A FESZÜLTSÉG ALATT LÉVŐ VILLAMOS BERENDEZÉSEK OLTÁSA (avagy a jelenlegi szabályzás ellentmondásai) Ferenczi Zoltán laboratóriumvezető VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI KONFERENCIA Siófok, 2007. márc. 8- 9.

A feszültség alatti oltás jelentősége, jogi szabályzás. Az előadás témakörei A feszültség alatti oltás jelentősége, jogi szabályzás. A jelenlegi szabályzás ellentmondásai, (műszaki, jogszabályi, gyakorlati problémák). Az ellentmondásos helyzet megszüntetése (a lehetséges megoldások)

A feszültség alatti oltás jelentősége Előnyei: Az oltás már a tűz kialakulásának kezdeti szakaszában megkezdhető, megelőzhető a tűz eszkalációja A korai beavatkozás emberi életet menthet Jelentős anyagi kár hárítható el Veszélyes technológiát alkalmazó ipari létesítményekben megelőzhető a katasztrófa helyzet bekövetkezése.

A feszültség alatti oltás jelentősége „Hátránya”: Az oltás csak minősített, az adott feszültségre alkalmas, tanúsítvánnyal rendelkező eszközzel végezhető biztonságosan Oltó személy csak kioktatott, az adott berendezés oltáshoz szükséges gyakorlattal rendelkező személy lehet A tűz oltása során be kell tartani az adott villamos berendezésre vonatkozó minimális megközelítési valamint az oltó eszközre érvényes oltási távolságot.

A jelenlegi szabályzás kialakulása 1964: 95 fő vonulós tűzoltó villamos érzékenység vizsgálata (FTP). Megállapítások: - 1 mA áram veszélytelen (IEC 479/1984 később ezt igazolta – érzetküszöb!) - a frekvencia változás fiziológiailag nem káros - az emberi test és a talaj ellenállása a vízsugárhoz képest elhanyagolhatóan nagy - a vízsugár ellenállása a távolsággal növekszik

A jelenlegi szabályzás kialakulása 1975: 1/1975 BM TOP szabályzat 220 kV vonali feszültség esetén az oltási távolság: - kötött sugár (18 mm fúvóka) : 15 m - szórt sugár: 5 m (A vizsgálat során a sugárcső földelt!) Forrás? -

A jelenlegi szabályzás kialakulása 1990: MVM megbízás alapján a VEIKI különböző típusú sugárcsöveken (lövőke: 13, ill. 18 mm) vizsgálatokat végez.: - nyomás: 3-5-8-10-12 bar - távolság: 3-4-5-6-8-9-10-12 m - feszültség: 84 – 145 – 245 kV - az oltóvíz fajlagos vezetőképessége: 1000 µS/cm

A jelenlegi szabályzás kialakulása

A jelenlegi szabályzás kialakulása

A jelenlegi szabályzás kialakulása Eredmény: - 400 kV-os feszültség esetén a minimális oltási távolság kötött sugár esetén: MSZ 1059 E egyszerű sugárcső: 10 m MSZ 1059 T csoport lövőkés: 12 m FOGFIGHTER (JET állás): 14 m - 120 kV-os feszültség esetén: FOGFIGHTER (FOG állásban): 6 m Méréstechnika!

A jelenlegi szabályzás kialakulása 1997: 70/1997 BM rendelet: „Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat” (Ez a jelenleg érvényes szabályzás alapja) Megjelenik a habbal történő oltás, bár a szabályzás nem egyértelmű: „Léghab alkalmazása esetén le kell választani a szomszédos, nem égő berendezéseket is. Ködös, zivataros időben, valamint…ha a látótávolság a megengedett oltási távolságnál kisebb, a feszültség alatt lévő berendezést vízzel, habbal oltani tilos” Probléma: nincs minősítési követelmény!

A jelenlegi szabályzás kialakulása 2003: 1/2003 (I.9.) BM rendelet: Változatlan, a 70/1997 BM rendelet szerinti tartalommal kiadásra kerül a Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat… 2006: 18/2006 (IV.6.) BM rendelet: Marad az 1/2003 BM rendelet…

A jelenleg érvényes jogi szabályzás 18/2006. (IV. 6.) BM rendelettel módosított 1/2003. (I.9.) BM rendelet (Tűzoltási és műszaki mentési szabályzat): V. fejezet: „A feszültség alatt lévő villamos hálózatok, berendezések tüzeinek oltása” Kisfeszültségű berendezések (1000 V alatt): Normál esetben – 400 V-ig – leválasztás, feszültség mentesítés (kiképzett tűzoltó is végezheti) Halaszthatatlan esetben (életveszély, tűzterjedés megakadályozása) „száraz biztonságos helyről”: - kötött vízsugár: 10 m - porlasztott vízsugár: 5 m szabadon belátható távolságból.

A jelenleg érvényes jogi szabályzás Nagyfeszültségű berendezések (1000 V felett): Normál esetben: a leválasztást, feszültségmentesítést csak szakszemélyzet végezhet! (dokumentálás) Halaszthatatlan esetben „száraz biztonságos helyről”: - kötött vízsugár 400 kV-ig: 14 m - porlasztott vízsugár: 120 kV-ig: 8 m szabadon belátható távolságból. - Tilos oltani: - ködben, esőben, - a látótávolság oltási távolság alá csökkenése esetén.

A szabályzás problémái A SZABÁLYZÁS HIÁNYOSSÁGAI: 1. Csak a vízzel (habbal) oltást szabályozza, nem foglalkozik az egyéb meglévő új lehetőségekkel (oltóporok, oltógázok, vízköddel, habbal oltók) 2. Az oltási távolságok helytelen meghatározása - kisfeszültség: túlzottan konzervatív! (kötött: 10 m, szórt 5 m) - nagyfeszültség: életveszélyes! (kötött: 400 kV-ig 14 m!) szórt: 120 kV-ig 8 m Ok: nem veszi figyelembe a piacon lévő eltérő paraméterekkel rendelkező sugárcső típusokat (porlasztás, hatásos oltási távolság, stb.)

Eltérő teljesítményű sugárcsövek vizsgálata

Eltérő teljesítményű sugárcsövek vizsgálata

Eltérő teljesítményű sugárcsövek vizsgálata

Eltérő teljesítményű sugárcsövek vizsgálata

A szabályzás problémái A jelenleg érvényes 18/2006. (IV. 6.) BM rendelet nem határoz meg a feszültség alatti villamos berendezések oltására alkalmazható tűzoltó eszközök minősítésre vonatkozó megfelelőségi kritériumot. A realitás: az eszközök minősítése 1996 óta a korábbi EN 3, ma MSZ EN 3 szabvány szerinti vizsgálati elrendezésben, a szabvány követelményrendszere (0,5 mA) alapján történik.

A lehetséges megoldás… A szabályzat átalakítása az alábbi szempontok figyelembevételével: A tételesen előírt feszültség-oltási távolság összefüggések helyett célszerű az oltási távolságokat a tűzoltó eszköz tulajdonságainak figyelembe vételével meghatározni. Minősítésénél a meglévő EU szabványt kell alkalmazni (MSZ EN 3-7:2004). Az eszközre előírt minimális oltási távolságot a szabványban előírt megfelelőségi kritérium (Imax=0,5 mA) teljesüléséhez kell kötni.

A lehetséges megoldás… A feszültség alatt történő oltásra alkalmazott tűzoltó eszközök minősítését a meglévő jogszabályok alapján kell elvégezni (labor, tanúsító szervezet, tanúsítvány). A vizsgálat alapján készülő dokumentumnak (TVM) tartalmaznia kell a tűzoltó eszköz alkalmazási feltételeit (feszültség, oltási távolság). Az oltóeszközt el kell látni a biztonságos alkalmazás feltételeit rögzítő útmutatóval.

Megfelelően képzett oltó személy esetében biztosítható! És még valami… A minősített oltó eszköz biztonságos működtetése csak Megfelelően képzett oltó személy esetében biztosítható!

KÖSZÖNET A TÜRELMÜKÉRT VÉGE KÖSZÖNET A TÜRELMÜKÉRT