KÁLLÓSEMJÉN

ELHELYEZKEDÉS Kállósemjén Kállósemjén Nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a  4911.sz. út mentén Nagykálló és Nyírbátor között, a  Nyírség   szívében  helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Nyíregyházától DK irányban  való távolsága 23 km. Elérhető közúton és  vasúton egyaránt, a Nyíregyháza - Mátészalka vonalon. Tipikus főutcás település. Az infrastruktúra kiváló. Kállósemjén

TÖRTÉNELME A községet az ősfoglaló   Balog-Semjén nemzetség alapította a XI. században. Első írásos  említése 1271- re tehető, amikor V. László vásárjogot biztosított a falunak. Az 1335.évi családi osztozkodáskor a Nagy-Semjéniek birtoka lett, ekkor a helység neve is Nagy-Semjén. A XIV. században a Kállay Család birtoka lett. 1549-ben már Kallo Semian néven említik. Az 1567.évi összeíráskor török uralom alatt állt és Kállói-Lewkes János tulajdona volt 37 portával. A község újranépesítése a majdnem kihaló Kállay család nevéhez , nevezetesen Kállay Miklóshoz  fűződik. A folyamatos fejlődés azt eredményezte, hogy 1939-re 4800 főre gyarapodik a lakosság. Ebben az időben adott településünk az országnak miniszterelnököt Kállay Miklós személyében. A település nemesi családjai Kállay, Gyulaházy és a Szakolyi családok. A mindig mezőgazdasággal foglalkozó nagyközségben az 1979-ben megalakult mezőgazdasági  szövetkezet 1990-ig a legnagyobb foglalkoztatónak számított, 400 dolgozójával. 1990. után továbbra is az egyetlen megélhetési forrást a föld  biztosítja. Jelenlegi lakossága 3775 fő.

1317 körül Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. NEVEZETESSÉGEI Kállósemjén községnek - építészeti és műemléki szempontból is figyelemreméltó, három temploma van: A római katolikus templom az 1930-as években épült, korábban a Boldogságos Szűz tiszteletére  épített kápolnát említ az írás az 1300-as évekből. Műemlék jellegű a görög katolikus templom, a XVIII. század végén alakították át késő barokk stílusban.  1317 körül Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. A református templom 1894.évben épült, azelőtt kőtemplomuk volt.

I. világháború áldozatainak MŰEMLÉKEK I. világháború áldozatainak emlékműve Az 1848-as szabadságharc Emlékműve Millenniumi Szobor II. világháború áldozatainak állított emlék

Kállay család kastélya Kállay - Kúria Történelmi Hársfasor Kállay Miklós miniszterelnök lakóhelye- településünk műemléke, barokk stílusú. A kastély több mint 200 éves, 1763-ban építette olasz építő, Salvator és Giuseppe Aprilis,  Kállay György  megrendelésére. A II. világháború  idején megrongálódott, 1964-re állította helyre a Műemlékvédő Egyesület. 1994-ig diákotthonként működött.  A kastélyhoz tartozó park  természetvédelmi terület, különösen értékes benne a hársfasor. A parkban húzódik meg szerényen az egyszerű,  mediterrán jellegű kápolna, mely  alatti kripta a Kállay család temetkezési helye. Kállay család kastélya

KÁLLAY - CSALÁD A XIV. században a Kállay Család birtoka lett a település. A település életét, meglétét, fennmaradását, fejlődését köszönheti a családnak. „Apáról – fiúra száll családjukban a tudomány és kultúra támogatásának hagyománya.” A Balog-Semjén nemből eredő família az évszázadok alatt igen jelentős szerepet vállalt a magyar történelemben, mind országos, mind megyei, mind pedig helyi szinten. Levéltáruk, amelyet Kállay Ödön a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott a 13. századig vezeti vissza a történelmüket. A Kállay család tagjai közül a kisebb-nagyobb közigazgatási pozíciókon keresztül a miniszterelnökségig sokféle pozíciót betöltöttek: megyei főszolgabírók, táblabírók, alispánok, főispánok, miniszterek, országgyűlési követek, képviselők, császári és királyi kamarások voltak. Legkiemelkedőbb szerepet az 1920-30-as évekre kapta a település a családtól, ekkor egy darabig a család tevékenységének központja is itt volt. Országos jelentőségű mintagazdaságot hozott létre Kállay Miklós, melyben kiemelt szerepet kapott a gyümölcsfa- és szőlő termesztés, illetve az állattenyésztés. „A Kállay Kúria Versenyképes Turisztikai Attrakciója” – elnevezésű projektet is ezen dicsőséges évtizedekre alapozva, a család Kúriáját ezen időszakban meglévő színpompájába szeretnénk és fogjuk is visszaállítani.

KÁLLAY – CSALÁD KIEMELKEDŐ ALAKJAI Kállay János 1526-ban II. Lajos egyik testőrparancsnoka volt. Kállay Béni (1839-1903) 1882-től az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztere, huszonegy évig tartó minisztersége példa nélküli. 1878-tól Bosznia-Hercegovina kormányzója is. Kállay Rudolf (1853-1920) 1884-től a nagykállói Nyilvános Közkórház sebész főorvosa, 1887-től kinevezett igazgató főorvosa. Majd a nyíregyházi Erzsébet Közkórház első igazgató főorvosa, 16 éven át látja el kiemelkedően ezt a feladatot is. 1895-ben az Országos Közegészségügyi Tanács tagja lett, 1905-ben királyi udvari tanácsosi címet kapott. Kállay András (1839-1919) 1886- 1888 között a Felső- Szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat elnöke. Tisza Kálmán miniszterelnök felkérésére 1889 júniusában vállalta el a szabolcsi főispánságot. Kállay Béni

Dr. Kállay Kristóf (1916-2006) 1951-ben került az Európai Állattenyésztési Szövetség főtitkári székébe. 1958-tól 1967-ig pedig az Európai Duna Bizottság főtitkára. 1967-ben magas álláshoz jutott, kinevezték az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezeténél (FAO) az európai osztály vezetőjének. Dr. Kállay Kristóf 1943-ban lett máltai lovag. 1978-1997 között a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszékhez akkreditált meghatalmazott minisztere és rendkívüli nagykövete volt, II. János Pál pápával személyes, jó kapcsolatban.

Dr. KÁLLAY MIKLÓS (1887-1967) Dr. Kállay Miklós 1929- 1931 a Bethlen- kormány kereskedelemügyi államtitkára, országgyűlési képviselő, 1932- 1935 a Gömbös kormány földművelésügyi minisztere, tisztségéből önként távozott. 1937- 1942 az Országos Öntözésügyi Hivatal első elnöke, a felsőház tagja, 1942. március 9. – 1944. március 19. között Magyarország miniszterelnöke. Dr. Kállay Miklós

''In asperis et prosperis'' - 800 év Magyarország és Szabolcs megye szolgálatában – A Kállay kúria versenyképes turisztikai attrakciófejlesztése ÉAOP-2.1.1/E-12-k2-2012-0005

PROJEKT CÉLJA Kállósemjén település e program keretében indított településfejlesztési projektet. Az Európai Unió által közel 100 %-os intenzitással támogatott beruházás célja, hogy a település történelmi és kulturális örökségének megőrzésével segítse elő a térség fejlődését, versenyképességének megteremtését. A Kúria jól frekventált helyen, a Nyíregyháza-Nyírbátor főútvonal mentén, a település központjában helyezkedik el. Dr. Kállay Miklós miniszterelnök egykori lakóhelyén olyan turisztikai helyszín jön létre, mely az országban egyedülálló módon eleveníti fel a 20. század első felének nagypolgári miliőjét a korszak és a Kállay család életének, tárgyainak bemutatásával. A komplex turisztikai kínálat tartalmas és szórakoztató kikapcsolódást nyújt majd a hazai és külföldi látogatók számára.

TURISZTIKAI KÍNÁLAT A beruházással olyan sokrétű turisztikai kínálat jön létre, mely vonzó lesz a legszélesebb érdeklődői csoportok számára: régi játékokat felelevenítő játszóházat, sétányokkal övezet parkot, a történelem iránt érdeklődőknek a Kállay-család tárgyi emlékeit bemutató kiállítást, a kor hangulatát felidézendő pedig a 20-as 30-as évekből származó korabeli autót, motorokat és kerékpárokat tekinthetnek meg és próbálhatnak ki az érdeklődők, A kúriában különleges nosztalgiakávézó nyílik meg, valamint egy 150 fő befogadására is alkalmas rendezvényterem kerül kialakításra. A beruházás várhatóan 2014. év végén fejeződik be és várja első látogatóit!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!