MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA Küzdősportok, harcművészetek az iskolai testnevelésben - 15 éve a magyar tantervekben - MORVAY-SEY KATA Pécsi Tudományegyetem TTK Testnevelés - és Sporttudományi Intézet, egyetemi tanársegéd Budapest, 2013. február 28.

Az iskolai küzdősport oktatás kezdetei Magyarországon Galla Ferenc a Testnevelési Főiskola (TF) egyetemi docensének törekvései 1985-ben a Testnevelési Főiskola (TF) Időszaki és Küzdősportok Tanszéke, valamint a Neveléstudományi Tanszék felkérése Paksi 2. sz. Bezerédj István Általános Iskola: kísérleti jellegű cselgáncsoktatás a testnevelés tantárgy keretében kiegészítő tananyagként 1985/86. tanév I. osztályban évi 27 órában, V. osztályban évi 32 órában judo oktatás Eredményeik: Kockázatvállalás, empátia, teljesítménymotiváltság, sikerorientáltság, kudarckerülő beállítottság pozitív változásai Szorongás szint – főleg a fiúké – alacsonyabb a második év végén A paksi példa alapján az ország több városában indul iskolai judo oktatás. (Debrecen, Kaposvár, Szolnok, Győr) 2

A küzdősportok megjelenése a közoktatási tantervekben Paksi kísérleti program sikere, a küzdősportágak népszerűsége, olimpiai sikerek A Testnevelési Főiskola felkérése javaslattételre a NAT-hoz Galla Ferenc, Burka Endre, Zsolnai József Torna – atlétika – labdajáték központú testnevelés megreformálásának igénye A testnevelés és sport műveltségterület megújításának igénye Európai minták, nagyobb autonómia, az alkotó tervezés lehetősége Újonnan bevezetett pszichomotoros tartalmak az 1998-as NAT-ba: Küzdőfeladatok és játékok (küzdő jellegű feladatok) Önvédelem, küzdősportok Prevenció és relaxáció Ritmikus gimnasztika Természetben űzhető sportok Kihívás a gyakorló tanárok és a testnevelő tanárképzés részére 3

A küzdősportok iskolai oktatásával kapcsolatosan felmerülő gyakorlati kérdések Nemzeti Alaptantervek 1998- 2012 / Kerettantervek 2001-2013 előírásai A küzdősport gyűjtőfogalom használatából adódó problémák Egységes alapműveltség és átjárhatóság biztosítása 2005 óta választható érettségi tárgy a testnevelés Közép szinten választható a küzdősport úszás helyett és fordítva Emelt szinten mindkettő kötelező A TANTERVBEN NÉV SZERINT MEGJELENŐ SPORTÁGAK, TESTGYAKORLATI ÁGAK: Küzdőjátékok és feladatok, birkózás / grundbirkózás, judo, önvédelem, aikido Tantervi előírások pontatlansága, önvédelem és aikido összemosása, nembeli különbségtétel (NAT, 2003), lányok kirekesztése Európai tantervek tendenciái: küzdőjátékok és feladatok, judo, birkózás Ütéssel, rúgással járó küzdősportágak nem preferáltak 4

Évfolyamra bontva óraszám / tanév Kerettantervek (2012) ajánlott óraszámai a témakörre a Testnevelés és Sport műveltségterületen belül Évfolyam Óraszám Évfolyamra bontva óraszám / tanév 1-2. 15 7/8 3-4. 14 7 5-6. 38 19 7-8. 46 23 9-10. 30 11-12. 20 10 táblázat: Ajánlott óraszámok önvédelmi és küzdőfeladatok témakörre Forrás: Kerettantervek 2012 alapján http://www.ofi.hu/kerettanterv-2012

Mi valósul meg a tantervi előírásokból a gyakorlatban? A küzdősportok oktatásának gyakorlati megvalósulása az iskolai testnevelésben Korábban: átlagosan évi 76 óra testnevelés, arányos elosztás esetén 7-8 óra a küzdősportok oktatására => óraszám emelkedés 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. „az iskola (…) megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt óra keretében.” Jelenleg ez a gyakorlatban 3 órarendbe épített testnevelés órát jelent! (ISK, sportegyesületek, egyéb kerettantervben meghatározott műveltségterületi oktatása) Cél: élménypedagógiai megközelítés, mozgás megszerettetése, minél több mozgásforma A lehető legtöbb alternatíva felkínálása: az iskolai testnevelésen kívüli értelmes szabadidő eltöltésére, később az intézményi nevelés színterét elhagyva egészségtudatos magatartással egész életen át űzhető egészségmegőrző mozgásforma választása Sokoldalú mozgásműveltség kialakítása változatosság biztosításával Mi valósul meg a tantervi előírásokból a gyakorlatban? 6

A gyakorlat szemszögéből - helyzetkép Pécsről - N=83 fő (31 iskola) N= 65 fő (22 iskola) 2. táblázat: Küzdősportok testnevelés órákon történő oktatásának megoszlása Forrás: Morvay-Sey és Rétsági (2010) és Morvay-Sey (2010) 7

A gyakorlat szemszögéből - helyzetkép Pécsről - N=83 fő (31 iskola) N= 65 fő (22 iskola) 3. táblázat: Küzdősportok elsajátítása a főiskolai / egyetemi testnevelő tanár képzés során Forrás: Morvay-Sey és Rétsági (2010) és Morvay-Sey (2010)

A gyakorlat szemszögéből - helyzetkép Pécsről - 4. táblázat: Testnevelő tanárok diplomaszerzésének ideje és a témakör oktatása közötti összefüggés vizsgálata Forrás: Morvay-Sey és Rétsági (2010) és Morvay-Sey (2010)

A gyakorlat szemszögéből - helyzetkép Pécsről - N=83 fő (31 iskola) N= 65 fő (22 iskola) 5. táblázat: A küzdősportok oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek megítélése Forrás: Morvay-Sey és Rétsági (2010) és Morvay-Sey (2010)

Hasznosság, jövőkép, ajánlások Ma divatos küzdősportok biztosíthatják az iskolai testnevelés órák sokszínűségét, az élménypedagógiai megközelítést, a sokoldalú mozgásműveltséget Felügyelt keretek között élhetik ki a tanulók biológiai ösztöneikből adódó erőfelmérésre vonatkozó vágyaikat (agresszió kezelése) Az esések elsajátítása csökkentheti a gyermek és időskorban elesésekből származó végtagtörések számát (prevenció) Önvédelmi gyakorlatok elsajátítása kiemelten fontos (vészhelyzetek felismerése, menekülés, segítségkérés módjai) Filozófiai tartalmuknál fogva lehetőséget kínálnak a szellemi megújulásra, más kultúrák megismerésére A küzdőjátékok és feladatok, grundbirkózás oktatásának nem lehet akadálya Ajánlások: Gyakorló testnevelő tanárok számára továbbképzések szervezése a témában Sportszakember képző intézmények képzési anyagában hangsúlyos szerepeltetés (KKK) Szakirodalom bővítése (gyakorlati szakkönyvek, tudományos igényű tanulmányok, publikációk) Iskolai - egyesületi kapcsolatok bővítése (ISK, délutáni edzések) 11

Felhasznált irodalom Galla, F. (2009): Levél Morvay-Sey Katának. 2009.04.02. Kerettantervek (2012). Elérhető: http://kerettanterv.ofi.hu/ (letöltés:2013. február 26.) Morvay-Sey Kata- Rétsági Erzsébet (2010): A küzdősportok és az önvédelem iskolai oktatásáról. Egy pécsi vizsgálat eredményei. In: Új Pedagógiai Szemle. 2010. 3-4.sz. 129-139.o. Elérhető:http://epa.oszk.hu/00000/00035/00140/pdf/EPA00035_uj_pedagogiai_szemle_2010_3_4.pdf Morvay-Sey Kata (2010): Szemléletváltás a küzdősportok oktatásában. XIII. Apáczai – Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia 2009.Tanulmánykötet. Nyugat-magyarországi Egyetem. Apáczai Csere János Kar. Győr. Elérhető: http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/apaczainapok/2010/Apaczai_napok_2009_tanu lman kotet.pdf 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Elérhető:http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV (letöltés:2013. február 26.) 12

Köszönöm a figyelmet! soshi@freemail.hu