A Nat és a kerettantervek A főbb tartalmi változások áttekintése

Az áttekintés szempontjai A Nat célrendszerének és fejlesztési területeinek megjelenése a kerettantervben A legfontosabb változások áttekintése műveltségterületenként Megjelenítés a helyi tantervben

Nat kerettanterv Fejlesztési területek – nevelési célok Kulcskompetenciák Műveltségterületek fejlesztési területei és fejlesztési feladatai Kerettanterv bevezetője Tantárgyi kerettantervek bevezetői Tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljai

Legfontosabb változások Új fejlesztési területek – nevelési célok A „régiekben” is egyes elemek hangsúlyosabbá válása, új elemek megjelenése A kerettantervekben a tantárgyköziség erősebb érvényesítése A célok, feladatok lebontása a tematikai egységek szintjéig

Régi témakörök 7. osztály Óraszám 1. Bevezetés 3 óra 2. Az anyagok tulajdonságai és változásai 27 óra 3. Anyagszerkezeti alapismeretek 17 óra 4. Környezetünk néhány fontos anyaga 6 óra Év végi ismétlés Összesen 56 óra Új témakörök Órakeret 1. A kémia tárgya, kémiai kísérletek 5 óra 2. Részecskék, halmazok, változások, keverékek 21 óra 3. A részecskék szerkezete, tulajdonságai, vegyülettípusok 16 óra Tanulókísérletekre, megfigyelésekre 6 óra Szabadon tervezhető Összesen 54 óra

Régi témakörök 8. osztály Óraszám 1. Év eleji ismétlés 4 óra 2. A nemfémes elemek és vegyületeik 24 óra 3. A fémes elemek és vegyületeik Év végi ismétlés Összesen 56 óra Új témakörök Órakeret 1. A kémiai reakciók típusai 14 óra 2. Élelmiszerek és az egészséges életmód 13 óra 3. Kémia a természetben 12 óra 4. Kémia az iparban 5. Kémia a háztartásban Szabadon tervezhető 7 óra Összesen: 72 óra

Új fejlesztési területek – nevelési célok tudományos igényű ismeretszerzés aktív tanulás lehetőségének biztosítása projektmunkák gyakorlatorientált tevékenységek, életviteli kompetenciák hangsúlyosabb szerepe korszerű háztartási, életviteli ismeretek

A „régiekben” is egyes elemek hangsúlyosabbá válása, új elemek megjelenése Régi elem Új elem Atom-molekula-ion: a kötések nem hangsúlyozottak Tápanyagok, mint energiahordozók „csak” szervetlen kémia Energiaforrások Kovalens, ion-, fémes kötés kiemelése Tápanyagok összetétele-energiaérték számítások; Egészséges táplálkozás, életmód hangsúlyos szerepe Szenvedélybetegségek hangsúlyozottabb szerep Szerves kémia: szerves vegyületek (szerves sav, alkohol, zsír, olaj, szénhidrát, fehérje Energiaforrások kémiai szemmel részletesebb (új: biomassza)

Az egyes műveltségterületek változásai, kérdései Új tantárgyak, tartalmak megjelenése Tartalmak „átcsoportosítása” Új szemléletmód, felépítés Választás A- és B-változat között Új módszerek, tanulásszervezési formák szükségessége Óraszám-változásokból adódó kérdések

Magyar nyelv és irodalom Nagyobb hangsúly a kommunikációra, a nyelvhasználatra, a kortárs irodalomra, az elektronikus műfajokra, az irodalom határterületeire – különösen a B-változatban Egyes esetekben A- és B-változat – a választás kérdései A médiaismeret egy részének beépülése Kötelező és választható művek – orientáció a kerettantervben

Idegen nyelv Elérendő szintek megadása a KER-hez viszonyítva Első idegen nyelv: angol vagy német Kezdés legkésőbb a 4. évfolyamon Második idegen nyelv kezdése legkorábban a 7. évfolyamon

Matematika Több változat alapóraszámra is – választás kérdései Magasabb óraszámú változatok is Gazdasági-pénzügyi ismeretek beépülése Matematikai játékok, matematikatörténet nagyobb hangsúllyal

Ember és társadalom Új tantárgy: erkölcstan (1.-8.), etika (11.) Történelem: gazdasági-pénzügyi ismeretek beépülése médiaismeret egy részének beépülése társadalmi és állampolgári ismeretek korszakhatárok és évfolyamok viszonyának megváltozása nyolc évfolyamos gimnáziumban kezdés a 7. évfolyamon, 5.-6.-ban helyette más tárgy Sok választható tantárgy

Ember és természet Általános iskolában és gimnáziumban két változat – a választás kérdései Választható tantárgy: természettudományi gyakorlatok (felső tagozat) Tantárgyak közötti együttműködés szükségessége – időtakarékosság, fejlesztési feladatok hatékonyságának növelése

Földünk - környezetünk Nincs jelentősebb változás A középiskolai rész elején egy áttekintő rész Együttműködés szükségessége a természettudományos tárgyakkal

Művészetek Vizuális kultúra: nagyobb hangsúly a vizuális kommunikációra a médiaismeret egy részének beépülése Ének-zene: két változat – a választás kérdései 5. évfolyamon Dráma és tánc vagy Hon- és népismeret 9. évfolyamon Mozgóképkultúra és médiaismeret vagy Dráma és tánc A gimnázium 11-12. évfolyamán heti 2 óra Művészetek, az iskola helyi tantervében összeállítva a művészeti tantárgyakból

Informatika Alap- és nagyobb óraszámú változat Alkalmazás, felhasználás, gyakorlás szükségessége más tantárgyak keretében is Szoros együttműködés szükségessége a többi munkaközösséggel

Életvitel és gyakorlat Tantárgy neve: TÉGY (Technika, életvitel és gyakorlat) Sokoldalúság – lehetőségek és nehézségek Helyi és környezeti adottságok, partneri kapcsolatok kihasználása

Testnevelés és sport Óraszám-növekedés – lehetőségek és nehézségek Személyi és tárgyi feltételek megteremtése Helyi és környezeti lehetőségek kihasználása Cél: az egészségmegőrző funkció erősítése, a mozgás, a sport mindennapi élet részévé válása felnőttkorban is

Lehetőségek és nehézségek – a helyi tanterv A választási lehetőségek mérlegelése, kihasználása A szabadon tervezhető órakeret felhasználása A két évfolyamos ciklusok felbontása tanévekre A tantárgyi kerettantervek által szabadon hagyott 10%-nyi órakeret kitöltése A kapcsolódási pontok felhasználása Viszonyulás a ciklusok végén leírt „elvárt eredmények”-hez Módszerek, értékelési eljárások meghatározása

Köszönöm a figyelmet!