FaragóT: ENSZ f.f. folyamat1 A FENNTARTHATÓSÁGGAL FOGLALKOZÓ ENSZ FOLYAMAT KRITIKÁJA dr. Faragó Tibor, c. egyetemi tanár az.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon
Advertisements

Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók A fenntarthatósági világcsúcs-konferenciák eredményei, hatásai és tanulságai DR. FARAGÓ TIBOR 1. A nemzetközi fenntarthatósági.
Kiutak a válságból?. Kiút feltételei • Rendszerszemlélet • Szociális igazságosság • Környezet eltartóképesség szerinti használata • Paradigmaváltás •
FaragóT:Klímapol-klímatudatosság 1 MIÉRT FOGLALKOZIK A LEGMAGASABB SZINTEN A NEMZETKÖZI POLITIKA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYÉVEL? dr. Faragó Tibor, c.
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
Fenntarthatóság – vállalati szemszögből. Fenntartható növekedés - makro  válságot követő stabilizáció  a növekedés mennyiségi/minőségi tényezői  válság.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Az ENSZ klímatárgyalások Kiss Veronika OTDK április
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Széleskörű társadalmi képviselet (pártok, szakszervezetek, kamarák,
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
A fenntartható fejlődéssel foglalkozó ENSZ folyamat két évtizede és a Fenntartható Fejlődési Konferencia 2012-ben (tények, kétségek, remények) dr. Faragó.
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Létrehozásának körülményei és céljai Regionális fórum, Veszprém, november11. Dr. Szili Katalin, NFFT elnöke.
Gyermekszegénység – uniós prioritások és a magyar elnökség lehetőségei.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
A fenntartható fejlődés alapelemei, globális célkitűzései
375 éves az Egyetem „A természettudományos oktatás és kutatás jelene és jövője” Környezetünk jelene és jövője március 25.
Készítette: Mácsai Cecília Környezettudomány MSc
Nemzetközi politikai gazdaságtan I.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KÉRDŐJELEI A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG ÉS AZ ÖKOLÓGIA ÖSSZEFÜGGÉSE A GLOBÁLIS WILÁGBAN.
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdészeti politikai és Ökonómiai Tanszék ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁS Mészáros Károly egyetemi tanár.
TÁMOP A-11/1/KONV AGRÁRKLÍMA című projekt NYITÓ RENDEZVÉNYE Felkészülés a klímaváltozásra az agráriumban: eddigi kezdeményezések és a kutatás.
“Ha az ember eltűnik, lesz-e reménye a gorillának? Ha a gorilla eltűnik, lesz-e reménye az embernek?”
Versengő tézisek a fenntartható fejlődésről: a piaci és az alternatív gazdasági modell Boda Zsolt MTA PTI, BCE, Védegylet.
1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL, A KÖRNYEZETVÉDELEMMEL ÉS A KLÍMAPOLITIKÁVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS EREDMÉNYEI, ELLENTMONDÁSAI ÉS TÁVLATAI dr.
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Létrehozásának körülményei és céljai Schmuck Erzsébet NFFT titkára.
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
Jegybankfüggetlenség Magyarországon Hamecz István Németország, mint modell? konferencia Budapest, október 21.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület és Magyarország
AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSÉI TERV (NSRK 2007–2013) KÉSZÍTÉSÉNEK NÉHÁNY VITAPONTJA Dr. Faragó László MTA RKK 44. Közgazdász vándorgyűlés, Nyíregyháza.
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Dr. Éri Vilma igazgató, Környezettudományi Központ
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Nemzetközi projekt az egészség társadalmi és gazdasági meghatározóiról Taller Ágnes december 4. DETERMINE.

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSÉRE, AZ ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK EMISSZIÓJÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE SZERVEZŐDŐ NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK – SIKEREI, KUDARCAI Balogh.
Fejlesztéspolitika és fenntartható fejlődés A programozási időszak tanulságai Gyulai Iván.
A stratégiai kulcsmentorok bemutatkozása IFKT mentor képzés Budapest, december 13.
FaragóTibor: GlobálisKlímaPolitika1 Nemzetközi éghajlatvédelmi együttműködés, a klímapolitikai tárgyalások előzményei, helyzete és kilátásai dr. Faragó.
Magyar Útügyi Társaság
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Fenntarthatóság és káoszelmélet
Ökológiai fenntarthatóság – veszélyek és kiutak
FaragóT:Nemzetközi klímapol 1 A NEMZETKÖZI KLÍMAPOLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ FŐBB HAZAI FELADATOK dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár
Tisztességes munka és európai szociális párbeszéd Kihasználatlan jelen?
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
1. BEVEZETÉS. EMBER,ENERGIA, KÖRNYEZET
A fenntartható fejlődés
Ember és környezetének viszonya
Nagy Sára Környezettudomány Előzmények Globális Légkörkutatási Program (GARP), évi ENSZ-konferencia WMO (CO2 hatása a klímaváltozásra)
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
1© Dennis Meadows, 2005 Rendszerszemlélet a felsőoktatásban Élő egyetem - konferencia Budapest, 2005 Április 21. Dennis Meadows
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Globalizáció és környezeti problémák
A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila március 5.
SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET.
A fenntartható fejlődés
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások – története/vállalásai ZELEI.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegház hatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások sikerei, kudarcai Liebl.
A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe
Vállalati fenntarthatóság
Agrár-környezetgazdálkodás
GLOBÁLIS CÉLOK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT Global Goals.
Előadás másolata:

FaragóT: ENSZ f.f. folyamat1 A FENNTARTHATÓSÁGGAL FOGLALKOZÓ ENSZ FOLYAMAT KRITIKÁJA dr. Faragó Tibor, c. egyetemi tanár az 1992., 1997., évi fenntarthatósági ENSZ-konferenciákon a magyar tárgyalódelegáció tagja MTA, április 25. (1) Hét évtized: az átfogó nemzetközi együttműködésre való törekvés jegyében (2) Kegyelmi időszak: az évi Brundtland-jelentéstől az évi Riói Konferenciáig (3) Az újbóli ígéretek két évtizede: de a teljesítés elmarad – a világ átrendeződik (4) Rio+20 jó, hogy lesz: de nagyon nem jó, ahogyan alakul

FaragóT: ENSZ f.f. folyamat2 (1) Hét évtized az átfogó nemzetközi együttműködésre való törekvés jegyében: a társadalmi-gazdasági-környezeti összefüggésekkel foglalkozó globális politikai együttm. mintegy hét évtizedes múltra tekint vissza - rendkívül változó eredményességgel

FaragóT: ENSZ f.f. folyamat3 ENSZ, 1945: annak felismerése, hogy (az erőforrásokért folytatott) háborúk elkerülésére együtt kell működni a nemzetközi jelentőségű gazdasági, szociális, egészségi és az ezekkel kapcsolatos ügyekben Hidegháború – leghidegebb szakasza : a gyorsuló gazdasági növekedéssel a term. erőforrások iránti igény és a környezetszennyezés is gyorsan növekszik, a 3. világ saját erőforrásai iránti igénye is, de nincs lehetőség globális tud. és pol. együttműködésre Pol. olvadás, enyhülés, az enyhülés fékeződése , , : UNDP-1965, ENSZ-hat. emberi környezetről 1968; US-SU körny. 1972; ENSZ Emberi Körny. Konf. 1972, UNEP 1972, Helsinki Záróokmány 1975 (1967- GARP, 1971 Ramsari E., 1979 LRTAP-egyezmény, 1979 Égh. Világkonf) Kis hidegháború Nemzetközi együttműködés kibontakozása, bipoláris rend vége, globális környezeti problémák pol. elismerése : Riói Konferencia 1992, Szociális Világkonferencia glob. egyezmények (ózon, biodiv, klíma) Átalakuló világrend és a multilateralizmus "apadása" ~1998-, kiterjedt válságok (pénzügyi, gazd., energia..) (1) Hét évtized az átfogó nemzetközi együttműködésre való törekvés jegyében ?

FaragóT: ENSZ f.f. folyamat4 Hét évtized: az átfogó nemzetközi együttműködésre való törekvés jegyében A társadalmi-gazdasági-környezeti összefüggésekkel foglalkozó globális politikai együttműködésre komoly hatással voltak a kritikus folyamatokat feltáró tudományos vizsgálatok, de a meghatározó tényezőt a globális hatalmi és gazdasági viszonyok alakulása jelentette.

FaragóT: ENSZ f.f. folyamat5 (2) Kegyelmi időszak: az évi Brundtland-jelentéstől az évi Riói Konferenciáig a nemzetközi együttműködés kibontakozása azt is eredményezi, hogy nagyobb pol. figyelem irányulhat a gazdasági globalizáció árnyoldalaira, a fejlődő világban meglévő drámai szegénységre, s ezek megoldásához is - a kölcsönös függés elismerésével - egy új és átfogó megközelítésre

FaragóT: ENSZ f.f. folyamat6 A "nagypolitikai háttér":  a két nagyhatalom, ill. K-Ny csoport viszonya alapvetően javul 1985-től  a bipoláris világrend vége A "környezeti háttér" és a "szociális háttér":  a globalizálódó környezeti problémák azonosítása és az ezért viselt felelősség  a fejlődő világ mind heterogénebb, de maradnak a közös pol. prioritások: szegénység leküzdése, felzárkózás + a fejlettekkel szembeni igények A Brundtland-jelentés és a Riói Konf.-n elfogadott program:  részletes probléma-leltár és feladatterv  a fenntartható fejlődés szándékával átfogó globális programnak tekinthető  rengeteg kompromisszummal (pl. mindenki tovább fejlődhet)  lényeg: pol. konszenzus, hogy alapvetően új együttműködési modell szükséges (2) Kegyelmi időszak: az évi Brundtland-jelentéstől az évi Riói Konferenciáig K.Töpfer német miniszter 1992: Ez az első világméretű és legmagasabb pol. szintű találkozó azóta, hogy lezárult a világ két politikai tömbre való megosztottságának időszaka... most Rióban kell lefektetni az alapját Észak és Dél, valamint az emberiség és a természeti környezet közötti enyhülés folyamatának. G.H. Brundtland, norvég kormányfő, 1992 Mind Északnak, mind a Dél gazdag országainak meg kell változtatniuk fogyasztási és termelési szokásaikat... A fenyegető környezeti gondok és a szegénység ügyei összefüggnek, hosszú távúak,.. és elkerülhetetlenek, hacsak nem találunk és nem vezetünk be egy - a közös teherviselést és a közös felelősségvállalást kifejező - új világrendet.

FaragóT: ENSZ f.f. folyamat7 Kegyelmi időszak: az évi Brundtland-jelentéstől az évi Riói Konferenciáig A társadalmi-gazdasági-környezeti összefüggésekkel foglalkozó nemzetközi "fenntarthatósági" együttműködés (eddigi?) csúcsa feltehetően az évi "Föld Csúcs" volt - a kompromisszumokkal teli, de - átfogó globális "fenntarthatósági" elvek és program elfogadásával. Ezt lehetővé tette: a sokasodó globális léptékű szociális és környezeti problémák politikai elismerése, a bipoláris nagyhatalmi rendszer vége, a "három világ" együttműködésére irányuló nagyobb politikai készség.

FaragóT: ENSZ f.f. folyamat8 (3) Az ismétlődő ígéretek utóbbi két évtizede: de a teljesítés elmarad – a világ átrendeződik

FaragóT: ENSZ f.f. folyamat9 Háttér:  a világ hatalmi osztozkodása erősödik (gazd., befolyási, erőf-szerzési), részben új szereplőkkel (feltörekvő gazdaságok)  számtalan párhuzamos multilat. folyamat (az összhangot jórészt mellőzve), a fenntartható fejlődés programja csak egy ezek sorában  utóbbi évek (2007-): pénzügyi, gazd., energia stb. válságok nyomán újra a gazdaságpol. szinte kizárólagos primátusa  miközben: a glob. környezeti és szociális válság mélyül (Mill. Ökosz. Jelentés, UNEP-GEO jelentés, UNSG-jelentés a szegénységről) Hatás:  gondok a glob. "fenntarthatósági" megállapodások, programok végrehajtásával  korábbi ígéretek formális pol. megerősítése, végrehajtási eszközök pontosítása: Rio+5, Rio+10..  új(ra) ígéretek: ODA, biológiai sokféleség, klímapolitika..  glob. problémákért a megkülönböztetett felelősség erősödő számonkérése: (3) Az ismétlődő ígéretek utóbbi két évtizede: de a teljesítés elmarad – a világ átrendeződik I. Gandhi indiai miniszterelnök, 1972: Ironikus lenne, ha a szennyezés elleni küzdelem átalakulna egy üzletággá, amiből néhány vállalat, társaság vagy nemzet profitot érne el sokak kárára. K.Annan ENSZ-főtitkár 2002: a fejlődési modell, ami- hez hozzászoktunk, gyümölcsöző néhányak számára, de alapvetően hibás sokak számára. A prosperitásról, mely elpusztítja a környezetet és az emberiség nagy részét nyomorban hagyja, hamar ki fog derülni, hogy zsákutca mindenki számára..

FaragóT: ENSZ f.f. folyamat10 Az ismétlődő ígéretek utóbbi két évtizede: de a teljesítés elmarad – a világ átrendeződik Az évi Föld Csúcs és "hivatalos" eufória után kiderült, hogy nincs kellő pol. akarat az átfogó fenntarthatósági megközelítésre, az elfogadott program csak az egyike maradt a sok párhuzamosan futó multilaterális programnak. A világ fokozatos hatalmi átrendeződésével, az erőforrások iránti igény további növekedésével - a közös elkötelezettség visszatérő "deklaratív" megerősítésén túlmenően - mind nehezebbnek látszik újabb számonkérhető közös megállapodások elfogadása.

FaragóT: ENSZ f.f. folyamat11 (4) Rio+20 jó, hogy lesz, de nagyon nem jó, ahogyan alakul

FaragóT: ENSZ f.f. folyamat12 Legyen vagy ne legyen ? (Rio+25 helyett/előtt?) - kompromisszumok  legyen, de alapvetően csak 2 témáról * zöld gazdaság: fejlettek szerint ez (is) segíti a kilábalást a válságból (EU-2020) * fenntarthatósággal kapcsolatos teendők nemzetközi intézményi koordinációja  legyen, de rövid, korlátozott felkészülés, tömör végső dokumentum Zöld gazdaság:  fontos ügy, de nem lehet erre szűkíteni a fenntartható fejlődés problémakörét vita arról, hogy ez mit jelent és kinek az érdeke vita, hogy minden kritikus ügyről is szóljon a konf. és a végső dok. előkészületek: számtalan javaslat ezek említésére, ha konkrétumok nélkül is  hitelesség: minden fejlettebb országnak, az EU-nak is számot kellene vetnie, "otthon" mennyire veszi komolyan a fenntarthatóság ügyét, a zöld gazdaságot Kormányzás:  20 éve vita a fenntarthatóság ügyeiben az ENSZ-koord. jelentőségéről, szintjéről  40 éve vita a környezeti ügyek ENSZ-koordinációjának jelentőségéről, szintjéről eddigi előkészületek során sem körvonalazódott egyetértés  hitelesség: minden országnak számot kellene vetnie azzal, hogy "otthon" mennyire veszi komolyan a fenntarthatóság intézményes koordinációját (4) Rio+20 jó, hogy lesz, de nagyon nem jó, ahogyan alakul D.Meadows, Római Klub 2012: lekéstük a fenntartható fejlődés lehetőségét.. "a globális rendszer eltartó képességét.. már messze túlléptük Ch.Y.Ling, TWN 2012: a záródokumentum (januári) tervezete ugyan megerősíti az ENSZ égisze alatt kidolgozott nemzetközi fenntartható fejlődési program célkitűzéseit, de valójában kiábrándítóan gyenge azok végrehajtása, illetve ennek értékelése

FaragóT: ENSZ f.f. folyamat13 Zárógondolatok Az elmúlt évtizedek eredményének tekinthető, hogy elismerést nyert a glo- bálissá vált fenntarthatatlan folyamatok kezelésének szükségessége és a legmagasabb pol. szinten elfogadták a fennt. fejl. alapelveit és programját. A fenntarthatóság követelményrendszere azonban nem vált a különböző szervezetek számára az átfogó, irányadó keretté. Emiatt is a szakpolitikai programjaik közötti összhang korlátozott. Ugyanilyen ellentmondások vannak a legtöbb ország és az EU esetében is a szakpolitikák között. A feszítő szociális különbségek kezelését, a jelen és a jövő nemzedékek jólléti céljait szem előtt tartó fenntartható társ.-gazd. fejlődési megközelí- tésre lenne szükség a természeti környezet által megszabott korlátok között. E követelmények elfogadása és érvényesítése lenne a legfontosabb teendő mind nemzetközi szinten – így a közelgő világkonferencia keretében is –, mind nemzeti szinten, s ebből kiindulva a célok és teendők meghatározása.