A foglalkozás-egészségügyi ellátás színvonalának emelése – minőségbiztosítás Dr. Hazay Balázs / MGYOSZ konferencia az egészségesebb és biztonságosabb munkahelyekért, 2010. március 9. /

Törvényi előírás alapján minden munkáltatónak minden szervezett munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi ellátást kell biztosítani. Az ellátás mikéntjét Kormány rendelet és miniszteri rendeletek szabályozzák. Az ellátást üzemi vagy foglalkozás-egészségügyi szakorvosok / szakorvos jelöltek tutor felügyelete mellett / szakképzett ápolókkal végzik előírás szerint felszerelt rendelőkben illetve a munkavégzés helyén a munkakörülmények ismeretében .

Feladatuk elsősorban preventív jellegű melyet két jelentős részre lehet osztani: Önálló orvosi tevékenységre, mely orvosi mivoltukból eredően az orvosi titoktartás szabályainak betartásával a vizsgáltak személyiségi jogainak védelme érdekében / alkalmassági és időszakos vizsgálatok, munka higiénés helyszíni vizsgálatok, orvosi tanácsadás, munkavégzés veszélyeinek személyre szólóan lebontva felvilágosítás, stb. Közreműködés a munkáltatóval, elsősorban annak munkavédelmi szervezetével. /  

A közös cél a munkavállalók egészségi állapotának megőrzése, a munkavégzés káros hatásainak kiiktatása megfelelő munkakörnyezet kialakításával. Foglalkozás-egészségügyi ellátás 15 éve működik hazánkban. A korábbi üzem egészségügyi ellátástól való különbségek : elsősorban preventív / megelőző / tevékenység a feladata, szemben a korábbi „körzeti orvosi 2 szolgálattól valamennyi szervezett munkavállalóra kötelezően kiterjesztett   munkáltatói közvetlen finanszírozás

A munkáltató lehetőségei az ellátás megvalósításában: Saját maga létesít rendelőt és alkalmaz foglalkozás-egészségügyi orvost, ápolót és engedélyezteti annak működését olyan szolgálattal köt szerződést aki rendelkezik a feladatvégzéshez szükséges engedélyekkel Minden munkáltatónak érdeke, hogy a törvényben előírt kötelezettségét a leggazdaságosabban és a lehető legmagasabb színvonalon lássa el. Hazánk megvalósította az ILO 161-skonvenció és a 89/391/ EGK keretirányelv előírásait. A jelentések alapján a munkavállalók 90 %-a részesül ellátásban. Ellátásban ? Több mint 2500 üzemi / foglalkozás-egészségügyi szakorvosi végzettséggel rendelkező orvos és 560 szakorvos jelölt valamint 2250 foglalkozás-egészségügyi szakápoló és 825 egyéb szakdolgozó vesz részt a 2 500 000 munkavállaló ellátásban.

Az ellátás hiányosságai: Az ellátók 2/3-a részállásban végzi tevékenységét A feladatot ellátók főállásban más orvosi diszciplínák művelői, ebben a feladatuk végzésében túlvállalkoznak, a teljes körű feladatot / helyszíni bejárásokat / gyakorta idő hiányában nem végzik. A munkáltatók döntő többségénél nem valósult meg, nem érzékelik, hogy a foglalkozás-egészségügyre fordított összeg befektetés, melynek hozama a későbbiekben realizálódik. Pályázatok megnyerésének egyedüli sikere a minél kevesebb összeg. Ez nem verseny! A munkáltató, hogy törvényi kötelezettségét letudja, vagyis hozzájusson a lebélyegzett alkalmassági igazolásokhoz a kamarai ajánlott árak töredékét fizeti. A minőségi munkavégzés ellenőrzése megoldatlan.

A foglalkozási megbetegedések feltárása és bejelentése elmarad a várttól. Az EU-ban átlagban 6-8 szorosa a bejelentések száma. A betegségek közül a mozgásszervi, az allergiás és a daganatos megbetegedések bejelentésénél a legnagyobb a lemaradás. Lehangolóan működik a biológiai monitor rendszer és a fokozott expozíciós esetek incidenciájának feltérképezése.

Új kihívások a szolgálat működésében az elmúlt 15 évben létre jövő gazdasági és társadalmi változások jelentősen befolyásolták az egészségügyi ellátásokat és ezen belül bővítették a foglalkozás-egészségügy primer preventív feladatait. Új technológiák megjelenése / géntechnológia, nanotechnológia, biotechnológia / Új technológiák tömeges alkalmazása a tervezésben, adminisztrációban, nyilvántartásban / képernyős munkahelyek ortopédiai, szemészeti problémáinak kezelése / a kémiai biztonságot újraszabályozó GHS, és REACH követelményeinek beépülése a foglalkozás-egészségügyi orvos napi feladataiba a kockázatelemzés és kockázatértékelés munkaegészségügyi szaktevékenységgé való minősítése új feladatokat jelent

munkáltatói igény , hogy egyidejűleg több munkakört ellátó munkavállalók alkalmazása előnyös az elmúlt időszakban jelentkező un. sokkhatások : demográfiai / idősödő lakosság, munkavégzés életkori kitolódása / ökológiai / klímaváltozás, hőhullámok / technikai - technológiai / közlekedés, zaj, szmog terhelés / balesetek gyakorisága nő   Az ILO és a Helsinki Munkaegészségügyi Intézet vizsgálatai bebizonyították, hogy a nem halálos és halálos kimenetelű megbetegedések 10-30 %-ban lehet a munkavállalók foglalkozása által meghatározott.

Az aktív dolgozóknál az un Az aktív dolgozóknál az un. „kapuőri” funkciót a foglalkozás-egészségügy kezébe kellene letenni maximálisan kihasználva a kötelező jellegű orvos-munkavállalói találkozást. Munkahelyi stressz, distressz okozta megbetegedések 2002-2006 közötti évekre az EU-15 tagállamában 18 %-ban jelentkeztek míg ma már 28 %-ra becsülik ugyanebben a körben / 40 millió ember /. A stressz miatti szívroham, stroke egyre gyakoribb. A munkahelyi stresszben szenvedők száma Magyarországon nem ismert. A megelőzés, kezelés jelenleg megoldatlan. A megoldás ( pl. stressz monitorok működtetése ) jelentős többletmunkát okozva a foglalkozás-egészségügyre vár.

A stressz korunk pestise, korunk legnagyobb pandémiája. A korábbi EU-15 országaiban mentálhigiénés tevékenységre fordítják a bruttó nemzeti jövedelem 3-4 %-át. A stresszel kapcsolatos munkaidő veszteségek elérhetik az össz-munkaidő kiesés 75 %-át. Az USA évente 30-44 milliárd dollárt költ depresszióra és következményeire beleértve a 200 millió munkanap kiesést. A stressz korunk pestise, korunk legnagyobb pandémiája. Többek számítása alapján a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség csökkenést okozó megbetegedés. Ennek megelőzése hatalmas összegek megtakarítását jelenti.

Daganatos megbetegedések költségei. 3000 foglalkozási eredetű rosszindulatú daganatos megbetegedés megelőzése. Ezek költségének és hasznának megítélésére álljanak itt a WHO-IARC adatai ; egy konvencionális radioterápia 3000 euro egy sebészi megoldás 7000 euro egy kemoterápia 12 000 euro egy csontvelő átültetés 40 000 euro Az IARC szerint a foglalkozási eredetű malignus daganatok munkahelyi primer prevencióval megelőzhetők.

A REACH hatékony működéséhez évenként 100 emberi élet megmentése köthető, mely a szakképzett foglalkozás-egészségügyi orvosok munkája nélkül elképzelhetetlen. Az egészségügyi közgazdászok számításai szerint az „egészségipar” a GDP nagyobb arányát termeli meg, mint amilyen arányban azt felhasználja. Ebben a foglalkozás-egészségügy is jelentős szerepet játszik. Összességében a foglalkozás-egészségügyben mélyreható szerkezet átalakításra van szükség. A jelenleg több mint kétharmad részállású egyharmad főállású tevékenységként működők arányát első lépésként meg kell fordítani, majd fokozatosan a főállásban dolgozók feladatává kell tenni.

Meg kell változtatni a finanszírozás rendszerét. Foglalkozás-egészségügyi pénztár létrehozása nagyot lendítene a hatékonyságon. A pénztár megfelelő jogosítványok esetén képes olyan fékeket beépíteni, mely megakadályozza a minőségi munka hiányakor /pl. munkáltatói visszajelzés esetén, hatósági ellenőrzéskor feltárt hiányosságoknál / akár a szerződéskötést. A foglalkozás-egészségügyben dolgozók együttműködését a munkavédelmi szakemberekkel szoros és mellérendelt de semmiképpen sem alárendelt szereppé kell formálni. Meg kell szüntetni az elmúlt években a szakmát sújtó rendeletek érvényességét. Gondolok itt a beutalási rend megváltoztatására, a különböző jogosítványok kiadhatóságának visszaadására.

Hatékony betegségmegelőzést nem lehet úgy végezni, hogy titkolják a szolgálat előtt a betegállományban tartás indokát. A kötelező vizsgálatok eredményeit továbbítani kell a háziorvosok felé. Foglalkozás-egészségügyi Központok felállítása , a multidiszciplináris igény miatt nagy jelentőségű előrelépést jelentene. A z ilyen központok láthatnák el magasan kvalifikált főállásban dolgozó foglalkozás-egészségügyi szakorvos vezetésével a szakellátói feladatokat is.

A foglalkozás-egészségügynek munkájában a munkáltatók oly érdekeit kell szem előtt tartania melyek elősegítik a hatékonyságuk növelését. A foglalkozás-egészségügynek nagyon jó diagnosztikai háttérrel kell rendelkeznie a munkaköri alkalmasság megítéléséhez, valamint a korábban említett „kapuőr” feladat ellátásához; ugyanakkor nem törekedhet a „gyógyító” orvosi babérokra, mihez más diszciplína orvosa jobban ért, de a munkavállaló segítése könnyebb elérhetősége esetén /elsősegély ellátás jelleggel / szükséges.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket