiológiai ismérvek 1. nővirág hímbarka 2.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Fenológiai jellemzők, virágzásbiológiai ismérvek A hímvirágok általában február közepén kezdik szórni a pollent, és ez eltarthat akár 3-4 hétig is. A pollen könnyű (20-30 mg), sok van belőle (fánként 30g, egy portokban 5 millió) és széllel nagy távolságokra (egyes adatok szerint akár 100 km) is el tud jutni.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Fenológiai jellemzők, virágzásbiológiai ismérvek A termés érése magyarországi viszonyok között augusztus közepe szeptember vége között van, szerbiai viszonyok kötött 10 nappal korábban. A vegetáció végét a lomb színeződése jelzi, a lombhullás általában a fagyok beállta után következik be.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Termékenyülés biológia, fajtatársítás A termés érése magyarországi viszonyok között augusztus közepe szeptember vége között van, szerbiai viszonyok kötött 10 nappal korábban. A vegetáció végét a lomb színeződése jelzi, a lombhullás általában a fagyok beállta után következik be.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Termékenyülés biológia, fajtatársítás A termős virágzatvirágainak két bibéje van. A megporzást követő 3-4 napban a bibén pollentömlő fejlődik, a hímivarsejtek betokozódnak és nyugalomban maradnak. A megporzást követően a petesejt lassú fejlődésnek indul, és júliusban lesznek ivarérettek, ekkor aktivizálódik a hím ivarsejt és megtermékenyíti az egyik petesejtet. A megporzás és a megtermékenyítés között tehát 4 – 5 hónap telik el.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) Termékenyülés biológia, fajtatársítás A mogyoró önmeddő. Egyes fajták (’Cosford’,’Trebizonda’) részben önbeporzók, de ez esetben a virágok 10 – 37% - ban termékenyülnek, ez viszont nem kielégítő, mert a jó terméshozamhoz 60 – 85% virágnak kell megtermékenyülnie (Nedov, 1976). A porzók elhelyezése tekintetében a török gyakorlat (3 – 4 porzó fajtát ültetnek keverten a fő fajta közé), és a spanyol gyakorlat (a fő fajtához 25% - ban 1 – 2 porzó fajtát ültetnek) az alkalmazott.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) MOGYORÓFAJTÁK ENNIS Amerikai fajta, gyorsan terjed Európában, Vegetáció későn indul, Mérsékelten kontinentális éghajlatot igényel ( melegebb éghajlaton rosszul telel ), Fagyállósága jó, Növekedési erélye közepes, Termőképessége nagy, Későn virágzik, Termésének nagysága 3,5 – 4 gramm, Magbélaránya 45 – 49 %,

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) MOGYORÓFAJTÁK TONDA GENTILLE DELLE LANGHE Olasz fajta, nem kedveli a nedves, párás éghajlatot, Korán érik, augusztus második felében, Növekedési erélye közepes, Önmeddő, porzói Tonda Gentille Romana, Mortarella, Nocchione, Negret, Cosford, Téli fagyokra ellenálló, Termőképessége nagy, Termése középnagy ( 2,2 gramm ), gömb, lapított gömb alakú, A makk könnyen kihull a kupacsból, Magbélarány 46 – 48 %, A magbél apró ( 1,2 gramm ), lauda alakú, elefántcsont színű, kellemes ízű, aromájú, nagyon keresett az édességiparban, Országunkban a legjelentősebb kommerciális fajta.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) MOGYORÓFAJTÁK TONDA GENTILLE ROMANA Olasz fajta, Közép – Olaszországban termelik, érési ideje szeptember első fele, Növekedési erélye közepes, Önmeddő, porzói Nocchione, Mortarella, Tonda Gentille delle Langhe, Tonda di Giffoni, Környezethez való alkalmazkodóképessége nagy, Kései tavaszi fagyokra ellenálló, Termése közepesen nagy ( 2,7 gramm ), gömb alakú, sötétbarna színű, A makk könnyen kihullik a kupacsból, Magbél apró ( 1,2 gramm ), Gömb alakú, kemény, jó minőségű.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) MOGYORÓFAJTÁK TONDA DI GIFFONI Olasz fajta, Növekedési erélye erős, Önmeddő, porzói Nocchione, Mortarella, Tonda Gentille delle Langhe, Tonda Gentille Romana, Termése középnagy ( 2,5 gramm ), Gömb alakú, sötétbarna színű, Magbélarány 45 – 47 %, Magbél apró ( 1,2 gramm), gömb alakú, világos színű, Melegebb éghajlatok fajtája, ahol bő termő.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) MOGYORÓFAJTÁK ISTARSKI DUGI A Lambert szelektálásával állították elő Isztriában, Szeptember első felében érik, Növekedési erélye közepes, elágazási erélye úgyszintén, Önmeddő, porzói Római mogyoró, Hali óriás, Ludolf, Fagyállósága nagy, termése középnagy – nagy ( 2,8 gramm ), alakja hosszúkás, a kupacs hosszabb a makktól, és nem hullik ki, gépi szedésre alkalmatlan, Magbélarány 43 %, Magbél apró ( 1,2 gramm ), sárgásfehér színű, igen ízletes, aromás.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) MOGYORÓFAJTÁK RÓMAI MOGYORÓ Olasz fajta, érési ideje szeptember, Növekedési erélye közepes, sok tősarjat képez, Későn virágzik, önmeddő, porzója a Cosford, Termőképessége jó, akárcsak a fagyállósága, Termése nagy ( 3 gramm ), kalács alakú, a makk kihullik a kupacsból, héjszín világosbarna, Magbélarány 44 – 45 %, magbél apró – középnagy ( 1,35 gramm ), édeskés ízű, de aromája nincs.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) MOGYORÓFAJTÁK NOCCHIONE Olasz fajta, érési ideje szeptember, Növekedési erélye erős, Önmeddő, porzója Tonda Gentille Romana, Termőképessége jó, Termése középnagy ( 2,6 gramm ), gömb alakú, Magbélarány 38 %, Kiváló porzó fajta.

MOGYORÓ (Corylus avellana L.) MOGYORÓFAJTÁK HALI ÓRIÁS Német fajta, érési ideje augusztus vége, szeptember eleje, Növekedési erélye nagy, feltörő, Önmeddő, porzója a Római mogyoró és a Cosford, Termése nagy ( 3,5 gramm ), gömb – kúp alakú, könnyen kihullik a kupacsból, Magbélarány 40 % körüli, magbél középnagy ( 1,4 gramm ).

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!