Nyiri Lajos, ZINNIA Group Az európai kutatás versenyhátrányai Nyiri Lajos, ZINNIA Group zinnia@mail.datanet.hu Budapest, 2005. március 4. MTA

Európa kettős prés alatt #1. Tudás versenyké- pességi szerepének alapvető változása

Európa kettős prés alatt #1. Tudás versenyké- pességi szerepének alapvető változása Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

Európa kettős prés alatt #2. Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens

Európa kettős prés alatt Európa népességének aránya a Föld lakosságán belül (%) #2. Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

Európa kettős prés alatt A 65 év feletti lakosság aránya teljes népességen belül #2. Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

Költségvetési ráfordítások aránya a GDP %-ában Európa kettős prés alatt Költségvetési ráfordítások aránya a GDP %-ában (1994-2000 között, amikor mérték) #2. Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

Mit vizsgálunk? I. Teljesítmény II. Finanszírozás III. Emberi erőforrások IV. Intézményi keretek

- + Teljesítmény Publikációk száma 1 EURÓ-ra jutó publikációk száma Number of publications: Europe is in the lead with 41,3% of the world total (US: 31,4%) (ref. #6) But: 2/3 of EU publications come from the UK, France and Germany (ref. #28) The number of publications per 1 million population is 818 in the EU-15, while it is 926 in the US. (Source: #11) Out of the 101 Nobel prizes in medicine, chemistry and physics awarded in the last 15 years 68 went to the US and only 23 to Europe. (Source: #11) Number of references: Europe is far behind the US (in most areas about one-third more references are to US researchers) Source: #6 The ratio of highly cited scientific papers as percentage of total number of scientific publications: US - 1,64%; Japan - 0,59%; EU-15 - 0,25% (Source: #11) Europe is good in turning euros into research, but bad at turning research into euros (K. Pavitt) (ref. #32)

Publikálási készség: jeles Teljesítmény Publikálási készség: jeles Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

- + Teljesítmény 1 főre jutó publikációk száma Nobel díjasok száma (különösen a kémia, a fizika és az orvostudományok terén) Hivatkozások száma (különösen a kémia, a fizika, az élet- és orvosi tudományok terén) Gyenge hasznosítási mutatók Europe is good in turning euros into research, but bad at turning research into euros (K. Pavitt) Publikációk száma 1 EURÓ-ra jutó publikációk száma Number of publications: Europe is in the lead with 41,3% of the world total (US: 31,4%) (ref. #6) But: 2/3 of EU publications come from the UK, France and Germany (ref. #28) The number of publications per 1 million population is 818 in the EU-15, while it is 926 in the US. (Source: #11) Out of the 101 Nobel prizes in medicine, chemistry and physics awarded in the last 15 years 68 went to the US and only 23 to Europe. (Source: #11) Number of references: Europe is far behind the US (in most areas about one-third more references are to US researchers) Source: #6 The ratio of highly cited scientific papers as percentage of total number of scientific publications: US - 1,64%; Japan - 0,59%; EU-15 - 0,25% (Source: #11) Europe is good in turning euros into research, but bad at turning research into euros (K. Pavitt) (ref. #32)

A legidézettebb kutatók adatbázisának tanulságai Teljesítmény A legidézettebb kutatók adatbázisának tanulságai Institute of Scientific Information (ISI) adatbázisa a magasan idézett kutatókról: 1981 és 1999 között megjelent 9 millió publikációt vettek figyelembe 5 millió kutató neve került bele az adatbázisba A magas idézettség kritériuma: a legidézettebb 250 kutató az adott tudományterületen 20 év alatt – a legtöbbet idézett 5000 kutató

A legidézettebb kutatók adatbázisának tanulságai Teljesítmény A legidézettebb kutatók adatbázisának tanulságai 80% feletti az USA-ban kutatók aránya: 4 tudományterületen Közgazdasági- és üzleti tudományok Társadalomtudományok Klinikai orvostudományok Pszichológia, pszichiátria 60% feletti az USA-ban kutatók aránya: 11 tudományterületen Számítógéptudományok Mérnöki tudományok Anyagtudományok Űrkutatás Matematika Geológia The Institute of Scientific Information (ISI) has compiled a database of highly cited researchers as part of their Web of Knowledge platform, based on an analysis of 19 million papers and 5 million scientists’ names for the years 1981-99 in their database. ‘Highly cited’ scientists are defined as being among the 250 most cited scientists in the world in a particular subject area during the 20 year period. They constitute 0.1 percent of all publishing scientists. A highly cited scientist is therefore among the top 5000 scientists worldwide. The ‘Highly Cited’ database offers an excellent opportunity for sociological studies on scientific excellence. Környezeti és ökológiai tudományok Immunológia Mikrobiológia Molekuláris biológia és genetika Biológia és biokémia

Finanszírozás - + A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában) Barcelona target: GERD - 3%; BERD - 2%. In 2002 GERD=1,93% in the EU, while in the US it was 2,68%; and in Japan it was 3% (ref. #11) The GERD has grown from 1995 to the latest available year by aN ANNAUL 1,53% IN THE us, WHILE IT WAS ONLY 0,32% IN THE eu-15 (REF. #11)

Finanszírozás Ki és mennyit költ? Forrás: Towards a European Research Area, Science, Technology and Innovation - Key Figures 2003-2004; European Commission, 2004

Finanszírozás - + A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában) Üzleti K+F ráfordítás GDP-re eső része) Barcelona target: GERD - 3%; BERD - 2%. In 2002 GERD=1,93% in the EU, while in the US it was 2,68%; and in Japan it was 3% (ref. #11) The GERD has grown from 1995 to the latest available year by aN ANNAUL 1,53% IN THE us, WHILE IT WAS ONLY 0,32% IN THE eu-15 (REF. #11)

Finanszírozás EU USA Japan Üzleti ráfordítások 200-ben 11,5 B (6,2%) Üzleti szektor teljes K+F ráfordítása 104,3 milliárd euró 11,5 B (6,2%) Összes ráfordítás az adott régióban 0,4 B (0,6%) Ennek aránya a teljes ráfordításon belül 15,2 B (14,6%) 1,5 B (1,4%) USA Üzleti szektor teljes K+F ráfordítása 185,3 milliárd euró Japan Üzleti szektor teljes K+F ráfordítása 64,8 milliárd euró 1,2 B (1,9%) 1,3 B (0,7%) Forrás: Towards a European Research Area; Science, Technology and Innovation, Key Figures 2003-2004

Finanszírozás - + A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában) Üzleti K+F ráfordítás GDP-re eső része) A hatékony verseny hiánya európai szinten a K+F források elérése terén A magán-alapítványok szerepe nagyon korlátos az alapkutatás terén Barcelona target: GERD - 3%; BERD - 2%. In 2002 GERD=1,93% in the EU, while in the US it was 2,68%; and in Japan it was 3% (ref. #11) The GERD has grown from 1995 to the latest available year by aN ANNAUL 1,53% IN THE us, WHILE IT WAS ONLY 0,32% IN THE eu-15 (REF. #11)

- + Emberi erőforrások 1000 foglalkoztatottra jutó kutatók száma Az iparban foglalkoztatott kutatók száma Kutatói elvándorlás (brain drain) Akadályok a kutatói mobilitás terén Oktatási rendszer magas színvonala Jó kutatói képzési szint (az 1 főre jutó PhD hallgatók száma a legmagasabb) Barcelona target: 8 researchers per 1000 labour force 2000: Japan: 8,9 US: 7,4 EU-15: 5,1 (ref. #29) Researchers per 1000 labour force employed in industry was 2,5 in the EU-15 (1997); US - 7,0 (1998); and Japan - 6,3 (1998) ˙(ref. #29) Mobilitás: ESF „New structures for the support of high-quality research in Europe”, April 2003

Intézményi keretek - + A nemzeti K+F programok közötti koordináció és együttműködés hiánya Alacsony együttműködés az interdiszciplináris és a felfutóban levő területeken A kritikus tömeg hiánya (főleg ott, ahol csak kisszámú kiválósági központ működik) Kevésbé attraktív Európa a kutatók számára, mint az USA A kutatóegyetemek nagy száma Kiválósági központok minden tudományterületen Hagyományok az európai K+F együttműködésben (CERN, EMBO/EMBL, ESA, COST, EUREKA) It is a predominant feeling among the members states that basic research by definition falls within the sphere of national competence. (ref #6) Európai cégek inkább hoznak létre kutatási kapacitásokat a kontinensen kívül (főleg az USA-ban)…

- Intézményi keretek (2) Nagyon alacsony szintű az alapkutatás európai szintű támogatási rendszere Kohéziós problémák (mind tematikailag, mind földrajzilag igen jelentősek az eltérések Európában) 2/3 of publications come from the UK, France and Germany (ref. #28) In terms of publications per capita the Nordic states lead, followed by the Netherlands and the UK (ref. #28) In terms of citation per paper six European countries were more than 20% above the world average in 1998, five were on or arund it and only four below. (ref. #28)

Új versenyzők a pályán

Merre tovább, Európa?