Követők „Második hullám” Thaiföld – Bangkok Malajzia – Kuala Lumpur Indonézia – Jakarta Fülöp-szigetek - Manila

Közös jellemzők Nagy népesség (olcsó munkaerő) Fiatal népesség, magas természetes szaporodás Népsűrűség egyenlőtlen – természeti adottságok (Jáva átlagos népsűrűség 830 fő/km2) 1-2 nagy város (Bangkok, Manila, Hanoi), túlzsúfolt falvak (cölöp építkezés nedvesség és vadállatok, rovarok ellen) Városok nem ipari kp. (kimaradt az ipari forradalom) kereskedelmi kp., ált. kikötők a fővárosok is

Közös jellemzők Nagy területűek, nincs földhiány A mezőgazdaság fontos (kivitel, foglakoztatás) Gazdagok energiahordozókban, ásványkincsekben Célpontjai a külföldi tőkének (USA, Japán) Sok kínai bevándorló (gyakran vezetők, gyzdag kereskedők - ellentétek) + indiai bevándorlók (angolok tamilokat telepítettek be a kaucsuk ültetvényekre, jobb munkabírás) Turizmus

Természetföldrajzi adottságok DK-Ázsia = Indokínai félsziget (Hátsó-India) + Indonéz szigetvilág (Földön a legnagyobb – 2 millió km2 Valamikor összefüggő szárazföld volt, földtani mozgások feldarabolták, darabok lesüllyedtek) Szerkezet: Eurázsiai és Pacifikus hegységrendszer találkozása (alábukó lemez) Hegységek között feltöltött alföldek Vulkánosság Krakatau (Jáva-Szumátra), Merapi (Jáva), Tambora (Sumbawa)

Természetföldrajzi adottságok Éghajlat: Trópusi monszun (Hátsó-India nagy része) Egyenlítői (Maláj-fsz.) Bővizű folyók – delta torkolat (Irrawaddy, Mekong) Krakatau 1883 – olvasmány!

Különbségek Vallás – Thaiföld buddhista (kontinens országai ált.) Indonézia buddhista, muszlim Malajzia muszlim Fülöp szigetek keresztény Hinduizmus keveredett törzsi vallásokkal -Indokínai fsz. nyugati fele – Mianmar, Malajzia (Szingapur) angol gyarmat volt, -keleti fele – francia (Laosz, Vietnam,Kambodzsa, Thaiföld). -A szigetek többsége holland kézen (Holland-India). -Fülöp-szigetek – Magellán fedezte fel Neve II. Fülöp spanyol királyról (400 évig birtokolták), XIX.sz. vége filippino szabadságharc (USA támogatás). Később USA fennhatósága alá került. II. vh. után gyarmati rendszer felbomlott

Mezőgazdaság Ültetvényes gazdálkodás a, gyümölcsök – banán, ananász, kókusz (európai piacon is olcsó) b, ipari növények – cukornád, kaucsuk (nyers gumi) Világ I. termelő: Thaiföld Malajzia világ I. exportőr (többi is exportál) Manilakender (kötél, vászon) Fülöp-szigetek c, élvezeti cikkek – kávé, dohány d, élelmiszer – rizs Thaiföld, Mianmar világ fő exportőrei pálmaolaj és mag – Malajzia világ I. termelő kopra (kókuszdióból), tea Naturális gazdálkodás – saját szükségletre rizs, manióka, batáta

Manióka Batáta - édesburgonya

Halászat élelem forrás Gyöngykagyló Fakitermelés – tikfa, ébenfa, cédrusok Trópusi szigetek erdei veszélyben!! Helyén ültetvény, rizs Indonézia kininkéreg, kámfor, illóolajok, fűszerek Halászat élelem forrás Gyöngykagyló Állattartás – alárendelt igavonó,baromfi, sertés – saját ellátás Teraszok Balin

A pálmaolaj miatt alakulhat ki a világ legnagyobb ökológiai katasztrófája, amelyben eltűnhetnek a Föld színéről a főemlősök is. Percenként hat focipályányi dzsungel tűnik el. A dél-kelet ázsiai Szumátrán és Borneón csaknem 20 ezer virágos növény, 3 ezer féle fa és 300 ezer állatfaj él és számuk évről évre több ezerrel növekszik, ahogy a tudósok kezdik felfedezni a vidék dzsungeleit. Mindezen kincsek ellenére a buja növényzet folyamatosan fogy, óránként 300 futballpályányi esőerdőt pusztítanak ki, hogy helyébe pálmaerdőket ültessenek, amelyből a pálma olajat nyerik. Percenként hat focipályányi dzsungel tűnik el.  A pálmaolaj egy olyan növényi olaj, amelyet rengeteg termékben alkalmaznak, kezdve a sütnivaló pékárukon, az édességeken, a kozmetikai termékeken túl, a tisztítószerekig - nagyon sok dologban van jelen, amelyet a mindennapokban vásárolunk. A pálmaolaj iránti növekvő kereslet hívja életre az újabb és újabb dzsungelpusztításokat, amely mára már a rendkívül veszélyeztetett orángutánokat is a kihalás szélére sodorja. Ezek az állatok az elmúlt húsz évben életterük 90 százalékát elvesztették.  Az orángután genetikai állománya 97 százalékban azonos az emberével, ezért a legközelebbi rokonunk. Az indonéz nyelvben az orángután azt jelenti, hogy a dzsungel embere. A becslések szerint naponta 6-12 orángután pusztul el a pálmaolaj miatt. A „dzsungel emberei” egyrészt az erdőirtások következtében halnak meg, miután sokan közülük élelem után kutatnak, és túl közel merészkednek egykori élőhelyeikhez, ahol pálmaerdőket ültetnek. Sokan közülük fogságba esnek és bekerülnek az illegális állatkereskedelembe.

Ipar Energiahordozók: - Selfek, parti síkságok gazdag kőolaj és földgáz lelőhelyek Indonézia, Malajzia (és Brunei) - Fülöp szg. (Vietnam) feketeszén Ásványkincsek – színes- és nemesércek (Sn (ón) – Indonézia, Malajzia, Thaiföld (kohászat is + Szingapúr feldolgozás és export) A világ ón készleteinek ¾-e ebben a térségben van Cu, Zn, W, Au, Ag…) - Fe mind a négy „követő” Kivitelben fontosak az alapanyagok bevételekből ipar – kohászat, hajógy., vegyipar fejlesztése Bekapcsolódnak elektronikai, elektrotechnikai fejlesztésekbe

Turizmus A helyi feldolgozóipar fenntartja kézműves termékek, textilek (batikolás innen ered) Luxus üdülők, nagy bevételi forrás

Tengerek és óceánok károsodása bolygónkon Kép forrása:   http://knowledge.allianz.com/en/news/viewdetail/oil_spill_gulf_mexico.html

Környezeti problémák Folyók – Mekong, Vörös folyó… nagyon szennyezettek A torkolatnál a tengere is Olajszennyezés – tengeren, szárazföldön Erdőirtás Városok zsúfoltak, levegő szennyezett Bányászat Indonézia  Citarum folyó