FDDI (Fiber Distributed Data Interface, Száloptikai adatátviteli interface)

Az FDDI fizikai jellemzői – 1. • Gyűrű topológia • Token-átadásos protokoll • Üvegszálas vagy csavart érpáras kábelezés • Adatátviteli sebessége 100 Mbps • A gyűrű maximális hossza 100 Km

• Szomszéd állomások max. távolsága 2 Km • Több mint 500 állomás csatlakoztatható • Egyszerre 2 gyűrű, ellentétes forgalom • Az elsődleges gyűrű üzemel • Mindkét gyűrű azonos helyen történő megszakadása esetén??? Az FDDI fizikai jellemzői – 2.

FDDI hozzáférési protokoll – 1. • Speciális keret (vezérjel) halad a gyűrű mentén • Ha az állomás veszi a vezérjelet, az átvitele engedélyezett • Az előre meghatározott időkorláton belül annyi keretet küldhet, amennyi szükséges

• Ha nincs több elküldésre váró keret, vagy letelt az időkorlát  vezérjel továbbadása • Minden állomás veszi és továbbítja a kereteket, a neki címzettet lemásolja • A küldőállomás eltávolítja a körbeért keretet a gyűrűből FDDI hozzáférési protokoll – 2.

• a keretekben állapotbiteket állíthatnak az állomások (hibajelzés, célcím felismerése, lemásolás sikeressége) • előfordulhatnak több állomástól származó többszörös keretek a gyűrűben FDDI hozzáférési protokoll – 3.

Kapacitáselosztás – 1. • Kétféle keretet különböztetnek meg: szinkron és aszinkron. • Minden állomásnak jut keretidő, amelyben szinkron keretet küldhet = szinkron allokációs idő

• Vezérjel-körülfordulási idő = az összes állomás szinkron átviteli idejének összege + a maximális méretű keretnek a gyűrű körüljárásához szükséges ideje. Kapacitáselosztás – 2.

• Minden állomás őrzi az utolsó kapott vezérjel óta eltelt időt • Ha az előző vezérjel vétele óta eltelt idő kisebb a vezérjel-körülfordulási időnél, az adott időkülönbséggel megegyező intervallumban aszinkron keretek küldése engedélyezett Kapacitáselosztás – 3.

Hibalehetőségek • Hosszú időtartamú tétlenség a gyűrűn (elveszett vezérjel) • Hosszú időtartamú vezérjel nélküli adatátvitel (állandó, ismétlődő keret)

Hibakezelés • Minden állomás felügyeli a protokoll működését, hiba esetén megkezdi a gyűrű alaphelyzetbe állítását

Gyűrű alaphelyzetbe állítása -1. • Vezérjel-igénylési eljárás indítása igénylőkeretekkel • Minden keret tartalmazza az ajánlott vezérjel-körülfordulási időt

• Ha a küldő állomás egy másik állomásról igénylőkeretet kap, összeveti a vezérjel- körülfordulási időket • Ha a másik állomás értéke alacsonyabb, akkor ezt az értéket továbbítja • Egyenlő értékek esetén az állomáscímek döntik el az elsőbbséget Gyűrű alaphelyzetbe állítása -2.

• A vezérjel-igénylési eljárásban győztes állomás vezérjelet küld, amely a vezérjel- körülfordulási időt tartalmazza • Minden állomás megőrzi az értéket, és továbbítja a vezérjelet • Amíg a vezérjel nem ér körbe, nincs adás Gyűrű alaphelyzetbe állítása -3.

• Hiba esetén elindul a vészjel-eljárás (vészjelkeretek állandó adása) • A hiba behatárolása után ismét elindul a vezérjel-igénylési eljárás Gyűrű alaphelyzetbe állítása -4.

Megbízhatósági osztályok • A osztály: az állomás az elsődleges és a másodlagos gyűrűhöz egyaránt képes kapcsolódni • B osztály: az állomás csak az elsődleges gyűrűhöz kapcsolódik

ETHERNET Többszörös hozzáférésű csomagkapcsolt hálózat.

Az Ethernet fizikai specifikációja meghatározza a fizikai csatorna elektromos, mechanikai és egyéb jellemzőit

• Az átviteli közeg jellemzőit (kábel, csatlakozók) • Az adó és vevő interface-ek jellemzőit • A fizikai konfigurációs korlátokat (jelismétlők száma, útvonal maximális hossza)

Az Ethernet hálózat céljai Egyszerűség, olcsó kivitelezés, korrektség, kompatibilitás, működés, nagy sebesség, címzési rugalmasság, réteg architektúra, stabilitás, fenntarthatóság, kis késleltetés

Az Ethernet funkcionális modellje

Hálózati címek • Univerzális címzés: minden hálózati eszköz egyedi hálózati címmel rendelkezik • Hálózatspecifikus címzés: minden állomásnak egyedi címe van a hálózaton belül