Munkaerő-kiáramlás a közszférából (előzetes eredmények)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
GKI Zrt., Bér- és bérteher-reform Akar László vezérigazgató március 10.
Advertisements

Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
Jó gyakorlatok a norvég foglalkozási rehabilitációban Kihívások és válaszok konferencia Szombathely Støren- Váczy Blanka szociálpolitikus.
1 A MAGYAR NŐK MUNKAERŐPIACI RÉSZVÉTELE ÉS ANNAK TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA Monostori Judit Népességtudományi Kutatóintézet március 28.
Közérdekű munka büntetés Dr. Hatvani Erzsébet főigazgató Igazságügyi Hivatal december 12.
Munkaerő-felmérés (MEF) Labour force survey (LFS)
Frissdiplomások a munkaerőpiacon - a jövedelmet befolyásoló tényezők
1. A családpolitika társadalmi hatásai
Digitális technika a tüdőszűrés területén
Foglalkoztatás, iskolázottság és képzettség
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
Pályakezdők munkával való elégedettsége Kiss Paszkál ELTE PPK Társadalom- és Neveléspszichológiai Tasznék.
Az ÉRÁK felnőttképzési tevékenysége, a fejlesztés főbb irányai.
A tételek eljuttatása az iskolákba
A Pécsi Tudományegyetem eredményei a Diplomás Pályakövetési Rendszer első évében DPR Szakmai fórum Pécsi Tudományegyetem április 12. Veroszta Zsuzsanna.
MARTON MELINDA – PAKU ÁRON TÉRSÉGTIPOLÓGIA KOMPLEX TÁRSADALMI MUTATÓK ALAPJÁN.
Munkaerő-piaci és foglalkozási információk nyújtása munka iránt érdeklődőknek Időpont: Helyszín: Polgármesteri Hivatal „B” épület 5350, Tiszafüred, Kossuth.
Új dolgozóval bővül szalonja. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? Hasonlítsa össze a mellékletek segítségével egy START kártyás foglalkoztatott.
Munkanélküliség végzettség alapján
A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI
Borbély-Pecze Tibor Bors Szakmai tanácsadó ÁFSZ-FSZH A jelenlegi magyar munkaerő- piaci helyzet Borbély-Pecze Tibor Bors, Ph.D. Szakmai tanácsadó ÁFSZ-FSZH.
Munkaerő-közvetítés recesszió idején Munkaerő-piaci ismeretek EURES hazai tréning 2009 Borbély-Pecze Tibor Bors, FSZH.
A GYERMEKVÁLLALÁS HATÁSA A CSALÁDI JÖVEDELEMRE MAGYARORSZÁGON Reizer Balázs Béla és Seres Gyula Szociális munka, szociálpolitika szekció április.
Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei
Chrappán Magdolna DE BTK Neveléstudományok Intézete.
Oktatás és gyermekesély kerekasztal március 20. Köllő János (MTA KTI)
Szakképzési rendszer és munkaerő-piac Az állami felsőoktatási férőhely-allokáció hatékonysága a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetének tükrében.
A rejtett foglalkoztatás kiterjedtsége és tényezői Magyarországon Tóth István János „A magyar munkaerőpiac jövője” Magyar Tudományos Akadémia – Kisterem.
Munkaerőmigránsok és hazatérők - kísérlet a válság hatásának mérésére
Bérváltozások 2008 május május Köllő János MTA KTI.
A közcélú munka hatása a települési tartós munkanélküliségre
A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon
REFLEXIÓK VARGA JÚLIA “A KÖZALKALMAZOTTI BÉREMELÉS HATÁSA A TANÁROK PÁLYAELHAGYÁSI DÖNTÉSÉRE” CÍMŰ ÍRÁSÁRA Cseres-Gergely Zsombor, Szirák 2012.
Észak-magyarországi Operatív Program ( ) Foglalkoztatás Oktatás - nevelés.
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Sajtótájékoztató augusztus 7.
Lakónépesség*: Lakónépesség*: ezer fő Foglalkoztatottak: Foglalkoztatottak: ezer fő Munkanélküliek száma: Munkanélküliek száma: ezer fő Gazdaságilag.
Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.
GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus.
1 Foglalkoztatási kihívások (1), avagy mitől beteg a magyar gazdaság és a társadalom LIGA REGIONÁLIS TANFOLYAM 2010.OKTÓBER 5-6 HAJÓS Dr. Szabó Imre VDSzSz/LIGA.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
NŐ az ESÉLY! Esélyegyenlőségi program Zala megyében A projekt az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával valósul meg.
A magyar foglalkoztatás-politika helyzete
˝ FELSŐOKTATÁS 2007 Hiller István Oktatási és kulturális miniszter November 8.
Kormányszóvivői tájékoztató Közmegbecsülés a köz szolgálatáért.
Lendületben az ország! 1 Kormányszóvivői tájékoztató A Prémium Évek Program bemutatása november 4.
Kunszentmártoni kistérség munkaerő-piaci helyzete, támogatási lehetőségek Készítette: Deák István kirendeltség-vezető.
1 Tájékoztató munkahelybővítést és megőrzést elősegítő központi és decentralizált pályázatokról, lehetőségekről Kisbér, április 8.
Ifjúsági munkanélküliség Magyarországon
Az adórendszer hatása a munkaerőpiacon Scharle Ágota Pénzügyminisztérium Gazdaságpolitikai főosztály.
A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás,
Közép-Dunántúl, Veszprém megye és Várpalota munkaerő-piaci helyzete
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
- a foglalkoztatási jellemzők és jövedelemviszonyok tükrében -
Kutatási eredmények és fehér foltok a migránsok munkaerő-piaci beilleszkedésének kutatásában Kováts András MTAKI.
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
Kazincbarcika és vonzáskörzete munkaerő-piaci helyzetének bemutatása
A gazdasági élet problémái
A munkaerő-felmérés módszertana
Álláskeresőként történő nyilvántartás
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Foglalkoztatottság, szegénység. Direkt kapcsolat a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz között Indirekt összefüggések – gyermeknevelés támogatása,
Sándor János, Béres Judit, Métneki Júlia, Valek Andrea Az elektronikus jelentési rendszer bevezetésével párhuzamosan fejleszthető surveillance funkciók.
Munkaerő-piaci helyzetkép A munkaerőválság makrogazdasági okai
A szakiskolai oktatás kiterjesztésének hatása
Munkaerőhiány és foglalkozási mobilitás Magyarországon
Előadás másolata:

Munkaerő-kiáramlás a közszférából (előzetes eredmények) Elek Péter – Szabó Péter András „Foglalkoztatás és bérek a közszférában: mikroökonometriai elemzések” című OTKA-pályázat

Motiváció Közszféra jelentős foglalkoztató: foglalkoztatottak 20%-a, alkalmazottak 30%-a Aktualitás: jövő évi költségvetésben a közig. 6000 fővel csökken, de kommunikációban több is szerepel. EMELLETT kiemelt cél a foglalkoztatottság növelése Közszféra létszámcsökkentésének nettó hatása fontos!

A közszféra létszáma a foglalkoztatottak között Forrás: OECD (2011): Government at a Glance

A közszféra hazai munkagazdasági irodalma Kilencvenes évek: létszám és bér Kézdi (1998 és 2000): lecsökkent relatív bérek befolyásolhatták az összetételt Kertesi és Köllő (2006): „elöregedő” diplomás foglalkozások (tanárok, orvosok) relatív bére nem változott, a „fiatalodóké” nőtt -> közszféra öregedett 2000-es évek: főként bér Telegdy (2006): köz- és versenyszféra bérkülönbsége a 2002-es emelés után Varga (2006 és 2007): közoktatás kereseti viszonyai, összetétele, negatív szelekciós mechanizmusok

I. Adatok és az átmenetek vizsgálata

I.1 Adatok: MEF 1998-2008. panel Több mint 70 ezer fő / negyedév Előny: munka megszüntetésének oka -> önkéntes ill. kényszerű váltás elválasztható részletesebb egyéni információk Hátrány: csak 6 negyedéves panel, nincs megbízható béradat

I.1 Ki a közszférabeli? (MEF) Gazdasági ág (L, M, N) ÉS a munkáltató nem tisztán magántulajdonú Kihagyjuk a közhasznú, közcélú és közmunkát végzőket „Részesült-e az alábbi ellátások valamelyikében?” kérdésre „egyikben sem részesül, de közhasznú, közcélú vagy közmunkát végez” választ adta, VAGY a „Miért dolgozik határozott időben?” kérdésre a közmunkát jelölte meg okként.

I.2 Adatok: ONYF 2000-2004 panel ONYF adminisztratív adataiból 200 ezer fős anonim panel-adatbázis Tartalmazza: Biztosítási jogviszony (munkaviszony, közszolgálati jogviszony stb.) Jogviszonyok kezdete, vége, az alapul szolgáló jövedelem Járulékfizetés szüneteltetésének ideje és oka (táppénz, gyerektámogatás) Nyugdíj Feor-kódok Kor, nem, irányítószám Előny: nagy minta, hosszú panel, pontos béradatok Hátrány: kevés egyéni jellemző, nem tudjuk a váltás okát végzettséget csak közelíteni tudjuk a MEF-ben az adott feorhoz tartozó végzettségek mediánjával Még nem a TÁMOP-KTI ONYF adatbázis!

I.2. Ki a közszférabeli? (ONYF) Akinek jogviszonya közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, igazságügyi alkalmazotti, fegyveres erős vagy prémium évek jogviszony VAGY feor-kódja alapján nyilvánvalóan közszférabeli Így a munkaszerződéses tanárokat stb. beleértjük, cserébe a magánkórházak és - iskolák dolgozói is ide tartoznak Közszférán belül a gazdasági ágak szétválasztása: jogviszony és feor alapján

I.3 A közszféra létszáma és a becsült be- és kilépések Belépés és kilépés: négy negyedéves mozgóátlag a volatilitás miatt Kilépés: változékonyabb -> jobban magyarázza a szint változását

I.4 Kilépési valószínűségek a közszférából különböző státuszokba Kiszervezettek: nem közszférabeliek, de a közszféra elhagyása után egy negyedévvel azt állították, hogy már egy évnél hosszabb ideje dolgoztak ugyanazon a munkahelyen, ráadásul ugyanabban a munkakörben

I.5 A közszféra és versenyszféra átmenet-valószínűségeinek összehasonlítása I. Inaktivitásba kilépés hasonló, és vizsgálták (Cseres-Gergely 2007; Scharle 2008)

I.5 A közszféra és versenyszféra átmenet-valószínűségeinek összehasonlítása II. Munkanélküliségbe és más munkába kilépés: alacsonyabb -> EZT vizsgáljuk Más munka: más ágazat és más munkakör Boeri és Flinn (1997): állami szektor kevésbé mobil 13

II. Újraelhelyezkedési esélyek

II.1 Munkanélküliségbe áramlás Nyers valószínűség (%) általános iskola 0,86 szakiskola 0,60 érettségi 0,25 felsőfokú 0,14 Vszf-hoz képesti esélyhányados Nyers Szűrt általános iskola 0,746 0,957 szakiskola 0,803 0,932 érettségi 0,471 0,487 felsőfokú 0,529 0,538

II.2 Munkanélküliek újra-elhelyezkedési esélyének vizsgálata Diszkrét idejű arányos hazárdmodell Munkanélküliség hosszának hazárdja: λ(t)= λ0(t) * exp(X) de ezt csak diszkrét időben figyeljük meg: Pr(n-1<T<n) = S(n-1)*h(n), ahol S(n) a túlélésfüggvény (kiszámolható) h(n) a diszkrét idejű hazárdfüggvény (kiszámolható) λ0(t) parametrikusan (pl. Weibull) vagy nemparaméteresen becsülhető

II.3 Vizsgálat a MEF alapján Minta: 25-54 éves nem közmunkás Specifikációk részmintái: A: Emp -> Not Emp. -> Emp. azokra, akik „állás elvesztése” miatt lettek nem fogl. B: Emp. -> Unemp. -> Emp. C: Emp. -> Not Emp. -> Emp.

II.3 Közszférabeliek újra-elhelyezkedési intenzitása versenyszférához képest (MEF)   Állásveszt Mnélk. Nem fogl. Nyers relatív intenzitás (kszf vs. vszf) 0,870* 0,833** 0,651*** Modell eredmények Közszféra dummy 0,908 0,820** 0,765*** Időtartam 1. negyedév 0,263* 0,152*** 0,117*** 2. negyedév 0,214** 0,129*** 0,093*** 3. negyedév 0,196*** 0,107*** 0,077*** 4. negyedév 0,151*** 0,072*** 0,056*** Egyéb kontrollváltozók: ld. következő slide-on Mintaelemszám 7553 7096 18854 A paraméterek a relatív esélyeket (exp(β)) tartalmazzák, tehát 1 esetén nincs hatás.

II.3 Egyéb kontrollváltozók   Állásveszt Mnélk. Nem fogl. Végzettség (interakciók nem voltak szignif.) Szakiskola 1,065 1,013 1,051 Érettségi 0,928 0,957 1,017 Felsőfokú 1,505** 1,326*** 1,255*** Egyéb Előző munkahelyen eltöltött idő ≥ 2év 0,734*** 0,751*** 0,735*** Gyerektámogatás 0,383*** 0,542* 0,234*** Nyugdíj 0,456*** 0,720* 0,391*** Inaktív de szeretne dolgozni 0,873*** Inaktív és nem szeretne dolgozni 0,586*** Állásvesztő 0,758*** További kontrollok: nem, kor, kor2 Mintaelemszám 7553 7096 18854 A paraméterek a relatív esélyeket (exp(β)) tartalmazzák, tehát 1 esetén nincs hatás.

II.4 Vizsgálat az ONYF alapján: nyers visszatérési intenzitások

II.4 Vizsgálat az ONYF alapján Minta: 25-49 évesek Paraméteres (Weibull) alaphazárd, korrekció 12 hónapnál dummyval Specifikációk: A: Emp. -> Not Emp. -> Emp., cenzorálás 12 hónapnál B: Emp. -> Not Emp. -> Emp., cenzorálás 24 hónapnál C: Emp. -> Not Emp. -> Emp., akik min. 1 hónapig kaptak mnélküli segélyt

II.4 Közszférabeliek újra-elhelyezkedési intenzitása a versenyszférához képest (ONYF) Cenzorálás, részminta 12 hó 24 hó Mnélküli segély Nyers relatív esély* 0,923*** 0,948*** 0,866*** Modelleredmény Közszféra dummy 0,906*** 0,914*** 0,931** Eltelt idő logaritmusa 0,696*** 0,763*** 0,927*** 12. Hónap 1,883*** 1,601*** 0,897** Végzettség Szakiskola 1,004 0,999 0,911 Érettségi 0,974 0,963* 0,821 Felsőfokú 1,204*** 1,180*** 0,933*** Mintaelemszám 403246 295785 165944 Egyéb kontrollok: nő, kor, kor2, mnélk segély, gyerektám., nyugdíj A paraméterek a relatív esélyeket (exp(β)) tartalmazzák, tehát 1 esetén nincs hatás.

II.4 Kiterjesztett modellek eredményei Cenzorálás. részminta 24 hó 12 hó Mnélk segély Végzettség és közszféra interakciója Közszféra 0,813*** 0,841*** 0,741*** Közszféra × Szakiskola 0,817*** 0,820** 1,107 Közszféra × Érettségi 1,154** 1,129* 1,387*** Közszféra × Felsőfokú 1,302*** 1,270*** 1,590*** Közszféra ágai külön Oktatás 1,173*** 0,929 0,835 Egészségügy, szociális ellátás 1,067 0,664*** 0,669*** Közigazgatás, védelem 0,761*** 0,709*** 0,678*** Egyéb közszféra 0,800*** 0,871*** A paraméterek a relatív esélyeket (exp(β)) tartalmazzák, tehát 1 esetén nincs hatás.

III. Versenyszférába kerülők

III. Versenyszférába kerülés Vszf-ba váltás alacsonyabb: 0,3-0,4% körül – kik ők? Kik azok a dolgozók, akik váltanak? Milyen munkahelyre váltanak? (Milyen bérre váltanak?) Felhasznált adatbázis: MEF (1998-2008. közti negyedévek) Közmunkásokat továbbra is kiszűrtük Átmenetek kis valószínűsége -> alacsony elemszám 25

III.1 Váltás: egyéni jellemzők   Nyers esélyhányados Végzettség kiszűrve Végzettség, kor, nem kiszűrve Egészségügy 0,497** 0,460** 0,608** Oktatás 0,493** 0,553** 0,801* 2004-2008 0,764** 0,785** 0,81** Szakiskola 1,195 0,849 Középiskola 0,659** 0,570** Főiskola, egyetem 0,486** 0,394** Pszeudó R2 0,010 0,018 0,035 Elemszám 188423 inkább a munkaerőpiaci szempontból nehezebb helyzetben levőket (alacsony képzettségűek, falvakban lakók) érintette. 26

III.1 Váltás: közszférabeli munkahely 27

III.2 Váltás: új munkahely alapján melyek azok a foglalkozáscsoportok és ágazatok, ahol a közszférából érkezők az átlagosnál nagyobb valószínűséggel helyezkednek el. Tesztelés: binomiális próba Két vszf-beli kontrollcsoport Fogl.csoportot váltók Fogl.csoportot ÉS ágazatot váltók 28

III.2 Váltás: cél-foglalkozáscsoportok Viszonyítási alap: munkakörváltás Összes Felsőf. Érettségi Szakisk. Ált. isk. Gazdasági szervezet vezetői 2,06 Műszaki és természettudományi foglalkozások (felsőfok) 1,59 5,81 Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások (felsőfok) 5,08 Gazdasági, pénzintézeti ügyintézők 1,27 2,93 1,54 Irodai jellegű foglalkozások 1,70 3,51 Ügyviteli foglalkozások 3,35 Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások 1,68 Mezőgazdasági foglalkozások 1,67 Könnyűipari foglalkozások 2,12 Vas- és fémipari foglalkozások 1,53 Építőipari foglalkozások 2,30 Feldolgozóipari gépkezelők 1,29 1,79 2,73 Mobil gépek kezelői 2,11 Takarítók és hasonló jellegű foglalkozások 2,49 Jellemző munkakörök végzettségtől függően 29

III.2 Váltás: cél- (rokon-) ágazatok Versenyszférabeli gazdasági ág Teljes közszféra Közig. Oktatás Eg.ügy Összes megfigyelés Biztosítás, nyugdíjalap 1,44 Egyéb gazdasági szolgáltatás (pl. jogi, számviteli tevékenység) 2,01 Kultúra, sport 2,27 4,16 Középfokú vagy felsőfokú végzettségűek 1,78 1,82 3,15 Legfeljebb általános iskolai vagy szakiskolai végzettségűek Gumi-, műanyag termék gyártása 1,34 30

III. 3 Váltás: felülképzettség az új munkahelyen Minden 4-jegyű feor-kódhoz hozzárendeljük a medián végzettséget (A közszférában a legalább érettségizettek körében lényegesen kisebb a felülképzettség) Munkakör medián végzettségi szintje Végz. Közszféra Versenyszféra Ált. isk. Szakisk. Éretts. Felsőf. Össz. 61,8 26,7 10,9 0,6 100,0 40,2 51,9 7,6 0,3 Szakisk 24,2 51,7 22,7 1,4 11,5 78,3 9,9 0,4 3,4 13,3 74,5 8,8 4,3 38,8 52,2 4,8 0,1 0,8 12,0 87,0 0,9 5,8 39,0 54,3 12,6 15,7 33,7 38,0 12,3 50,7 27,6 9,3 31

III. 3 Váltás: felülképzettség az új munkahelyen a versenyszférában munkakört és ágazatot váltókhoz képest végzettségüknél rosszabb foglalkozási csoportba kerülnek-e? Esélyhányados St. hiba p-érték Nyers esélyhányados* 1,415 0,110 0,000 Kontrollokat tartalmazó modell Közszféra 1,182 0,105 0,060 Végzettség** Érettségi 4,747 0,307 Felsőfokú 9,086 0,917 Kontroll: nem, kor, kor négyzet, Előző munkahelyen eltöltött idő >= 2év 0,630 0,039 Mintaelemszám 5798 -3422,24 950,59 0,1219 Log likelihood LR Prob > chi2 Pseudo R2 Interakciós modellek eredményei (kontrollok mint fent) 1,499 0,207 0,003 Közszféra × Érettségi 0,690 0,133 0,054 Közszféra × Felsőfokú 0,596 0,142 0,030 32

III. 4 Váltás: új bérek Adatbázis: ONYF (2000-2004) Kérdés: tudnak-e bérnyereséget realizálni a váltók? Pl. mi történik, ha jobb medián végzettségű munkakörből egy rosszabba került a munkavállaló? mérési hiba csökkentése közszférából a következő hónapban a versenyszférába ment, és a távozás előtt legalább egy évet, majd a távozás után szintén legalább egy évet folyamatosan egy helyen dolgozott 33

III.4 Váltás: új bérek kis bérelőny a váltás után közvetlenül, de eltűnik Kis elemszámok, nem szignifikáns hatások: nagy minta? 34

Összefoglalás Állami szektor munkanélküliség szempontjából biztosabb, de munkahely-váltásban kevésbé mobil Munkanélküliségből ill. nem foglalkoztatotti státuszból az alacsonyabb végzettségűek rosszabb eséllyel helyezkednek el újra, mint versenyszférabeli társaik (ONYF ill. MEF is) A versenyszférába váltás inkább a rosszabb munkaerőpiaci státuszúakat érintette, jellemzően rokon-ágazatokba történt, de szignifikánsan nem kerülnek (végzettség szerint) rosszabb munkakörbe 35

Köszönjük a figyelmet!