Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors 2013-14-1 2/5

Az előadások témakörei 1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása 2/5 Európa gazdaságtörténete: a munkapiac története 3/5 Új fogalmak a foglalkoztatáspolitika területén: flexicurity, adaptability, flexibility, CSR, LLG, a közösség fehér könyve a növekedésről, foglalkoztatásról… (1993) 4/5 Maastrichttól az Európa 2020-ig: Az önálló közösségi foglalkoztatási stratégia (EES) 5/5 Az Európa 2020 foglalkoztatáspolitikai vetületei és tagállami feladatai, lehetőségei és a mai magyar és uniós munkapiacok állapota

2/5 Európa gazdaságtörténete, az európai és a magyar munkapiacok fejlődése

”Elég paradox a helyzet ”Elég paradox a helyzet. Mert ha egyes népek gazdagok, mások meg szegények, akkor a szegények miért nem veszik át azokat a módszereket és politikai intézkedéseket, amelyek gazdaggá tették amazokat?” – teszi fel a nyilvánvaló kérdést Cameron könyve elején Cameron, Rondo (1994) {1989} A világgazdaság rövid története Maecenas, Budapest

Kérdés Tényleg, miért nem? ( 1/5 ea. válaszai)

Cameron (1994) válaszai; Nincsen egyetértés abban, hogy mely módszerek vezetnek nagyobb jövedelemhez. Az sem bizonyos, hogy azonos politikai – szakmai intézkedések különböző adottságú országokban azonos eredményekhez vezetnek, sok esetben inkább ennek ellentétje valószínűsíthető. Tehát a gazdasági intézkedések nem választhatók el a politikai felépítménytől, sem az adott ország földrajzi helyzetétől vagy kultúrájától. Harmadrészt a kutatók és tudósok között nincsen egyetértés a gazdasági fejlődés operacionalizálható, egységesen és általánosan felhasználható elméleteiről. (pl. a humánerőforrás, infrastruktúra, cash flow, monetáris egyensúly, adópolitika stb. arányait, hangsúlyosságát számos elmélet máshogy látja)

„minden kornak új viszonyra kell lépnie az ókorral, hozzá kell mérnie magát.” (Nietzsche ) Fejlődés nem azonos növekedéssel a gazdaság-, és foglalkoztatáspolitikában sem! Mivel a foglalkoztatottság szerkezete, ágazati megoszlása egyenesen arányos a gazdaság fejlettségével, történeti, kulturális hagyományaiból adódó szabályszerűségeivel, a gazdaságtörténeti elemzések a foglalkoztatáspolitikai elemzéseknek is megkerülhetetlen alapját jelentik.

Akkor hát mit mérjünk, hogyan mérjünk? Klasszikus: GDP (bruttó hazai termék) pl. Magyarország GNI (bruttó nemzeti jövedelem) HDI (humán fejlettségi index), ENSZ QOL egyén jólétét mérő életminőség koncepció (Quality of Life Index), GBH (Gross National Happiness) BLI (Better Life Index), OECD …

Mit kezdjünk egyes országok teljesítményének összevethetőségével? Pl. vásárlóérték paritás (Purchasing Power Parity) Pl.2 Big Mac index (Bhután)

Az ENSZ HDI részindexei születéskor várható átlagélettartam, 15 év feletti lakosság írástudása, az általános, középfokú és felsőoktatásba beiratkozottak kombinált rátája (Ezt azért fontos kombinálni, mert sok országban nem válik szét az oktatás három foka, pl. Oroszországban a 10 évfolyamos közoktatást 17 éves kortól a felsőoktatás követi.) GDP/fő (US dollárban, vásárlóértéken számolva - PPP) Születéskor várható átlagéletkor- részindex, képzettségi részindex, GDP részindex

Gazdasági növekedés vs. fejlődés A gazdasági növekedés alatt az adott társadalom (ország, régió) által produkált összes javak és szolgáltatások (fizikai valójukban nem megfogható javak pl. oktatás, szaktanácsadás) előállításában mutatkozó tartós növekedést értjük. nem azonos a fejlődés, emelkedő jólét és a haladás fogalmaival, a fenntartható gazdasági fejlődés önellentmondásos fogalom, a gazdasági növekedés mérésére nem alkalmas önmagában a GDP, a növekedésre alapozott politikák világszerte kudarcot vallottak, a gazdasági növekedés és a jólét közötti automatikus kedvező kapcsolatot semmilyen történelmi tapasztalat nem támasztja alá, gazdasági politika nem lehet a kormányzat értelmes célja, csak eszköze (Dabóczi 1998)

Fejlődés, termelés, termelékenység A gazdasági fejlődés fogalma olyan gazdasági növekedést jelent, amelyet lényegi szerkezetváltás és szervezeti átalakulás kísér a gazdaságban, s ez kihatással van a társadalom egészére is. „A termelés az a folyamat, amely a népesség által igényelt javak és szolgáltatások céljából egyesíti a termelési tényezőket.” (Cameron 1994 33 old.) A termelékenység már eredményességet is kimutat a termelési folyamat és a ráfordított termelési tényezők viszonylatában.

Gazdasági fejlődés kiváltói technikai haladás (mai szóval a K+F+I :Kutatás- Fejlesztés, Innováció), munkaszervezés fejlődése (mai szóval a menedzsment, menedzselés, pl. HRM is), a megnövekedett befektetés a humán tőkébe. Simon Kuznets Nobel-díjas közgazdász korszakos találmánynak hívja azt a helyzetet amely, alapján adott termelési plafon fölé akkor léphet egy gazdaság, ha az alkalmazott technológia lehetővé teszi a továbblépést.

Gazdasági, társadalmi fejlődés tényezői Technikai színvonal emberi magatartásminták, felfogásmódok, és társadalomszerkezet Környezeti adottságok (forrás: Pounds, Norman J.G. {1990}2003 15. o.

Munkapiacon: teremtő rombolás? „A vasút innováció a postakocsihoz képest. Schumpeter arra utal, hogy az új kombinációkkal általában nem ugyanazok lépnek fel, akik a régi kombinációkat uralták: a vasúttársaságok nem a régi lovas postakocsi-hálózatokból fejlődtek ki. Az új kombinációk rendszerint új vállalatokban testesülnek meg, amelyek a régiek mellé lépnek, versenyeznek azokkal, elszívják előlük az erőforrásokat, átveszik tőlük a vezető szerepet, kiszorítják őket a versenyből (111–112. o.). Az innováció tehát egyesek számára felemelkedést, másoknak lecsúszást jelent, beszéljünk akár vállalatokról, akár családokról, konkrét személyekről. „Teremtő (alkotó, teremtő) rombolásról” van tehát szó, hogy Schumpeter elnevezésével éljünk: valami elpusztul, és valami keletkezik”… (Bőgel 2008)

Ipari majd poszt ipari társadalmak Ami az ipari társadalmakat megkülönbözteti a preindusztriálisaktól, az a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatottsága, amely mögött hatalmasra nőtt termelékenység áll. A XVIII. század elejétől Nagy-Britanniában megindult iparosodás vége a XX. század eleje, amely során a foglalkoztatottak tömegesen kerültek át a mezőgazdaságból az iparba. Majd a 1970-es évektől (1973, 1979 olajsokkok) az iparból a szolgáltató szektorba

A modern ipar térnyerését megalapozó folyamatok gépi meghajtású eszközök széles körű elterjedése (gőzgép, robbanómotor), új élettelen energiaforrások bevezetése (szén, majd kőolaj, földgáz, atom), olyan anyagok tömeges méretű felhasználása, amelyek rendes körülmények között nem fordulnak elő a természetben (pl. bakelit), tőkekoncentráció (nagyvállalatok kialakulása) és munkaerő (később szakképzett) koncentrációja („mellékhatásai” az urbanizáció, a nagy létszámú termelőszervezetek, a munkások szervezkedése, a szakszervezetek…).

A bérmunka társadalma Európában textilipar válsága (XIV. sz.) válasz: munkaidő meghosszabbítása, Werklocken (munka, göndörít, csalogat) ~blokkoló óra (Schor 1992:49 p.) Auguste Comte: {a proletár} „ugyan tanyát vert a társadalom kellős közepén, de otthont nem talált.” (Caster 1998:292) MOL Virtuális Múzeum, Blokkoló Óra 1950-es évek

A bérmunkaviszony megszabja A munkaerő ellentételezését (a munkás és családja fogyasztásának és életmódjának nagymértékben korlátokat szab a munkabér) MUNKAIDŐ/ TELJESÍTMÉNY A munkafegyelem (szabályozza a termelés ritmusát, ütemét vö. szalagmunka) MUNKASZERZŐDÉS-JOGVISZONY A munkaviszony általános szerkezetét kirajzoló jogi kereteket (munkaszerződés) (Caster 199, 295. old. ford. Léderer Pál)

A foglalkoztatottak megoszlásának hazai változásai (1900-2003) *Az ország mai területe szerinti adatok **1998-ig a 2001. évi népszámlálás előtt ismert adatok Forrás: 1900-1990: Népszámlálások; 1992-2003: Munkaerő-felmérések, éves átlag (Laky 2003 40 o.)

… és a folytatás; 2020-as, 2030-as évek Palagáz (shale gas) kitermelése; Amerika újraiparosítása? : on-shoring Emelkedő ázsiai bérek ; Európa, USA újraiparosítanak? Ld. pl. Economic Outlook n° 1187 | Special Report | The Reindustrialization of the United States, 2013

Skill Forecasts - Europe Cedefop

Magyarország

Kérdések (2,3,4) Akkor hát, ki mondja meg mit tanuljak, hogy mindig legyen munkánk? A jövő kiszámítható? (vö. Beszélhetünk-e omnipotens szereplőről a munkapiacon?) A világgazdaság ciklusokban működik, vagy egy emelkedő spirálban felfelé esetleg lefelé tart?

Köszönöm a figyelmet!