A gyermeki életviszonyok változásai Dr. Kopp Erika (kopp.erika@ppk.elte..hu) ELTE-PPK

Előadás szerkezete Gyermeki életvilág változásai (trendek) Gyermekek helyzetének változásai ma Mo.-n Életmód Családi háttér Iskola számára felvetődő kérdések

Család fogalmának változásai Hagyományos nagycsalád eltűnése (Mo.-n a XX. sz. elején) Családi szocializáció dominanciája eltűnik, helyette intézményesülés Emancipáció  megváltozott szerepek a családban Dolgozó anya Két- illetve egyszülős család

Gyermekfelfogás változása Gyermekkor polgárosodással megjelenő elkülönülésének megszűnése Tapasztalatból eredő tudás leértékelődése – kreativitás, kezdeményezőkészség felértékelődése Gyermeki életvilág és a média  új középkor??

Gyermeki életvilág változását befolyásoló társadalmi hatások A család mint érzelmi biztonságot, kultúrát és az élethez egyre újabb impulzusokat adó intézmény egyre kevésbé tudja ellátni feladatait: anómiás társadalmi környezet mint szocializációs színtér Fogyasztásközpontú család megjelenése Televízió kulturális hatásai: érték- és életforma-közvetítés Olvasás háttérbe szorulása Mozgóképes információhoz illeszkedő befogadás: mozgalmasság, döntően vizuális sablonok köré szerveződik Iskola kultúraközvetítő dominanciája megszűnik: helyette nagy mennyiségű, szűrére váró információ  szelektálóképesség fontossága nő. Iskoláztatási egyenlőtlenségek vonatkozásában ez további elemzésre szorul: akinél nincs családi minta, ez az egyenlőtlenséget fokozza

Az információs társadalom hatásai Az új technológiák alkalmazásában a változások egyértelmű „nyerteseivé” váltak. Az idősebb korosztályokkal szemben versenyelőny. Felértékelődött a szerepük a munkamegosztásban is, a társadalom által igényelt tudások egyre alacsonyabb életkorban történő előállítóiként. A kultúrafogyasztás és a marketingkommunikáció célcsoportjává váltak. fiatal korosztályok akut társadalompolitikai gondjai: gyermeki jogok sérelme, családon belüli erőszak, kábítószer-használat, szexuális kiszolgáltatottság, dezorientáció, urbanizációs betegségekkel szembeni védtelenség, a kiszolgáltatottság növekedése, a veszélyfaktorok gyarapodása : a digitális környezet által lehetővé tett „új generációs” problémákra (Internet-függőség, közösségi kapcsolatok elsorvadása, számítógépes játékszenvedély, stb.)

Információs környezet változásának hatásai Az új médiakörnyezet és hálózati kultúra megváltoztatja a szocializáció hagyományos komponenseit, globális és az integrációs mintázatok felé tolódnak. A kapcsolatteremtés, a közösségi identitás és a közösségi cselekvés új formái beépülnek a hagyományosak mellé, új távlatok a közösségi önszerveződésben és a kooperáció hatékonyságában. Az esélyegyenlőtlenségek csökkenése, de a különbségek újratermelődését vagy felerősödését is tapasztaljuk.

Információkeresés, szövegértelmezés A nagy uralkodó neve Attila, Atli, Etzel és Etele alakban is fennmaradt a forrásokban. Az Attila név jelenthet „kis apát”, „atyácskát” gótul (atta: „apa” és -la kicsinyítőképző), mivel sok gót szolgált Attila alatt. Lehet ótörök eredete is. A legvalószínűbb az az elmélet, mely szerint az „atta” (atya) és az „il” (föld) szóból származik – neve így „föld atyát” jelent (de Magyarul értelmezve, az Atya földi helytartója tehát Isten Ostora). Etil volt az ótörök neve a mai Volga folyónak; innen is származhat az Attila (Etele) név. (Lásd: Etelköz.) A hun-magyar rokonság több mint ezer éven át mondáink, krónikáink, történelmünk elfogadott ténye volt. Álmos és Árpád, Atilla leszármazottainak tartották magukat. Árpádot nem azért választották fejedelemmé, mert az egyik legerősebb törzs feje volt, hanem azért, mert a többi vezér is Atilla leszármazottjának tekintette. A lovas kultúrák mindig nagyon számon tartották származásukat, és ha valaki nem tudott felmutatni legalább 8-10 felmenő őst, jöttmentnek számított. Nagy tekintélyű vezérek és fejedelmi családok viszont 20-25 felmenő ősig könnyedén vissza tudtak számolni. 20-25 nemzedék időben 400-500 évet jelent, tehát ha a honfoglalás idején úgy tudták, hogy Árpád Atilla leszármazottja, akkor ez azt jelenti, hogy vissza is tudtak menni Árpád felmenő ágán Atilláig. Ezért lett Árpád az ősmagyarság fejedelme.

Magyar diákok speciális problémái Gyermekszegénység Család szocioökonómiai státuszának hagyományosan erős hatása az iskolai eredményekre és ezáltal a további esélyekre Jelentős arányú lemorzsolódás Destabilizálódó családok, függőségi betegségek Iskolai kudarcok nagy aránya

Magyar tanulók viszonya az iskolához

Társadalom média Iskola környezet Információrobbanás Életmódváltás Destabilizálódás Funkciók átadása az iskolának Életmódváltás Értékváltás Új információk Eltérő szocializáció környezet

Konfliktuskezelés Szülőkkel kapcsolat Tanulók sokfélesége Tananyagszervezés Kompetenciafej-lesztés Magatartászavarok Értékelés Tehetségesek Tanulási zavarok