Magyarország kék aranya Fenntartható ásvány- és termálvíz felhasználás GEYC Project 2006

Tartalomból Földrajzi háttér Ásvány- és termálvizeink felhasználása a múltban Jelenlegi felhasználásuk, hasznosításuk Természeti kincseink védelme Fenntartható felhasználásuk

A magyar felszínalatti vizeink jelentősége A magyar karsztvizek fiatalok. Termálvizeink mélyebb rétegekből törnek fel és koruk idősebb. Felszínalatti vizeink fő összetevői : A víz korát a Föld mélyében töltött idő határozza meg. Minél mélyebbről tör fel a víz, annál forróbb és annál magasabb az ásványtartalma. Minél magasabb az ásványtartalma, annál nagyobb a gyógyászati jelentősége. Hazánkban mintegy 150 meleg vizes gyógyfürdő van NaHCO3, NaHCO3Cl, Ca(HCO3)2, Mg(HCO3)2.

Földrajzi fekvése Magyarország a Kárpát-medencében fekszik. A Kárpát-medence önálló vízgyűjtő terület. A szomszédos országok vízgazdálkodása, víztisztítása, a lehullott eső mennyisége határozza meg hazánk vizeinek állapotát.

Ásványvizeink hasznosításának történeti áttekintése Római fürdőkultúra Gyógyvizű források felkutatása a középkorban Pompás török fürdők Megkezdődött a hazánk területén lévő felszínalatti ásványvizek összetételének vizsgálata. Elkészült vizeink hivatalos balneológiai térképe. 1763-tól a termálvizek új hasznosítása: Kitaibel Pál balneológiai kutatásai során a geológia és a kémia kapcsolatát vizsgálta Chyzel Kornél elkészítette Magyarország fürdőtérképét.

A víz adta örömök száz évvel ezelőtt és ma A magyar fürdőkultúra születése. 1911: „Útikalauz Magyarország fürdőhelyeihez” - 86 fürdőhellyel. A termál- és az ásványvizek megkülönböztetése. Az első világháború után Magyarország elveszítette ásvány- és termálvíz forrásainak döntő részét. A második világháború után a még megmaradt forrásokat is alig hasznosították. Az 1990-es években a fürdőkultúra újjászületett

Akkor és most Magyarország és Budapest hévízei Buda római neve: Aquincum, a „vizek városa” Hazánk forrásainak többségét a XVI század óta hasznosítják. Naponta 1289 regisztrált termálkút 70 millió liter vizet ad. Szigorú szabványok alapján határozzák meg a magyar víz minőségét.

Budapest gyógyfürdői A Rudas - és a Király fürdő: 1565-ig visszanyúló török örökség. A budai pasa Buda várán belül is élvezhette a fürdőzést.

Budapest fürdői Lukács fürdő Gellért fürdő

Budapest fürdői A leghíresebb fürdő: a Széchenyi fürdő

Magyarország egyéb termál fürdői

Hévíz Hévízi-tó – a világ egyedülálló, legnagyobb termál tava.

Környékünk vizei

Geotermikus energia A termálvizet fűtésre is felhasználják. A kitermelt termálvíz 44%-át hasznosítják fűtésre a városokban, az iparban és a mezőgazdaságban.

A termálvíz fenntartható kezelése A már felhasznált termálvíz kezelése A növekvő Na és egyéb sótartalom komoly változásokat okozhat a természet sóháztartásában. Gyakran vetnek ki környezetszennyezési bírságot. A felszíni vizek ökoszisztémájában okozott káros következményeket csak szigorú szabályozással lehetne minimalizálni.

A fenntartható termálvíz használat A kiemelés okozta problémák Gondot okoz az egyre növekvő mennyiségű vízkiemelés. Megfigyelő kutak létesítése. 80-as évek végétől korlátozták a vízkiemelés mennyiségét. 90-es évektől Hévíz térségében jelentős javulás következett be. 90-es évek közepétől ellenőrizhetetlen, pazarló a vízkiemelés. Új megoldási javaslatok: Zárt rendszerben visszainjektálják a termálvizet. További kutatások ösztönzése. Elengedhetetlen a termálvizek védelmének kormányszintű képviselete és felhasználásának ellenőrzése.

Magyarországi ásványvizek Az ország területének 80%-a alatt karszt és ásványvíz készlet található. Hazánk területe alatt található ásványvizeket kémiai összetételük és gyógyhatásuk szerint csopottosítják. 19 legmeghatározóbb és több kisebb ásványvíz kitermelő működik. Jelentős az ásványvíz exportunk. Ásványvizeink palackozása kiterjedt.

A magyar ásványvizek fogyasztása Szerte az egész világon vásárolható a magyar ásványvíz.

Változás a magyarországi ásványvíz fogyasztásban Régen az ásványvízen gyógyhatású vizet értettek. Ma ivóvizet vásárolunk ásványvízként. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az ásványvíz fogyasztásunk. 2002-ben:50 l/fő 2005-ben: 70 l/fő Magyarok a szénsavas ásványvizet kedvelik (ásványvíz fogyasztásunk 80%-a)

Összefoglaló Mint termálvizeinket, mint ásványvizeinket az ókor óta ismerjük. Magyarországon a termálvizes fürdőknek és az ásványvíz fogyasztásnak nagy történelmi hagyománya van. A II. világháború után elhanyagolták ásvány- és gyógyvizeinket. 1990-es évek óta az ásványvíz fogyasztás ugrás szerűen megnőtt (0-ról 70 l/főre). Törekvések a termálvizek környezetbarát hasznosítására. Fenntartható hasznosítás számos kérdést vet fel.

Köszönjük a figyelmet !