A KÜLKESZ TEVÉKENYSÉGE Külkereskedelmi Képzést Folytató Szakközépiskolák Szövetsége Közgazdasági Üzleti Képzők Szövetsége 1989/90 - Dr. Majoros Anna

A KÜLKESZ célja 1.A KÜLKESZ célja, hogy képviselje harmadik felek felé a tagszervezetek szakmai érdekeit, és minden lehetséges módon segítse a résztvevő intézmények képzési, képzés-fejlesztési törekvéseinek megvalósítását. Ennek érdekében: • mind az iskolai, mind a felnőttképzési szakképzéssel kapcsolatos valamennyi tartalmi és fejlesztési döntés előkészítésében befolyásoló, lobbizó funkciót alakít ki, • kialakított szervezetén keresztül biztosítja a szakmai munka tartalmi koordinációját, szakmai, pedagógiai, nevelési információk gyűjtését, feldolgozását és áramoltatását, fórumokat teremt a tapasztalatcserére, alkotóműhelyként is működik, • minden tagintézmény számára hasznosítható közös szakmai-, pedagógiai-, nevelési koncepciókat, segéd- és tananyagokat, eljárásokat, stb. dolgoztat ki saját forrásai felhasználásával, igény esetén ad-hoc konzorciumot alakít a pályázatokhoz, • véleményt nyilvánít minden olyan szakképzési, szakmai-pedagógiai tervezettel, intézkedéssel kapcsolatban, amelyre szakmai kompetenciája és a tagság többségének jóváhagyása feljogosítja. 2

2.A KÜLKESZ folyamatos kapcsolatok kialakítására és fenntartására törekszik a közoktatás, a felnőttképzés, a szakképzés irányításáért felelős, abban érdekelt vagy érintett szervekkel, az e téren működő kutató-fejlesztő intézményekkel, a gazdasági kamarákkal, önkormányzatokkal. 3.A KÜLKESZ az (1) bekezdés szerinti a célok megvalósításához hagyományos (szakmai rendezvények, fórumok, konferenciák, viták, szakmai konzultációk, szakmai látogatások, stb.) és IKT megoldásokat használ fel a tagszervezetek igényei szerint. 4.A KÜLKESZ közgyűlése dönt abban, hogy egyes feladatokat vállalkozási jelleggel kíván-e megoldani 5.Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységeire fordítja. 3

A KÜLKESZ gyakorlati érdeme és eredménye • szakmai együttműködés („egységben az erő”) • segítségnyújtás (területi eltérésből adódóan, nem vagyunk egymás versenytársa) • közös szakmai tevékenység (tanítjuk és tanulunk egymástól) innováció • szakmai biztonságot jelent a közösség • iskoláknak kibontakozási lehetőség biztosítása • tanároknak bemutatkozási lehetőség biztosítása A KÜLKESZ szervezete • 30 közgazdasági középiskola és felnőttképzési intézmény és 4 egyéni szakember, • elnök és 3 alelnök irányítja • legfontosabb határozathozó szerve a közgyűlés (évente kétszer ülésezik) 4

A KÜLKESZ működése • Évi 2-3 közgyűlés (jelenleg tavasszal 2 napos, ősszel 1 napos) Meghívottak: minisztériumok, NSZFI előadói, Fővárosi Önkormányzat, egyetemek, főiskolák szakemberei • Egymás tevékenységének megismerése (tagjaink egyenrangú iskolákat képviselnek) Beszámolók, tájékoztatók, kiadványok, tapasztalatcsere, hozzászólások, referátumok formájában • Segítségnyújtás Törvények, rendeletek, helyi gyakorlatok, segédanyagok, közvélemény kutatás, telefonos és -es kapcsolattartás formájában • Vidék és Budapest zökkenőmentes, tiszteletteljes együttműködése • Szakmai érdekérvényesítés kb ig (azóta csökkent a külső fogadókészség ) • Törvények, rendeletek értelmezése, végrehajtási lehetőségek megbeszélése 5

A KÜLKESZ tartalmi tevékenysége Elért eredményeink • 1989/90-től külkereskedelmi szakmai képzés gondozása • külföldi tanulmányutak szervezése (Svájc, Spanyolország 1992) • szakmai tantervek átvizsgálása, új ismeretirányok, szükségletek meghatározása • GAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA kidolgozása –Innováció – 2+2 év óraszámok, tananyagtartalom, jegyzetek, segédanyagok, – 2+3 év érettségi követelmények kidolgozása – 4+1 év – számviteli ügyintéző, ÜZLETI ÜGYINTÉZŐ szakképesítés SZVK kidolgozás – gazdasági szakképesítések gyakorlati képzésének átalakítása- TANIRODÁK kidolgozása – közgazdaságtan szakmai alapozó tantárgy érettségi követelményének kidolgozása – gép-gyorsírás megreformálása, INFORMATIKA ÉS ALKALMAZOTT SZÁMÍTÁSTECHNIKA bevezetése a gazdasági képzés alapozásába – szakmai tanárok továbbképzése (marketing, taniroda stb.) • A szakmai innováció sikereinek alapja: a Külkereskedelmi, a Gazdasági Minisztérium SZAKMAI PARTNERNEK tekintette a KÜLKESZT 6

Változási kényszerek 2002 óta • A neveléssel való foglalkozás erősödése (pszichológia, megelőzés, az erőszak elleni fellépés kezelése) • Kompetenciafejlesztés (melynek kulcskérdése az oktatás- módszertani kultúrájának fejlesztése) • Mérés-értékelés (a kötelező országos mérésen túl, feladatlapok bemérésében, 9.évf. bemeneti mérésében, szakmai orientáció mérésében vettek részt az iskolák) • TISZK-ek szervezésének segítése • TÁMOP Pályázatra való felkészülés • Felhívjuk a figyelmet a szakmai fejlesztésre, (de az innováció iránti érdeklődés, érdekeltség, külső fogadókészség jelentősen csökkent) • Felerősödtek a helyi önkormányzati érdekek, a működési (pénzügyi) kényszerek (a szakma rovására) 7

Vissza akarunk térni a helyes arányokhoz Vissza akarunk térni a helyes arányokhoz (szakmai korszerűség – végrehajtási támogatottság) • pedagógiai, szakmai fejlesztés (az égető kérdések közös megoldásával) • erőösszpontosítás, fejlesztés, alkotó műhely működése (tantárgyközi ismeretek, készségek, képességek fejlesztése) • országos szakmai és helyi önkormányzati érdekérvényesítés (a fogadókészségtől is függ) • szakmai véleményezés és döntés előkészítés • IKT és hagyományos eszközökkel a célok érdekében • az üzleti képzés erősítése – minden szakma (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás stb.) képzésében – új vállalkozói, munkaerő piaci, készségek elsajátíttatása 8

Köszönöm a figyelmet 9