A keynesiánus makromodell Az árupiac

A modern Makroökonómia megalapítója John Maynard Keynes (1883-1946) A modern Makroökonómia megalapítója Nagy-Britanniában született Angol matematikus és közgazdász A modern makroökonómia megteremtője A gazdaság működése nem vezethető le helyzetüket optimalizáló gazdasági szereplők döntéseiből → makroökonómia

Neoklasszikus és keynesi modell Neoklasszikusok Keynes A kínálat (AS) határozza meg a keresletet (AD) Say-törvény: a kínálat megteremti saját keresletét A megtakarítás határozza meg a beruházást Az állam ne avatkozzon be! A kereslet (AD) határozza meg a kínálatot (AS) Eladatlan (vagy meg nem termelt) áru és elköltetlen pénz áll egymással szemben A beruházás határozza meg a megtakarítást Állami keresletösztönzés!

Az eredeti megfogalmazásban a Say-törvény vagy Say-dogma a következőképpen hangzik: "Érdemes rámutatnunk arra, hogy amint sor kerül egy jószág előállítására, attól a pillanattól kezdve piacot kínál más termékeknek is saját teljes értékének erejéig. Amint a termelő befejezte termékén utolsó műveletét, igencsak törekedik arra, hogy azonmód eladja nehogy kezeiben csökkenjen annak értéke. Nem kisebb hévvel próbálkozik ezután felhasználni az így nyert pénzösszeget, hiszen a pénz értéke szintén romlandó. A pénztől való megszabadulás egyetlen módja azonban az, ha másik terméket vásárolunk. Így tehát valamely termék előállításának puszta ténye közvetlenül szabad teret nyit más termékek számára." (J. B. Say: Traité d' Economie Politique. London 1821. 167.o.)

A kereslet összetevői. Magánszektor Fogyasztási kereslet (C) Beruházási kereslet (I)

A fogyasztási függvény C C=f(Y) A fogyasztás a jövedelem növekedésével nő, de csökkenő ütemben Csökken a fogyasztási határhajlandóság) Y

Fogyasztási függvény C C(Y) C0 Y

C(Y)=C0+ĉY Fogyasztási kereslet A fogyasztás A mindenkori fogyasztás csak az adott időszak rendelkezésre álló jövedelmétől függ A fogyasztási függvény: Minden tervezett jövedelemhez a tervezett fogyasztást rendeli hozzá, azaz: C(Y)=C0+ĉY

Lineáris fogyasztási függvény egyenlete: C(Y)=C0+ĉY C0: autonóm fogyasztás, a nulla jövedelemszinthez tartozó fogyasztás ĉ: fogyasztási határhajlandóság, megmutatja, hogy a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel nő a fogyasztás.

Lineáris megtakarítási függvény: S(Y)=S0+ŝY S0: autonóm megtakarítás a nulla jövedelemszinthez tartozó megtakarítás. ŝ: megtakarítási határhajlandóság, megmutatja, hogy a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel változik a megtakarítás

Ha a háztartások jövedelmüket csak fogyasztásra és megtakarításra használják fel, akkor a megtakarítás ott lesz nulla, ahol a teljes jövedelmet elfogyasztják.

Kétszereplős gazdaságban a jövedelmet fogyasztásra és megtakarításra használják fel a háztartások. Ezért S0= -C0, ĉ+ŝ=1 A fogyasztás és megtakarítás is emelkedik a jövedelem növekedésével, ezért ĉ>0, és ŝ>0

Fogyasztási hányad: azt mutatja meg, hogy a háztartások jövedelmük hány százalékát fordítják fogyasztásra. c=C/Y Megtakarítási hányad: azt az arányt fejezi ki, hogy a fogyasztók jövedelmük mekkora hányadát takarítják meg. s=S/Y

A fogyasztási és megtakarítási hányad összege is egy (kétszereplős gazdaságban). A fogyasztási hányad csökkenő, és ott egységnyi, ahol a 45 fokos egyenes metszi a fogyasztási függvényt. A megtakarítási hányad növekvő, de értéke alacsony jövedelemszinteknél negatív is lehet.

Beruházási kereslet Akkor érdemes egy beruházást megvalósítani, ha az legalább akkora hozamot hoz, mint a kamatláb. A beruházás várható hozama egy belső megtérülési ráta (IRR)

Beruházási kereslet (I) A beruházás alatt a továbbiakban bruttó beruházást értünk (pótló+bővítő). A beruházási függvény: a piaci kamatláb (i), és a profitvárakozások (η) függvénye.

Javuló profitvárakozások I(i) I’(i) I0 I1 i0 i1 i0’

A beruházási függvény egyenlete: I(r)=I0-br I0: autonóm beruházás, a nulla kamatszinthez tartozó beruházás. b: a beruházások kamatérzékenysége, megmutatja, hogy a kamatláb egy százalékpontos változás mennyivel változtatja meg a beruházási keresletet.

Árupiaci egyensúly kétszereplős gazdaságban A kamatláb a legyen adott A kamatláb meghatározza beruházási keresletet. A beruházási kereslet független a jövedelemtől. + A fogyasztási függvény

Az árupiaci kereslet= C+I A kínálati függvény a 45 fokos egyenes Y=AD határozza meg az egyensúlyi jövedelmet

Ahol a C+I keresleti függvény a 45 fokos egyenes fölött húzódik, addig az árupiac túlkeresletes. A C+I és a 45 fokos egyenes metszéspontjánál alakul ki az egyensúlyi jövedelem. Amikor a 45 fokos egyenes a C+I fölé kerül, az árupiacot túlkínálat jellemzi.

Az egyensúly feltétele az Y=C+I Mivel a háztartások a jövedelmüket fogyasztásra és megtakarításra fordítják, ezért az egyensúly I=S formában is kifejezhető.

A beruházások növekedése A kereslet autonóm tényezőinek növekedésével az egyensúlyi jövedelem ennél nagyobb mértékben emelkedik. = multiplikátor hatás

Kiadási multiplikátor: Algebrailag: megmutatja, hogy a kereslet autonóm tényezőinek egységnyi növekedése mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet.

A multiplikátor egynél nagyobb Az autonóm tételek növekedése saját nagyságánál nagyobb mértékben növeli a jövedelmet A fogyasztási határhajlandóság növekedésével (vagy megtakarítási határhajlandóság csökkenésével) növekszik

Árupiaci egyensúly háromszektoros gazdaságban Az árupiaci kereslet háromszektoros modellben: C+I+G Azonban a kormányzati szektor a kormányzati vásárlásokon kívül a transzferekkel és adókkal is módosítja az árupiaci keresletet. A kormányzati vásárlások nagysága a kormányzat döntésével meghatározott, így konstans. A stranszferek és adók módosítják a háztartási szektor rendelkezésre álló jövedelmét.

A módosult fogyasztási és megtakarítási függvény A háztartási szektor a fogyasztás és megtakarítás szintjét a rendelkezésre álló jövedelem (Y-T+Tr) alapján határozza meg. Feltételezzük, hogy a transzfer és az adó is egyösszegű. C(Yd)=C0+ĉ(Y-T+Tr) S(Yd)=S0+ŝ(Y-T+Tr)

C(Y) és S(Y) eltolódása Az adó és transzfer szint a fogyasztási és megtakarítási függvény elhelyezkedését is befolyásolja: Ha emelkedik az adó, akkor a fogyasztás és a megtakarítás is csökken. A transzfer növekedésével a fogyasztás és megtakarítás is nő.

Multiplikátorok a háromszektoros gazdaságban: Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők ceteris paribus változása mekkora jövedelemváltozást okoz Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet. Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben.

A multiplikátorok kifejezhetők az egyensúlyi feltétel megoldásával:

Multiplikátorok 1 Ez alapján a kiadási multiplikátor: Adómultiplikátor: Transzfer multiplikátora:

A kiadási és transzfer multiplikátor pozitív, vagyis mindkét tényező növekedése növeli az egyensúlyi jövedelmet. A transzfer multiplikátor kisebb, mint a kiadási, vagyis a transzferek egységnyi növekedése kisebb jövedelemnövekedést okoz, mint a többi autonóm tényező emelkedése. Az adómultiplikátor negatív, az adó emelkedése jövedelemcsökkenést okoz.

A transzfer multiplikátor és az adómultiplikátor abszolút értéke csak akkor nagyobb egynél, ha a fogyasztási határhajlandóság nagyobb 0,5-nél. A kiadási multiplikátor mindig nagyobb egynél.

Következtetések: Ha nő az adó és a növekményt transzfer emelésre használják fel, akkor nem változik az egyensúlyi jövedelem. Ha az adó emelésből származó többletjövedelmet kormányzati vásárlásokra költik, akkor az egyensúlyi jövedelem a kormányzati vásárlások növekedésével nő. A kormányzati vásárlások növekedésének nagyobb jövedelemnövelő hatása van, mint a transzferek emelésének.

A C függvény meredeksége csökken a jövedelemfüggő adó hatására C(Y) C(Y-tY) Ca Y

Az egyensúlyi jövedelem meghatározása Egyensúly esetén a jövedelem meghatározható az alábbiak szerint:

A multiplikátor és a fiskális politika Költségvetési (fiskális politika): az állami költségvetés bevételeire és kiadásaira irányuló politika. A költségvetési politika jövedelmi hatása a költségvetési politika feladata a kereslet növelése Keynes: a piacgazdaságban nincs olyan mechanizmus, amely automatikusan biztosítaná az áru- és munkaerőpiac egyensúlyát (általános túlkínálat jellemző), ezért tudatosan kell beavatkozni a gazdasági folyamatokba.

Multiplikátor Adókulccsal és adókulcs nélkül:

G hatása A kormányzati kereslet (G) multiplikatív hatása: Jövedelemfüggő adó esetében: