Területi koordinációs kapacitások vizsgálata Szepesi Balázs A területfejlesztési értékelések bemutatása – workshop április 2 5.

Tartalom • Értékelési célok, feladatok, módszerek • Eredmények • Alapelvek • Javaslatok 2

Értékelési célok 3 Javaslatok megfogalmazása a fejlesztéspolitika területi koordinációjának javítása érdekében.  Elmúlt évek fejlesztési koordinációs gyakorlatának vizsgálata;  Fejlesztéspolitika, területi igazgatás érintettjei tapasztalatainak, elvárásainak összegzése;  A hazai és uniós szabályozási környezet változásai, az új eszközök bevezetése kapcsán jelentkező kihívások és válaszaik elemzése;

Feladatok 4

Módszerek 5 Szak- irodalom Részeset- tanulmány Dokumentum- elemzés Szakértői interjú Régiós interjú Konstrukció- elemzés • 3 részesettanulmány • Delphi: 35 résztvevő első körben, 27 a másodikban • 20 szakértői interjú • 71 elemzett konstrukció • 19 fejlesztéspolitikai alapdokumentum elemzése

Értékelési eredmények 1. Hipotézisvizsgálat • gyenge területi koordináció • területi koordináció intézményrendszerének átalakítása • konfliktusok a területi koordináció intézményei (megyei, városi és ágazati szereplők) között • versenyképességi szempontok felértékelődnek, jólétieké csökken a helyi fejlesztési stratégiákban • biztonság felértékelődése - hatékonyságjavítási és költséghatékonysági fejlesztések jelentősége nő 6

Eredmények 2. A koordinációs rendszer logikája • területi koordinációs mechanizmusokat meghatározó célok: – források versenyen keresztüli elosztása; – a fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplői közti munkamegosztás; – a hátrányos helyzetű térségek támogatása. • centralizált fejlesztéspolitika – központilag meghatározott fejlesztési célok, eszközök, végrehajtási logika, döntési mechanizmusok • koordinációs mechanizmusok = források elosztásának működési rendszere; • ágazati fejlesztések funkcionális an összehangolatlanok; • informális mechanizmusok, megegyezések jelentősége 7

Eredmények 3. A koordinációs rendszer gyakorlati működése • helyi szereplők nem törekedtek rendszerszintű fejlesztéspolitikai befolyásra; • a szereplők nem voltak érdekeltek a pályázati együttműködésekben; • a forrásbőség miatt a pályázók többsége forráshoz juthatott; • a helyi fejlesztések összehangolása (IVS, LHH) külső elvárásként jelent meg; • az igazgatási rendszer átalakítása oldja az önkormányzatok kvázi-dekoncentrált szerepét – közösségszervezési funkciók erősítése. 8

Javasolt alapelvek – a fejlesztés nem cél, hanem eszköz; – a kohéziós politika céljainak, eszközeinek és az új magyar igazgatási keretek összehangolása; – a fejlesztés a tevékenységek kereteinek és ösztönzőinek átalakításán keresztül hat; – az állam fejlesztési törekvései akkor vezetnek sikerhez, ha életszerűek, kiszámíthatóak, egyszerűek és inspirálóak; – egy fejlesztési törekvés annyit ér, amennyi megvalósítható belőle; – az állam nem alanya, hanem támogatója az innovációnak. 9

Javaslatok 1. 1.A sikeres koordináció alapja a szereplők felelősségi körének, erőforrásainak és fejlesztés fókuszainak egyértelmű meghatározása. 2.A koordinációs mechanizmusok működéséhez szükséges kapacitásfejlesztések súlypontjai a szereplők, illetve azok eszközei és feladatai kijelölésével határozható meg. 3.A helyi fejlesztések kezdeményezése és szervezési kompetenciája akkor tekinthető valóban helyinek, ha a szereplők képesek önerőt és kapacitást biztosítani azokhoz. 4.Lényeges feladat a nehezen átláthat ó, bonyolult konstrukciókra épülő szisztéma elhagyása; melynek érdekében megfontolandó a pályázatíró és projektmenedzsment kapacitások hatékonyabb bevonása. 10

Javaslatok 2. 5.A teljes rendszerátalakítás rizikókkal is jár, melyek minimalizálásához szükséges az alapelvek rögzítése, ösztönzőrendszer kialakítása, az érintettekkel való intenzív konzultáció, valamint az új logika és alapelvek aktív terjesztése. 6.A kormányzat kívánatos szerepe országos célok megfogalmazása, azok szakpolitikai érvényesítése és az országos fejlesztések területi összehangolása. 7.A megyei önkormányzatok kívánatos szerepe a térségi fejlesztések koordinációja, pl. CLLD-k összehangolása révén. 8.A nagyvárosok továbbra is erős gazdaságszervezői funkciókkal fognak bírni, így továbbra is kitüntetett szerepet töltenek be a fejlesztéspolitikai koordinációban. 11

Javaslatok 3. 9.A CLLD számára kétféle szerep képzelhető el: a LEADER folytatása vagy helyi fejlesztések keretezése. Az utóbbi esetben a gazdaság- és közösségfejlesztési koordináció a megyei önkormányzat feladata lehet. 10.Az ITI több ágazat fejlesztéseinek helyi, elsősorban városi integrációjára szolgálhat. Lehetséges funkciói: – nagyváros és agglomerációja közti koordináció; – kisebb városok csoportjai és/vagy környékük fejlesztéseinek összefogása; – megyei szinten koordinált helyi fejlesztési programok keretezése. 12

Köszönöm a figyelmet!