A diák automatikusan továbblépkednek. A zene végig szól! A BAJMÓCI VÁRKASTÉLY A diák automatikusan továbblépkednek. A zene végig szól! Egy gyöngyszemre leltünk Szlovákiában, alig 60 km-re Trencséntől keletre. A bajmóci vár egy mészkő domb tetején áll. A várról az első írott emlék 1113-ból származik, de akkor még csak faerődítmény volt. A XIII. században kőből építették át. A vár állandó jelleggel királyi birtok volt, az uralkodók többnyire hű főuraiknak adományozták. A XIX. század végén és a XX. század elején alakították át várkastéllyá. Neogótikus formáját a Loire-menti francia kastélyok mintájára gróf Pálffy Jánostól kapta .

A vár egykori tulajdonosa volt Csák Máté, Corvin János, Szapolyai János, a Thurzó család. A Pálffy család tulajdonába 1637-ben került. Gróf Pálffy János 1852-ben lett a vár új gazdája. A gróf szenvedélyes műgyűjtő volt. A művészetek iránti vonzalma és érzéke a műtárgyak szisztematikus gyűjtésében tükröződik vissza. Több kastélya is volt, mindenütt igyekezett egységes stílus kialakítására.

A várkastély utolsó átépítése 22 esztendeig tartott, 1889-1910-ig A várkastély utolsó átépítése 22 esztendeig tartott, 1889-1910-ig. Az átalakítás a pozsonyi Hujber József építész tervei alapján történt. Gróf Pállfy János az elkészült kastélyt már nem láthatta, mert időközben elhunyt. Végrendeletében meghagyta, hogy mindegyik kastélyát érintetlenül nyissák meg a nyilvánosság előtt.

A várárok egy része. A vizet csővezetéken keresztül kapja a vártó A várárok egy része. A vizet csővezetéken keresztül kapja a vártó. Bajmócapáti felé van a település termálvízre alapozott fürdőkomplexuma. Bajmóc meleg vizű forrásai régtől ismertek és látogatottak voltak.

A torony csúcsán tüskés koszorú látható. A legenda szerint gróf Pálffy János a várat egy francia grófkisasszonynak építtette át, akibe utazásai során beleszeretett. A vár átalakítása hosszú éveket vett igénybe, és időközben a grófkisasszony máshoz ment férjhez. Bánata jeléül az egyik torony csúcsára tüskés koszorút helyeztetett a gróf.

A várkastély előtti mesterséges tó, közepén kápolnával.

Mészkőszikla, amelyre a vár épült, és amelynek a vonalát követte a fal,egyenetlen alapú erődítményt alkotva.

Látvány alulról

A várkastély észak-nyugati oldala

Díszes udvari lámpa, gyertya helyett már villanyégőt használnak a világításhoz.

A híres bajmóci oltár, amely tíz fatáblára festett oltárképből áll az Ötszögű teremben. Nardo di Cione olasz mester XIV. század második feléből származó tempera-festményei.

A bajmóci várkastélyban több mint 100 szoba található, ebből kb A bajmóci várkastélyban több mint 100 szoba található, ebből kb. 20-at nézhettünk meg. A szobákban nagyon sok történelmi személyiségről készült kép látható. A berendezések eredetiek, a XV. századtól a XIX. századig átöleli a kézművesek remek munkáit. Gyönyörködhetünk a művészien megmunkált bútorok szépségeiben. Barokk szekrények, a XVII. századi órák, a reneszánsz fotelek, a díszes faragású asztalok, kandallók, kályhák, mennyezeti díszítések, intarziák, kerámiák, porcelánok, fegyverek és egyéb berendezési tárgyak várnak bennünket.

Az idegenvezetők korhű ruhákban mutatták be a várkastélyt.

Az Aranyterem a vár legismertebb terme Az Aranyterem a vár legismertebb terme. A mennyezetet (két diával visszább) borókafából faragták, és aranyfüst díszítéssel látták el. A mennyezetről 183 angyalfejecske néz le ránk, mindegyik más és más arckifejezéssel.

Kapisztráni Szent Jánosnak felszentelt kápolna

Bajmócon minden év májusában megrendezik a nemzetközi szellem-és kísértetfesztivált. A rendezvény témájában is kötődik májushoz, a szerelem hónapjához.

A Kék Szalonban a magyar királyok, királynék, lovagok és nemesek mellképei láthatók.

Ebédlőbe az ételt a földszinten lévő konyhából, a zárt ajtó mögötti, kézi meghajtású liften szállították .

A Nagy Termet gazdagon faragott válaszfal osztja ketté hálószobára és társalkodóra.

Címerterem. A mennyezet közepén a Pálffy-címer látható Címerterem. A mennyezet közepén a Pálffy-címer látható. Többi a rokon nemesi családok címerei.

Vár hasonmása a ládán.

Lovagterem.

Az örökzöld Franciapark Az örökzöld Franciapark. Innen jutunk le a várkastély alatt található természetes cseppkőbarlangba, amely 26 méterrel van a várudvar szintje alatt. Itt van a várkút alja is. A barlangban a kőkorszakból származó leleteket találtak .

A kút alulról.

A cseppkőbarlang

Mátyás királyról nevezték el a több mint 700 éves hársfát Mátyás királyról nevezték el a több mint 700 éves hársfát. A fa átmérője 12,5 méter. A legenda szerint Mátyás király szeretett a bejárattal szemben lévő hársfa alatt üldögélni, amelynek árnyékában diktálta leveleit, okmányait. Ezek a következő latin idézettel kezdődtek: „Sub nostris dilectis tiliis bojniciensibus”. Fordítása: „A mi kedvelt bajmóci hársfánk alatt”. Mátyás király a várat fiának, Corvin Jánosnak adományozta, akit egy Poky nevű várnagya alattomosan meg akart öletni. Corvin Jánost hű cselédei mentették meg , és Poky az életével lakolt a cselekedetéért.

A bajmóci vár több ostromot is átvészelt A bajmóci vár több ostromot is átvészelt. 1490-ben Szapolyai János serege foglalta el a várat, és ekkor épült a hatalmas erődítmény rendszerű várfal, mely a toronnyal együtt mind a mai napig megmaradt eredeti formájában. 1530 és 1599-ben a török a várost kirabolta és felégette, de a várat nem tudta elfoglalni. 1604-ben Bocskainak megnyitották a kaput. A Rákóczi- szabadságharc alatt a kurucok csak hosszas körülzárás után 1704. július 8-án tudták a védőket kapitulációra bírni. A trencséni csatát követően a császáriak egyheti ostrom után 1708. november 11-én foglalták vissza.

Az egyik legszebb történelmi emlékünket ajánlom figyelmükbe, a Bajmóci várkastélyt. Érdemes egy hétvégi napot rászánni, esetleg a trencséni vár megtekintésével összekötni. Nyitva van, a várkastély és a trencséni vár is, keddtől vasárnapig, 9.00-17.00 óráig. V É G E