«Szociális partnerek részvétele az európai szociális párbeszédben: melyek a szociális partnerek igényei?» Európai szociális partnerek közös projektje Záró konferencia Magyarország – MGYOSZ – MSZOSZ – MSZOSZ január Brüsszel

Szerkezetátalakítás  1. budapesti szeminárium (2004. jún ) Munkáltatói oldal  CEHIC: 9 munkáltatói szövetség ernyőszervezete; társult tag EU szociális partner-szervezetekben  vége: ernyőszervezet felbomlása, 5 munkáltatói szövetség egyéni teljes jogú tagsága  MGYOSZ a BUSINESSEUROPE-ban  STRATOSZ a CEEP-ben  IPOSZ-KISOSZ-OKISZ az UEAPME-ben Szakszervezetek  Hat szövetség: mind az Európai Szakszervezeti Szövetség tagja  2. budapesti szeminárium (2005. október 4-5.)  5 munkáltatói és hat szakszervezeti szövetség képviselői kaptak meghívást

Cselekvési terv (2005)   Formális / informális bipartit fórum létrehozása;   Szervezeteken belüli, illetve közötti koordináció javítása;   Nyelvi készségek továbbfejlesztése;   Szakértői adatbázis létrehozása;   Információcsere és információáramlás javítása;   A keret-megállapodások megvalósítása tapasztalatainak tanulmányozása és azok alkalmazása.

Tagvállalatok, tagszövetségek, szakértők bevonása az európai dimenziókba  MGYOSZ szakértőket delegál európai szociális párbeszédet érintő munkacsoportokba  Kihívást jelent azonban a szakmai ismeret és nyelvtudás egyidejű jelenléte és ideális kombinációja

Szakszervezeti szövetségek, ágazati szakszervezetek bekapcsolódása az európai dimenzióba  Folyamatos integrálódás az európai szintű struktúrákba - ágazatközi: ESZSZ – 6 szakszervezeti konföderáció - ágazati: szakmai/ ágazati szakszervezetek  Betagozódás a szociális partnerek részvételével működő EU struktúrákba (tanácsadó bizottságok; tripartit irányítású ügynökségek, ESZSZ, európai ágazati szakszervezetek)  Új kihívások: szakmai tudás/tapasztalat – nyelvi készség összekapcsolása

Szűkös források hatékony felhasználása  Tagság európai és nemzetközi szervezetekben: BUSINESSEUROPE, IOE, BIAC, ICIE (Gyáriparosok és Munkáltatók Nemzetközi Kongresszusa)  MGYOSZ Brüsszeli Képviseleti Iroda óta  Humánerőforrás fejlesztése: fiatal, magasan képzett, idegen nyelvet beszélő szakértői bázis kialakítása  Vonzó szolgáltatásokkal új tagvállalatok megnyerése

Szűkös források hatékony felhasználása  Tagság az európai és nemzetközi szervezetekben: ESZSZ, ITUC, ágazati szakszervezeti szövetségek, TUAC;  Nincs állandó intézményesült brüsszeli képviselet;  Lassabb, késedelmes humánerőforrás-fejlesztés; követelményeknek való megfelelés – szövetségek/ágazati szövetségek együttműködése követelményeknek való megfelelés – szövetségek/ágazati szövetségek együttműködése

Ágazati szociális párbeszéd I.  ágazati szociális párbeszéd mint új elem – „a hiányzó láncszem” ( PHARE projekt )  jelentősége, hogy hozzájárul a - tartalmas szociális partnerség és párbeszéd kialakulásához ágazati szinten - munkaügyi/ a munka világát érintő európai szabályozások hatékony nemzeti szintű végrehajtásának elősegítése - Összekapcsolja az európai és nemzeti tevékenységeket  Kulcsszavak: érdekeltség, együttes munka, kezdeményezés, innováció, kooperáció, partnerség  Titkárság óta  37 ágazati párbeszéd bizottság (ÁPB)

Ágazati szociális párbeszéd II.  Célok:  Autonóm szociális párbeszéd – kollektív alku rendszerének megerősítése  Ágazati/ szektorális szakpolitikák képviselete  Lobbizás ágazati szakmai érdekekért  Funkciói:  Konzultáció (érintett feleket érdeklő témákban)  Megállapodások kötése (témáját a felek határozzák meg)  Döntéshozás (belső szabályok szerint)

Ágazati szociális párbeszéd bizottságok  könnyűipari;  turizmus-vendéglátás;  vegyipari;  villamosenergia-ipari;  gépipari;  közúti közlekedés;  élelmiszeripari;  posta és telekommunikációs;  oktatási  kereskedelmi;  mezőgazdasági;  kohászati;  építőipari;  közúti közlekedési;  víziközmű;  légi közlekedési;  egészségügyi;  kulturális és művészeti ...

Az ÁPB-ék előtt álló kihívások  Pluralizmus  Struktúrák hiánya (?)  Reprezentativitás  Érdekek / prioritások felismerése  Közös nyelv / feladat meghatározás

MGYOSZ kapcsolata az ÁPB-kel  A nemzeti ágazati szövetségek megfelelő európai szervezethez történő csatlakozása esetenként nem magától értetődő  E célból MGYOSZ Brüsszeli Iroda 2-3 napos tanulmányutakat szervez ÁPB-knek (postai, gépipari, villamosenergia-ipari, víziközmű, stb)  Egyéni igényekhez illeszkedő program összeállítása a delegációk számára a brüsszeli kapcsolatfelvétel céljával a releváns európai szintű ágazati szövetségeknél, párbeszéd bizottságoknál. Eredmény pl: víziközmű ÁPB tanulmányútja után 2008-ra munkaprogramjára tűzte az európai párbeszéd bizottság munkájába való becsatlakozást

MSZOSZ tagszervezetek - ÁPB  Minden MSZOSZ tagszervezet tagja a megfelelő ÁPB-nek  Folyamatos becsatlakozás az európai szerveződések munkájába – európai ágazati párbeszéd bizottságok / európai ágazati szakszervezetek  A „Know-how” átvétele  Bipartit tanulmányutak

MSZOSZ tagszervezetek - ÁPB - Kitekintés szélesítése, megértés elősegítése: nemzeti és európai kérdések összekapcsolása – egyensúly! -hatékony koordinációra törekvés (ágazati – nemzeti – munkahelyi szinten; ágazatközi) -információ-áramlás és visszacsatolás hatékonyabbá tétele

Prioritások  Nemzeti prioritások és stratégiák meghatározását az ország gazdasági helyzete hatja át, de törekvés a nemzeti és európai prioritások egyensúlyra  Brüsszeli jelenlétünk folyamatos erősítése  Munkacsoportokban való részvétel fokozása  A kiváló képességű fiatal munkavállalók bevonzása a szociális területre (idegen nyelv és szakmai tudás együttes megléte)  Törekvés az autonóm szoc párbeszéd teljessé tételére és hatékony működtetésére mindhárom szinten hazánkban

Köszönjük figyelmüket! MGYOSZ Brüsszeli Képviseleti Iroda MSZOSZ