Vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok finanszírozási perspektívái a 2014-2020 közötti EU-költségvetési periódusban Pintér Ágnes Ilona ny. köztisztviselő, Propozitor Kft. üv. propozitor@t-online.hu Energia-hatékony Önkormányzatok Szövetsége Energetikusok Fóruma - vízgazdálkodás, szennyvízkezelés, energetika Tatabánya, 2014. május 14.

Miről lesz szó? a hazai fejlesztés-finanszírozás változásai – visszatekintés általános fejlesztési célok a 2014-2020-as EU- költségvetési periódusban jogi keretek, tervezési dokumentumok Partnerségi Megállapodás – egyeztetés alatt vízgazdálkodás az új Operatív Programok tervezeteiben  egyeztetés alatt javaslatok az eredményességhez – tervezés! Tatabánya, 2014. május 14.

Történelem, fejlesztés-finanszírozás (1) Állami tervgazdálkodásból fokozatos nyitás a piaci mechanizmusok és a világpiac felé →vegyes gazdaság, indirekt állami irányítás, „gazdasági rendszerváltozás” új gazdasági mechanizmus, megyei és települési tanácsok, vállalati önállóság, a szövetkezeti önkormányzatiság, háztáji gazdálkodás, vállalkozások, tervtörvény változása, kereskedelmi-gazdasági jogszabályok, Gt. 1988, stb. GATT-csatlakozás 1973, IBRD- és IMF-tagság 1982, egyedi „technikai” megállapodások az EK-val, Ált. Keresk. és Gazd. Em. Megállapodás az EGK-val 1988. Tatabánya, 2014. május 14.

Történelem, fejlesztés-finanszírozás (2) 1990: politikai-közjogi rendszerváltás, EU-csatlakozási szándék 1991 (1994) Társulási Megállapodás 1993 Koppenhágai kritériumok (demokratikus jogállami intézményrendszer, működő és versenyképes piacgazdaság, közösségi joganyag adaptálása és alkalmazása) 1994 Csatlakozási Kérelem benyújtása jogharmonizációs tárgyalások 2003 Csatlakozási Szerződés 2004. május 1-től: EU-tagi státusz Piacgazdasági keretek kiteljesedése napjainkig – változó állami szerepfelfogás mellett Tatabánya, 2014. május 14.

Történelem, fejlesztés-finanszírozás (3): költségvetés, hitelek és támogatások 1990-től: a hazai költségvetési és egyéb belső források mellett bővülő külső hitel-kínálat és támogatások: IBRD 1982-től, EBRD 1990-től, EIB 1992-től (hazai ker. banki közvetítéssel is), CEB 1998-től, sok más nemzetközi és külföldi bank (pl. NIB, JEXIM, KfW stb.) Európai Támogatások: Kezdeti és elő-csatlakozási alapok: PHARE, (2000-től LSIF is), ISPA, SAPARD 2004 után: tagállamokat megillető alapok: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok, EMOGA-EMVA, EHA stb További európai és más nemzetközi támogatások: LIFE, Norvég Alap, Svájci Alap, GEF, IFI-támogatások, stb. Tatabánya, 2014. május 14.

Történelem, fejlesztés-finanszírozás (4): költségvetés, hitelek és támogatások Finanszírozási és támogatási ált. játékszabályok: projekt-finanszírozás (program-finanszírozás) elve támogatás-felhasználási szabályok érvénye támogatás-politikai irányok ↔ támogatás-igénylési tervek Hazai „specialitások”: - változások a külső források költségvetési kezelésében változások a külső és hazai fejlesztési források arányában; ma döntő a külső források súlya! „Acquis communautaire” szerepe Szükségszerű ellentétek és feszültségek a támogatási területek és a tényleges fejlesztési igények között! Tatabánya, 2014. május 14.

Európai fejlesztési stratégiák (1) 1999 – Agenda 2000 (2000 utáni fejlesztési irányok, tekintettel a bővítésre; regionális politika, CAP-reform, 2000-2006 közötti költségvetés megalapozása) 2000 – Lisszaboni Stratégia 2010: globális és európai társadalmi kihívások kezelése Cél: az Európai Uniót a „világ legversenyképesebb és legdinamikusabb,tudás alapú gazdaságává kell tenni 2010-re, mely fenntartható gazdasági növekedésre képes, több és jobb munkahelyet, szorosabb társadalmi összetartást, valamint a környezet tiszteletben tartását biztosítva”. 2004 – felülvizsgálat, célok pontosítása Tatabánya, 2014. május 14.

Európai fejlesztési stratégiák (2): „Európa 2020” 2010 – Európa 2020 Stratégia „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” a Lisszabon-i alapcélok megtartása és újrafogalmazása, szorosabb koordináció: „Európai Szemeszter” Éves ciklikus, intézményesített gazdaságpolitikai egyezte- tési mechanizmus a Tagállamok és az Unió között, az EU 2020 Stratégia céljainak jegyében. - Bizottság: Növekedési Jelentés - Európai Tanács: szakpolitikai iránymutatások - Tagállamok: fejl. besz.: Nemzeti Reform Program, áht. besz.: Konvergencia Program, Stabilitási Program (€-zóna) - Bizottság ill. Tanács: „ország-specifikus ajánlások” - Tagállamok: ajánlások érvényesítése az évi költségvetésben Tatabánya, 2014. május 14.

EU fejlesztési stratégiák (3): „Európa 2020” (folyt.) 5 kiemelt, „mérhető” cél az EU egészére vonatkozóan: 1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F/innováció: Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP- jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. 3. Éghajlatváltozás/energia: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal (vagy akár 30%-kal) csökkenteni kell az 1990- es szinthez képest; a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni, az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás: a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni, el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben, vagy ennek reális veszélyében élnek. Tatabánya, 2014. május 14.

Mo. : Nemzeti Reform Program (2014 Mo.: Nemzeti Reform Program (2014. ápr); vállalások 2020-ig és teljesítés a 20-64 éves népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 %-ra növelése (2013-ban 63,2 %) a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 %-ra növelése (2012-ben 1,2 %) a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 %-ra növelése; 10 %-os (mód.: 18 %) energia-megtakarítás ; az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az ÜHG-kibocsátás max. 10 %-os növekedése a 2005. évi szinthez képest (2012-ben 9,6 %, csökk, csökk.) a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 %-ra növelése a 30-34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 %-ra csökkentése (2013-ban felsőfokú 31,9 %, korai iskolaelhagyók 11,9 %) a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség arányának 5 %-os (450 ezer fő) csökkentése (2012-ben 32,4 % szegény, számbeli növekedés). Tatabánya, 2014. május 14.

Történelem: európai támogatások, támogatási irányok és tervek 1990-1995: PHARE (TA, tanulmányok) 1996-2000: PHARE (beruházás is) 2000-2004 : PHARE, ISPA, SAPARD 2004-2006 2007-2013 2014-2020 (egyéb, eltérő időszakú támogatások is) Tatabánya, 2014. május 14.

EU kohéziós stratégia (2007–2013) „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” „… a kohéziós politika által támogatott programoknak törekedniük kell arra, hogy a forrásokat a következő három prioritásra fordítsák: a tagállamok, régiók és városok vonzerejének növelése az elérhetőség javításával, a szolgáltatások megfelelő minőségének és szintjének biztosításával, valamint környezetük megőrzésével, az innováció és a vállalkozói szellem, továbbá a tudás- alapú gazdaság növekedésének a kutatási és innovációs képességekkel – ideértve az új információs és kommunikációs technológiákat – történő ösztönzése, valamint több és jobb munkahely oly módon történő megteremtése, hogy több embert vonzanak a foglalkoztatás vagy a vállalkozói tevékenység körébe, valamint fejlesztik a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességét, és növelik a humánerőforrásba történő beruházásokat.” Tatabánya, 2014. május 14.

Magyarországi EU-támogatások vízgazdálkodási szakterületeken 2007-13-ban - emlékeztető - közösségi irányelvek a Kohéziós Stratégiai Referencia-kerethez (Community Strategic Guidelines on Cohesion, 2006/702/EC) Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT, NFT II., NSRK), 2011-től Új Széchenyi Terv (ÚSzT) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Halászati Operatív Program ÚMFT és ÚMVP Operatív Programok (OP-k), „Prioritási tengelyek”, „Támogatási tengelyek”, Akciótervek (KEOP, ROP-ok, EMVA-I, határmenti együttm. prk., INTERREG, stb), támogatási pályázatok nagyprojektek, kiemelt projektek – egyedi döntések Tatabánya, 2014. május 14.

EU kohéziós politika (2014–2020): „ befektetés az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésbe” CP reformja: max. hatás a növekedésre és munkahelyteremtésre! Beruházás valamennyi uniós régióba, fejlettség szerint differenciáltan A források célzottan a kulcsfontosságú növekedési ágazatokba Világos, átlátható, mérhető célok és célkitűzések, az elszámoltatha- tóság és az eredményesség érdekében Elő-feltételek érvényesítése a források célba juttatása előtt Közös stratégia, a jobb koordináció és a kevesebb átfedés érdekében (ERFA, KA, ESZA, EMVA, EHA, más uniós eszközök és stratégiák: EHE, HORIZON 2000, LIFE stb.) Bürokrácia csökkentése, támogatás-felhasználás egyszerűsítése Városi integrált projektek – ERFA min – Határokon átnyúló együttműködés erősítése Kohéziós politika szorosabb kapcsolata a tágabb EU gazd. ir.-hoz Támogatás helyett egyéb pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés segítés (garanciák, kölcsönök, kock. tőkejuttatás, ösztönzők) Tatabánya, 2014. május 14.

2014-20-as időszakra vonatkozó jogszabályok (EU Tanácsi rendeletek, 2013 nov – 2014 ápr) 2014-20-as költségvetési rendelet, „MFF” (Council Regulation No 1311/2013 of 2 December 2013 laying down the multiannual financial framework for the years 2014-2020) az Európai Strukturális és Beruházási Alapokra (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA) vonatkozó általános rendelkezések: 1303/2013/EU benne: Közös Stratégiai Keret célkitűzései tervezési és egyeztetési előírások, Partnerségi Megállapodás, OP-k egyes Alapokra vonatkozó egyedi rendeletek ERFA: 1301/2013/EU ESZA: 1304/2013/EU ERFA-ETE: 1299/2013/EU, EGTC: 1302/2013/EU KA: 1300/2013/EU EMVA: 1305/2013/EU ETHA: ?/2014/EU Végrehajtási és specifikus rendelkezések: … Tatabánya, 2014. május 14.

ESB-Alapok és a KSK tematikus célkitűzései (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a KKV-k, a mezőgazdasági (EMVA ), illetve a halászati és akvakultúra-ágazat (ETHA) versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme, az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. Tatabánya, 2014. május 14.

A Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok elfogadásának ütemezése Tatabánya, 2014. május 14. Forrás: NFTH

Fő számok és arányok a 2014-ben benyújtott PM-ben (295,1 EUR/HUF): A Partnerségi Megállapodás hazai tervezete 1122/2014. (III. 6.) korm. hat. a PM elfogadásáról és benyújtásáról Előzmény: 2013. júl. PM-előzetes + EU-Bizottság „Position Paper” Fő számok és arányok a 2014-ben benyújtott PM-ben (295,1 EUR/HUF): Összesen 7480 milliárd forint uniós+hazai forrás, ebből 59,2 % (4431 Mrd HUF) gazdaságfejlesztésre Főbb prioritások: - min. 15 % KKV-nak [2007-13 < 2014-20] - 15 % munkahelyteremtésre [2007-2013 × 1,5] - 11 % kut-fejl-innovációra [2007-2013 × 3] - 9 %-a energiahatékonyságra [2007-2013 × 2] - 4 % közvetlenül IKT-ra [2007-2013 × 2] Tatabánya, 2014. május 14. Forrás: NFTH

Fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritások Alap: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, „Nemzeti Fejlesztés 2030” (1/2014. (I. 3.) OGY hat.) A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása A foglalkoztatás növelése (gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Tatabánya, 2014. május 14.

Tervezett Operatív Programok 2014-2020 (2013 Tervezett Operatív Programok 2014-2020 (2013. júliusi előzetes PM %-os adatai) Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP [GINOP] 36,4% Terület- és Településfejlesztési OP [TOP] 15,5% Versenyképes Közép-Magyarország OP [VEKOP] 3,6% Emberi Erőforrás Fejlesztési OP [EFOP] 11,8% Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP [KEHOP] 14,9% Integrált Közlekedésfejlesztés OP [IKOP] 13,8% Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejl. OP [KÖFOP] 4,0% + Vidékfejlesztési OP [VP] … + Halászati OP [MAHOP] … Tatabánya, 2014. május 14.

Tervezett OP-k indikatív forrás-allokációja Operatív Program ESB-Alap megnev. 2014-20 mo-i előirányzat [millió €] ebből 2014-évi terv [millió €] GINOP ERFA 6 360,4 837,5 ESZA 1 712,0 225,4 YEI 49,8 28,0 TOP 2 935,6 386,5 411,9 54,2 VEKOP 316,0 42,5 147,7 19,9 EFOP 931,0 122,6 1 621,6 213,5 IKOP KA 2 865,3 374,0 113,4 14,9 KEHOP 3 131,3 408,8 88,3 11,6 KÖFOP 673,6 88,7 157,4 20,7 28,8 3,8 VP EMVA 3 455,3 495,7 MAHOP ETHA ? OP-k összesen:   24 999,4 3 348,3 Tatabánya, 2014. május 14.

Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP tervezet, KEHOP 4.0 Prioritástengely Finanszírozó Alap Forrás-megosztás (%) Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás KA 27,59 Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 32,84 Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységek 10,57 Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések ERFA 2,74 Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása 26,26 Tatabánya, 2014. május 14.

Vízgazdálkodási/energiahatékonysági vonatkozású fejlesztések más OP-kban is TOP , VEKOP VP MAHOP határmenti és regionális együttműködések, transznacionális programok (bármelyik) De: az EU-finanszírozási program teljessége sem kínál forrást minden racionális fejlesztési igényhez vagy feladathoz! (Elvben nem is ez a funkciója.) Mozaikos fejlesztések, kimaradó szakterületek, parciális szempontok; →összességében a jól elvégzett fejlesztések eredményességét is korlátozhatják! Tatabánya, 2014. május 14.

Zárszó, javaslatok Szükségtelen korlátozások kerülendők a pályázati és finanszírozási feltételekben. Megalapozott, tárgyszerű, teljes körű, a látható finanszírozási forrásoktól független szakági és területi tervezés, feladat- tervezés, „cél-tervezés” lenne szükséges. A megoldandó feladatokon, reális problémákon alapuló, körültekintő és tárgyszerű projekt-előkészítés a siker záloga. Pénzszerzés és -költés helyett: fejlesztés-tervezés, „project- approach”. (Ne a megbízás megszerzése, a munkában való részvétel, hanem a fejlesztési cél megvalósulása és jövőbeli eredménye váljék fontossá.) A finanszírozási feltételek és a saját fejlesztési célok és körülmények pontos ismerete együtt kínál lehetőséget a támogatások „bölcs” és eredményes hasznosításához! Tatabánya, 2014. május 14.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, jó munkát kívánok! A 2014-20-as időszak EU-támogatási feltételeiben ma még sok a bizonytalanság. Az OP-k jóváhagyásáig (≥ 2014 dec) inkább a fejlesztési feladatokra tessék koncentrálni! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, jó munkát kívánok! Tatabánya, 2014. május 14.