Költségvetés, tervezés, államháztartás dr. Gárdos Csaba c Költségvetés, tervezés, államháztartás dr. Gárdos Csaba c. egyetemi docens a Költségvetési Felügyelet vezetője NGM – Kincstár

JOGSZABÁLYOK,SZABÁLYOZÓK Költségvetési törvény Korábbi évek rémálmai 2012-es költségvetés precíz menetrend szerinti tervezése 2013-as költségvetés előrehozása majd……. Volt példa 2 éves költségvetésre Gond a többszöri változtatás ( 2013.ktgv. 5 alkalommal ) Egyesek szerint a „leghatalmasabb „ törvény Alrendszerek Fejezetrend, címek, kiemelt előirányzatok

ÁLLAMHÁZTARTÁSI TÖRVÉNY 1. 1992. Mi is az állami feladat? Felsorolás?Csoportosítás? ↔ Amire pénz van? Cél: a közfeladatok maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa az államháztartás átlátható működési feltételeit Olyan közfeladat lehet melyhez van pénzügyi fedezet HA pénz nincs feladatot meg kell szüntetni Közfeladat ellátása elsősorban költségvetési szervekkel történik Államháztartáson kívüli szerv közfeladattal arányos pénzt kap ha….. Költségvetési év = naptári év Költségvetési kiadások – a túlléphető tételek kivételével –a költségvetésben megállapított kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők ( slide ) Költségvetés : személyi + járulék + felújítás + dologi + intézményi beruházás + korm.beruházás + ellátottak juttatásai (kiemelt előirányzatok)

„Az állam jelenlétét a társadalom és intézményei nyomasztónak érzik – elsősorban a gazdaság területén, amit a GDP-hez viszonyított magas,több mint 60%-os újraelosztási arány is jelez -, ugyanakkor az állam által nyújtott szolgáltatások színvonala jogos kritika tárgyát képezi. A megalapozatlan kötelezettségvállalások miatt létrejött kiadási struktúra következtében tartós egyensúlyhiány fenyeget. „ (Áht. indoklás 1991.)

ÁLLAMHÁZTARTÁSI TÖRVÉNY 2. TERVEZÉS ÜTEMEZÉSE Március 31. Kormány fő irányok + egyenleg cél Államh.miniszter → követelmények + feladatfelülvizsgálat + fejezeti főösszegek ( NGM TERVEZÉSI KÖRIRAT ) Fejezet május 31-ig megtervez főösszegen belül Július 31-ig egyezteti az államh.miniszterrel + tájékoztat a kötelezettségek és jogszabályok változtatási lehetőségeiről Kormány szeptember 30-ig benyújtja OGY-nek Benne a tervévet követő 3 év várható előirányzatait Egyidejűleg megalapozó „salátatörvény” ÁSZ + Költségvetési Tanács véleménye November 30-ig főösszegekről szavazás Kormány év közben zárolhat, csökkenthet , törölhet kivéve ha OGY jog

„ Az államháztartás irányítása tehát az ország egész sorsára kiható jelentőségű. E fontosságánál fogva az a kívánatos,hogy ne ötletszerű legyen, a mindenkori erősebb vagy hangosabb érdekeknek kielégítéséből álljon hanem nagy körültekintéssel, messze kitűzött célokkal és a gazdasági élet szakadatlan folytonosságával számolva történjék .” Dr. Magyary Zoltán

Államháztartási törvény néhány alapvető gazdálkodási rendelkezése

(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik a) az állam, 3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. (2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik a) az állam, b) a központi költségvetési szerv, c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és d) a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a) a helyi önkormányzat, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (nemzetiségi önkormányzat), c) a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás, d) a térségi fejlesztési tanács, és e) költségvetési szerveik

6. § (1) A költségvetési kiadások - a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével - a költségvetésben megállapított kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. (2) A kiadási előirányzatok - az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel - működési költségvetés, felhalmozási költségvetés, kölcsönök előirányzat-csoportokra tagozódnak. (3) A működési költségvetés a kiadási előirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb működési célú kiadások, a felhalmozási költségvetés intézményi beruházások, felújítások, kormányzati beruházások, lakástámogatás, lakásépítés, és egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban együtt: kiemelt előirányzatok) szerinti bontásban tartalmazza. (4) A bevételi előirányzatokat a Kormány rendeletében foglalt kiemelt előirányzatokra kell bontani. (5) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait az azokat szabályozó törvény által meghatározott jogcímek szerinti bontásban kell meghatározni.

Költségvetési szerv fogalma 7. § (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. (2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a (3) bekezdés szerinti, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység. (3) A költségvetési szerv a rendelkezésére álló kapacitásokat szakmai alapfeladata ellátására használhatja. Kivételesen az időlegesen szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységre is hasznosíthatja.

Költségvetési szerv irányítása 9. § (1) A költségvetési szerv irányítása a) a költségvetési szerv átalakítása és megszüntetése, b) a költségvetési szerv vezetője tekintetében a vezetői megbízás adása, visszavonása c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása, díjazásának megállapítása, d) a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, illetve a közfeladatok megvalósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott intézkedések megtétele, e) a szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, f) A közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése, g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, i) a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése

Költségvetési szerv működése 10. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért. (2) A költségvetési szerv vezetője - helyettesítés kivételével - más költségvetési szervnél nem lehet vezető. (3) A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

Specialitások Előirányzat-módosítás nélküli kiadások (uniós + jogszabályi és alanyi jogon járó ügyek + állammal szembeni peres ügyek + Kormány egyedi beruházás ösztönzése + kezességek, garanciák + devizás kiadás árfolyam okból + adósságszolgálat ) Fejezet átcsoportosíthat ktgvetési szervek előirányzatai terhére HA megtakarítás van + alapítás, megszüntetés, feladatváltozás Fejezet átcsoportosíthat fejezeti kezelésű terhére - NGM engedéllyel - HA megtakarítás van vagy közfeladat változása Költségvetési főfelügyelők Kormány zárolhat, csökkenthet , törölhet KIVÉVE amely előirányzat OGY joga Miniszterelnökség + minisztérium + kormányhivatal + központi hivatal + rendvédelmi szervek + honvédség létszáma → KORMÁNY jóváhagyás többi költségvetési szerv irányító szerv Államháztartás központi alrendszerének jogi személyei és előirányzatai (kincstári kör) → számla a kincstárban kötelezően + megyei önkormányzatok és hivatalaik + Médiák + MNV + Diákhitel + közalapítványok + többségi nonprofitok kötelezően + helyi önkormányzat esetleges megbízása alapján az ő és költségvetési szervei számlái önkéntesen

Költségvetési Felügyelet Költségvetési Felügyelet ( francia modell ) a felügyelő „benne él az intézményben”, hatékonyabb a távoli miniszteriális irányításnál a felügyelői jelenlét támogatja a költségvetési szigort, a jelenlét visszatartó erő takarékossági intézkedési tervek végrehajtásában segítség az intézményben már fennálló, vagy előre látható problémák nyomatékosabb jelzése a felügyeleti szerv felé szabályozás, szabályozottság kedvező irányba változott munka nagyobb hányada véleménykérés, szakmai konzultáció, döntés előtti egyeztetés Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

Költségvetési Felügyelet keret-előrehozás a felügyelő egyetértésével segítség a költségvetési tervezésben részvétel az operatív fórumok munkájában 2013-2014 nem biztos hogy a fellélegzés éve ….. sok minden Felügyelőkre kenhető nem belső ellenőr, nem kincstári biztos havi jelentési kötelezettség… Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet A felügyelt felsőoktatási intézmények tartozásállományának alakulása   millió Ft-ban Lejárt, elismert tartozásállomány 2011. december 2012. január 2012. december Pécsi Tudományegyetem 6 794 3 361 4 476 Semmelweis Egyetem 9 241 312 Szegedi Tudományegyetem 972 1 505 1 953 Debreceni Egyetem 376 135 1 853 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 179 127 Szent István Egyetem 232 81 Budapesti Corvinus Egyetem 176 316 773 Nyugat-magyarországi Egyetem 691 635 1 271 Kaposvári Egyetem 698 741 497 Széchenyi István Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 16 43 7 Károly Róbert Főiskola 30 47 48 Szolnoki Főiskola 223 258 337 Eötvös Loránd Tudományegyetem 10 Miskolci Egyetem 99 153 327 Budapesti Gazdasági Főiskola 18 Dunaújvárosi Főiskola 245 344 835 Nyíregyházi Főiskola 333 294 569 Eötvös József Főiskola 282 489 Eszterházy Károly Főiskola 114 154 60 ÖSSZESEN 11 476 8 676 13 913 Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet A felügyelt felsőoktatási intézmények támogatásának alakulása   Költségvetési támogatás 2010 tény 2011 tény 2012 eredeti ei. 2012 tény 2013. Csökkenés 2010-ről 2012-re Csökkenés 2012-ről 2013-ra Csökkenés 2010-ről 2013-ra Debreceni Egyetem 21 735,8 20 793,3 18 535,3 19 461,7 14 597,8 10,5% 21,2% 32,8% Szegedi Tudományegyetem 19 292,5 18 302,1 16 688,1 17 320,4 12 434,3 10,2% 25,5% 35,5% Pécsi Tudományegyetem 17 812,6 16 855,3 14 760,7 16 276,5 10 799,8 8,6% 26,8% 39,4% Budapesti Műszaki és Gazdtud. Egyetem 15 629,3 15 646,2 13 407,1 14 574,1 12 153,7 6,8% 9,3% 22,2% Semmelweis Egyetem 12 022,9 11 196,6 9 081,7 11 981,7 7 793,3 0,3% 14,2% 35,2% Nyugat-magyarországi Egyetem 10 359,4 9 365,3 7 311,4 8 004,5 5 149,3 22,7% 29,6% 50,3% Szent István Egyetem 9 519,2 8 730,8 6 903,0 7 519,7 5 388,5 21,0% 21,9% 43,4% Budapesti Corvinus Egyetem 8 957,2 8 900,1 6 973,2 7 564,6 5 320,5 15,5% 23,7% 40,6% Széchenyi István Egyetem 4 408,9 4 338,0 4 116,5 3 952,4 3 565,5 10,4% 13,4% 19,1% Kaposvári Egyetem 3 860,5 3 613,8 3 177,7 3 198,0 2 302,6 17,2% 27,5% 40,4% Liszt Ferenc Zeneműv. Egyetem 2 439,8 2 386,4 1 921,8 2 178,9 1 719,8 10,7% 29,5% Károly Róbert Főiskola 2 046,9 1 740,4 1 211,5 1 263,3 805,9 38,3% 33,5% 60,6% Szolnoki Főiskola 1 860,0 1 547,3 900,5 1 268,1 445,5 31,8% 50,5% 76,0% Eötvös Loránd Tudományegyetem 20 818,9 19 807,5 17 906,5 19 459,9 13 443,0 6,5% 24,9% 35,4% Miskolci Egyetem 7 641,5 6 956,6 5 717,5 5 908,9 4 181,9 26,9% 45,3% Budapesti Gazdasági Főiskola 5 799,7 5 500,5 5 316,4 5 122,7 4 020,1 11,7% 24,4% 30,7% Nyíregyházi Főiskola 5 197,0 4 653,2 3 795,3 4 301,7 2 628,1 30,8% 49,4% Eszterházy Károly Főiskola 4 373,5 3 860,0 3 389,9 3 498,5 2 931,4 20,0% 13,5% 33,0% Dunaújvárosi Főiskola 2 140,7 1 887,5 1 063,0 1 563,0 837,7 27,0% 60,9% Eötvös József Főiskola 1 297,1 1 227,4 897,9 1 092,9 593,1 15,7% 33,9% 54,3% MINDÖSSZESEN 177 213,3 167 308,3 143 075,0 155 511,5 111 111,8 12,2% 22,3% 37,3% Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

2012.évi tervezési körirat FEJEZETI ÜGYEK : Tervezési adatszolgáltatás fejezeti szinten történik, Tárcafelelősség erősítése !!! 2012-2015-ig számok + intézmény és feladatátadások + indoklások Melléklet „hegyek” Jogszabály változtatások beküldése megalapozáshoz Keretszámok → támogatást tartalmazzák 2011-es ktgv. módosítása → azaz zárolás bázisba épül Egyszeri feladatok miatti báziscsökkentés Intézmény és feladatátvételek nullszaldósan Rendkívüli korm.intézkedésekből bázisba épülők Bevételekre nincs keretszám DE !!! 2011.várhatónál kevesebbet csak államháztartási miniszter engedélyével lehet Új jogszabályi többletbevételt beépíteni Bevételek megalapozott csökkentése esetén → KIADÁSOKAT is csökkenteni kell Bírságbevétel ÁHT. → intézményi működésre NEM , központosítás

1365/2011.nov. Kormányhatározat - 2012.évi hiánycél Közfeladat színvonal javítása,költséghatékony működés → feladatfelülvizsgálati program Költségvetési szervek + többségi GT Nemzetgazdasági Miniszter + Min.elnökségi államtitkár + Közig .Miniszter FELADATOK : Állami feladatellátás indokolt-e Finanszírozás és államháztartási kondíciók összhangja Feladatmutatók,teljesítménymutatók,létszám és költségnormák Intézményfenntartás + céltámogatások + rendszeres és nem rendszeres programok → ELKÜLÖNÍTÉSE Működési előirányzatok normatívákon alapuljanak Létszám alapkategória legyen → dologi is ebből jöjjön ki Dologinál tipizálások → irodaszer mennyi, fűtés – világítás stb. Saját bevételek → évközi többletigényt ez fedezze Minisztérium valós gazda legyen → intézményi mozgástér szűk legyen → minisztérium igazi kontrollja legyen meg az intézményi ktgvetések évközi végrehajtásán

2013. évi tervezési irányelvek Stabilitási törvény → 2013.évi államháztartási hiány a GDP 2.2 %-a legyen Közszférában takarékosság + Széll Kálmán terv megtakarításai Államháztartási hiány + államadósság csökkentése Tervezési területek : Központi költségvetési fejezetek (általában + irányító szervi ) EU tagsági kapcsolatok tervezése Elkülönített alapok TB Alapok Kezesség, garancia Állami vagyon bevételei, kiadásai Kormányzati szektor egyéb elszámolásai (ESA ’95, EU-s módszertan)

Központi fejezetek tervezési szabályai 2013. Adatszolgáltatás a fejezetek szintjén történik Önálló tábla formátum Intézmény átadás-átvételi dokumentumok csatolása Fejezeti indoklások Keretszámok → intézményi támogatás + fejezeti kezelésű előirányzatok támogatása 1122/2012. (IV.25.) Korm.hat zárolás bázisba Egyszeri feladatok és egyéb báziscsökkentés Átadás és átvétel nullszaldósan Rendkívüli kormányzati tartalékból bázisba épülők Egyéb tételes determinációk Bevételt tárca mondja meg a legreálisabb szinten Kötelezettségeket szűkíteni kell , jogszabályok áttekintése, szervezet és feladatellátás változtatás

Központi fejezetek tervezési szabályai 2013. Egyebek : Keretszámok a fejezetek között nullszaldósan korrigálhatók Korrekció csak aláírt megállapodással Költségvetési szerv személyi juttatása egyéb előirányzat terhére NEM növelhető (kivéve ha törvényi kötelezettség a feladat ) Létszám irányítószervi tervezése Létszám csak ha személyi juttatás rendelkezésre áll EU forrásból , határozott idejű létszám tervezhető Létszám fejezetek és intézmények közt nullszaldósan Év közben belépett fejlesztésekkel létszám növelhető Személyi juttatás Illetményfejlesztés ritkán - Kormány stratégiai döntése 2012. eredeti – átadások - zárolás + belépett új feladatok + eü int. 2012.évi többlete Nem rendszeres személyi nem növekedhet

Központi fejezetek tervezési szabályai 2013. Dologi kiadások : 2012. évi eredeti - zárolások + belső átcsoportosításból más kiemelt terhére + saját bevétel terhére Felhalmozási kiadások tervezése : Takarékossági, rangsorolási szempontok mérlegelésével ??? Állami tulajdonú ingatlanok felújításait az intézményeknél kell tervezni

Néhány kevéssé izgalmas de alapvető információkat adó táblázat

Adatlap a 2012. évi előirányzatok levezetéséhez Fejezet neve: millió forintban Megnevezés Kiadás Kiadásból Bevétel Támogatás Létszám (fő) Személyi juttatás 1. 2011. évi eredeti előirányzat   2. Szerkezeti változások 0,0 2011. évi költségvetési törvénymódosítás 3. Bázis előirányzat (1+2) 4. Szintrehozás 5. 2011. évi alapelőirányzat (3+4) 6. Előirányzati többletek 7. 2012. évi javasolt előirányzat (5+6)

2014. Költségvetés Kormány 2013. szeptember 25- én tárgyalta másodszor Bevétel 15 970 875 millió Ft Kiadás 16 895 502 millió Ft Hiány 924 627 millió Ft Tervezési tájékoztató 2013. július 17-én jelent meg NGM honlapján ( Tervezési Körirat ) Költségvetési keretszámok szeptember 5-én kerültek kiadásra a fejezeteknek… Szeptember 11. Kormány első olvasat Szeptember 13. Költségvetési Tanács megkapja

Költségvetési Tanács „ a Tanácsnak a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan ellenvetései amelyek indokolnák a véleményezésre átadott dokumentummal kapcsolatban az egyet nem értés jelzését „

2014. Kormány elkötelezett a GDP 3 % alatti hiányban , az államadósság csökkentésében 2.9 %- os GDP arányos hiány a cél Előre nem várt kockázatok kivédésére Országvédelmi Alap ( 100 Md Ft ) Foglalkoztatás élénkítése Népesedéspolitikai program Devizahitelesek megsegítése Pedagógus életpálya modell Kultúra sport

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER NGM/20721/2013. A 2011. évi CXII. törvény 27.§ (5) és(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2013. szeptember 23-án. Előterjesztés a Kormány részére A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról ( „ SALÁTA törvény „ ) Budapest, 2013.

Néhány összefüggés a számok tükrében

2011. évi hiány alakulása ( ÁSZ számok ) 2011.eredeti 2011.módosítás 2011.Tény Tény-eredeti Közp.ktgvetés -613 -1531 -1727 -1114 Elkülönített Alapok 15 42 69 55 Ny. Alap -0.2 E Alap -89 -88 -83 6 Központi Alrendszer -687 -1577 -1741 -1054 Önkormányz. alrendszer -110 144 253 Államháztart. összesen -798 -1687 -1598 -800

2012. Törvényjavaslat számai ( Md Ft ) 2010.tény 2011.eredeti 2011módosítás 2012.terv Közp.ktg.kiadás 9315 8894 9645 9603 Közp.ktgvetés egyenlege -854 -613 -1531 -507 E Alap kiadás 1478 1460 1371 1756 E Alap egyenleg -92 -89 -88 -34 Ny Alap kiadás 2918 3075 3074 2797 Ny Alap egyenl. -4.0 Önkorm.kiadás 3405 3243 3268 3353 Önkorm.egyenl. -232 -110 -150 Elk.Alapok kiad. 348 410 374 371 Elk.Alapok egy. 60 15 42 -35 Államh.kiadás 17464 17082 17423 17880 Államh.egyenleg -1122 -798 -1687 -726

Központi költségvetés egyenlege Adatok Mrd Ft-ban Megnevezés Központi költségvetés egyenlege Központi költségvetés elsődleges egyenlege Államháztartás egyenlege Államháztartás elsődleges egyenlege 1999 -328,3 414,1 -392,3 337,8 2000 -367,8 329,7 -442,2 235,9 2001 -402,9 212,9 -432,8 167,0 2002 -1 469,6 -832,0 -1 674,0 -1 050,6 2003 -732,4 -4,1 -1 094,5 -370,1 2004 -904,5 -103,0 -1 317,0 -521,8 2005 -547,8 246,9 -1 067,6 -275,8 2006 -1 961,6 -1 069,2 -2 199,0 -1 302,1 2007 -1 398,1 -495,1 -1 361,4 -445,9 2008 -870,0 181,5 -893,7 154,3 2009 -743,7 275,8 -1 014,3 -9,8 2010 -853,9 152,0 -1 121,5 -113,0 2011 -1 727,1 -729,5 -1 598,1 -583,0 2012 -615,3 441,2 -477,7 600,8

Központi költségvetés egyenlege Adatok a GDP %-ában Megnevezés Központi költségvetés egyenlege Központi költségvetés elsődleges egyenlege Államháztartás egyenlege Államháztartás elsődleges egyenlege 1999 -2,9 3,6 -3,4 3,0 2000 -2,8 2,5 1,8 2001 -2,7 1,4 1,1 2002 -8,6 -4,9 -9,8 -6,1 2003 -3,9 0,0 -5,8 -2,0 2004 -4,4 -0,5 -6,4 -2,5 2005 -4,8 -1,3 2006 -8,3 -4,5 -9,3 -5,5 2007 -5,6 -5,4 -1,8 2008 -3,3 0,7 0,6 2009 -4,0 2010 -3,2 -4,2 -0,4 2011 -6,2 -2,6 -5,7 -2,1 2012 -2,2 1,6 -1,7 2,1

Államháztartási kiadások arányai Központi költségvetés 8992 Md 53,5% E Alap 1649 9,8% Ny Alap 2642 15,7% Önkormányzatok 3135 18,7% Elkülönített alapok 396 2,3% 16814

Kincstári költségvetés Előzetes A költségvetési évet megelőző év december 20-áig - a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során - előzetes kincstári költségvetést kell készíteni a végleges kincstári költségvetés szerinti formátumban, és azt a Kincstár részére meg kell küldeni. VÉGLEGES A fejezetet irányító szerv a kincstári költségvetést a költségvetési év január 10-éig állapítja meg, és azt megküldi az érintett költségvetési szerveknek, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerveinek, valamint a Kincstárnak. A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.

Költségvetési szervek adósságai Legmagasabb összeg az évben( Md Ft ) Átlag 1997 8,3 5,5 1998 8,5 5,9 1999 6,2 5,1 2000 7,6 2001 6,7 2002 7,7 7,0 2003 6,0 2004 15,7 11,7 2005 22,0 12,6 2006 36,5 23,5 2007 22,6 21,0 2008 13,9 12,7 2011.december 35,2 2012. március 47,1 2013. július 93,5

Open Budget Transparency of Public Finance

alig néhány országnál teljesítettünk jobban ( zöld ) OECD ajánlás szerint ktgvetési rendszernek 8 dokumentuma kell hogy legyen alig néhány országnál teljesítettünk jobban ( zöld ) Havi jelentéseknél nálunk csak Lengyelország rosszabb , egy szinten Szerbekkel , Ukránokkal Számvevőszéki jelentés lóg ki pozitív irányba Költségvetési törvényjavaslat 58 pontjából 24 a miénk , a legalacsonyabb

Tárgyév bemutatásánál 17 – 10 pont, makropálya komoly hiányai Múltbéli adatok 17 – 6 pont mélyen hallgatunk róluk ,Ukránok is jobbak Teljesítménymérés 8 – 1 pont, sajnos sehol nem tartunk , igaz ez többéves stratégia lenne

Transzparencia teendők Illetékes tárca publikálja az összes meglévő adatot Az előző évek kiadásait be kellene mutatni az összehasonlíthatóság érdekében Különféle intézkedések költségvetési hatásait is elemezni kell Elkészíteni a „ Polgárok költségvetését „ ( büdzsé érthető változata ) Teljesítménymutatók bevezetése + programalapú költségvetés Féléves jelentésben megtörténik-e az aktuális helyzet összevetése a Kormány által várt pályával Zárszámadásnál bemutatni eredeti bevételek és kiadások + tények közötti eltérés számszaki és tartalmi magyarázatát

Transzparencia teendők a 2014 – es ktgvetésben a versenyszektor – állami szektor foglalkoztatottak száma a 2014 –es előirányzatok 2013-as várhatóval összehasonlítható bemutatása ( kiadások + bevételek ) Költségvetési bizottság MNB – n és ÁSZ – on kívül meghallgat –e más független szervezetet …..

FRANCIA PÁRHUZAMOK

Költségvetési Felügyelet A FRANCIA gyakorlat A francia gyakorlat főbb elemei: Minisztériumok előirányzataikat NE költsék túl DE következő év se ússzon el (maradvány) Kötelezettségvállalások év végi kiemelt kontrollja Minisztériumok „elfogyasztották” pénzüket,nincs elszámolás BERUHÁZÁSOK→ alacsony költség az elején → magas költség később → az egész folyamat értékelése „Baráti együttműködés” a tárcákkal → nem könnyű Az ellenőrzés- felügyelet jelenléte → 80 % hozadék Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

KÖLTSÉGVETÉSI FELÜGYELET (CBCM) A híd és az odavezető út → ugyanabban a században Kockázatkezelés + információ + jelenlét + tanácsadás → mindenképpen elkerülni a sima ellenőr szó használatát CBCM= DCM (könyvelés ) + DCB (költségvetés ) CBCM Nem jelent tömeges Felügyelői döntéseket Nem lehet diktatúra Problémák jelzése a döntéshozók + a politikusok felé Ha valamit sokszor elmondasz → remélhetőleg BEÉRIK Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

Költségvetési Felügyelet PÉLDÁK (francia és hazai színes) Oktatás → 4 éves köt.vállalás → NINCS joga rá Informatikai projektek az egyetemeken → nincs üzemeltetési pénz Rendőrségi motorgumi közbeszerzés → drágábban mint bolti forgalomban Postásbicikli, repülőjegyek , kakaóálló PC Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

Költségvetési Felügyelet ÖSSZEGZÉS CBCM fontos szerep a költségvetés tartásában Modern,számonkérhető,olcsó kockázatkezelő rendszer Költségvetési Miniszter + Kincstári Főigazgató erősen érdekelt Fejezeteknek,intézményeknek → biztonság,felelősség megosztás → mire ment el az előirányzat → indikátorok elérésében segítség → szignalizálás,jelentések → új információs csatorna Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

Költségvetési Felügyelet 1922. A korai kezdet Parlament a kezdeményező → rossz költségvetési kondíciók Nem voltak még kincstári könyvelők az intézményeknél Jogi ügyek ellenjegyzése – ellenőrzése is feladat Totális ellenőrzés → elvesztették a lényegi pontot Több 10.000 tétel ellenőrzése nem lehet hatékony Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

2005. Költségvetési reform ( LOLF ) Szabályossági és jogi ellenőrzést átveszik a minisztériumok Ktgv.Főig. egyetértési joga jogszabályokkal Minisztériumokkal vita → Miniszterelnöki Hivatal dönt Belép a KOCKÁZATKEZELÉS, KOCKÁZATELEMZÉS → 20%-os ellenőrzéssel a kiadások mintegy 80 %-a fedhető le Egyszeri kiadások ↔ bázisba épülők (!!!) Június – szeptember a programköltségvetés áttekintése az intézménnyel közösen 10-12 programvezető / minisztérium → államtitkárnak jelent Költségvetési felügyelő a programvezetőkkel kommunikál Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

Költségvetési Felügyelet 2005. Költségvetési reform Ötletek a minisztériumok számára a költségvetés csökkentésére, megtakarítások elérésére 12 fő CBCM a minisztériumokban , 22 fő a régiókban 270 fő a Költségvetési Főigazgatóság Limitek: - 2mEuro, 100e Euro bírósági ügyek, 1 Euro PPP - előzetes és utólagos ellenőrzés aránya a CBCM-től függ - köt.váll. limitet CBCM változtathatja Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

Költségvetési Felügyelet 2005.Költségvetési reform Költségvetési Miniszter speciális jogai - előirányzatok befagyasztása - 0.5 % bérek esetén - 6 % egyéb kiadásoknál - kötelező kiadásokat nem fagyaszt be hisz irracionális - Kormány törli az előirányzatot ( különösen ha cél eltűnt ) Költségvetés tervezése,előirányzatok Részletes költségvetés februárban rendben van-e, áttekintés Van-e tartalék váratlan dolgokra,zárolásra stb. 5-15 program rendben van-e, egyeztetés programvezető + CBCM + Ktgv.főigazgatóság emberei Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

Költségvetési Felügyelet 2005.Költségvetési reform Költségvetés végrehajtása Május,június –szeptember, október → költségvetés áttekintése 3% p.m. engedélyezett, CBCM kontroll CBCM → Költs.Főigazgatóság napi kommunikáció Miniszter pénzt költ → köt.váll. majd később ráér , ez nem fogadható el „fűvágó” csökkentés DE → kisebb pénz kisebb hatékonyság EZÉRT inkább feladatot kellene csökkenteni intézménynek Bérkeret betartatása, teljes ellenőrzés létszámügyekben Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

Költségvetési Felügyelet 2005. reform Kötelezettségvállalások közszférás alkalmazás „ VIP „ (belépés,kilépes,élethossz,2fő nyugdíjazás – 1 fő felvétel majd 0 felvétel ) köt.váll. alapján lehessen csak kifizetés néhány éve csak beruházásokat nézték → most mindent épületbérlés jó az államnak ? Létesítményprogram ! köt . váll. összhangban van költségvetéssel ? Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet

Közös örömök,intelmek Szaktárcák költésben érdekeltek, még a nem létező előirányzatokat is elköltik Erőviszonyok határozzák meg hogy a Kormányban a tárcákon mit lehet átnyomni Reform először mindig pénzbe kerül egy dolog a reform papíron DE be is kell vezetni reformot egyeztetések nélkül nem lehet bevezetni,partnerek bevonása Nem a döntéssel kell kezdeni,azt megelőzően kommunikálni kell Időhorizontok, próbarégiók Kiinduláskor megfelelő idő kell, nem lehet kapkodni ( LOLF, CHORUS )

Közös örömök,intelmek minden Euro kiadást meg kell indokolnia a miniszternek mert egyébként nincs értelme a költségvetésnek komplex információs rendszer kell DE lehet hogy az informatika a szakmai gondolkodást kissé lelassítja „Pi = 3.14 „ szabály JELENLÉT + SZOLID ELRETTENTÉS