A környezet védelmében Dr. Móczár István előadása

A Föld nevű bolygó Bolygónk különlegesen kedvező naprendszerbeli helyzete lehetővé tette, hogy rajta 3, 5-4 milliárd évvel ezelőtt az élet megjelenjen. A föld felszínének azon részét, amelyet az élőlények benépesítik, bioszférának nevezik.

A bioszféra részei Atmoszféra Hidroszféra Litoszféra

Az atmoszféra I.

Az atmoszféra II. A légkör a Földet gömbhéjszerűen körülvevő, több ezer km vastag, felfelé ritkuló gázelegy (78% nitrogén, 21 % oxigén és 1 % egyéb gázok: argon, szén-dioxid, hidrogén, ózon, metán, kén-dioxid, kénhidrogén, ammónia, hélium, neon, kripton és xenon). A légkör nemcsak élettér, tápanyagforrás és UV-sugárszűrő, hanem jelentősen csökkenti a Földet érő galaktikus sugárzás erősségét is.

Hidroszféra A Föld felszínének kétharmadát foglalja el a víz (362 millió km2), ebből 97%-a sós tengervíz, és csupán 3%-a édesvíz. A víz az élőlények részére élettér, tápanyagforrás. A víz energiaforrás. Felszínformáló természeti erő.

Litoszféra a Föld szilárd kérgének kőzetei és a belőlük képződő talajok alkotják a litoszférát. A szilárd kéreg mállása (fizikai, kémiai, biológiai folyamatok révén) hozza létre talajt. A szerves anyagokat tartalmazó humuszban hihetetlen mennyiségű mikroorganizmus található.

Mi a környezetvédelem? Azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges környezet fenntartását szolgálják. Elsősorban az ember mellett élő élőlények védelme: tájvédelem, településvédelem, földvédelem, vízvédelem, a növényvilág védelme, az állatvilág védelme.

Mi a természetvédelem? A természet élettelen és élő tudományos, kulturális, esztétikai szempontból jelentős objektumainak, valamint egyes tájrészek kedvező természeti tulajdonságainak és tájképi megjelenésének megóvása, fenntartása, szükség szerinti helyreállítása. Fajtái: tájképi, kultúrtörténeti, földtani, vízi, növényi, állati természetvédelem.

Az ember környezet-átalakító tevékenysége

Az ember helye a bioszférában Az ember a föld fajai közül csak egy élőlény, de a bioszféra jelentős, meghatározó tényezője, aki uralkodik az összes többi faj felett, aki tudatosan birtokolja a Földet. A Föld legkegyetlenebb ragadozója, az ember!

Az emberré válástól a technoszféra megteremtéséig Földünk arculatát 99,9 %-ban a természeti erők, főleg az éghajlati és geológiai tényezők határozták meg. A barlanglakó ember ma már felhőkarcolókban él. Az ember tájformáló, környezet-átalakító tevékenysége révén átalakította a természetet. Már a világűrből is látni lehet az ember jelenlétét.

A következmények Egyre több, az eredeti céllal ellentétes, azaz az életkörülményeket rontó, nem kívánatos jelenség mutatkozik (termékeny területek csökkenése, a levegő szennyeződése, atomrobbantások radioaktív szennyeződése, klimazonális vegetáció kiirtása, vadászat, halászat stb.). Vissza nem fordítható változások következnek be: erózió, a fajok kipusztulása, totális környezetszennyezés, tanker-kataszrófák, planktonok és esőerdők pusztulása.

Közvetlen beavatkozás az életközösségekbe Erdőirtás Növények és állatok áttelepítése Vadászat

Az ipari tevékenység környezetszennyező hatása A civilizáció napos oldala a kényelmes lakás (telefon, hűtőszekrény, teljes infrastruktúra, az autó, a repülőgép). Sajnos árnyoldala is van a civilizációnak! A gyárak kiszippantják a levegőből az oxigént, s helyébe füstöt, kormot és mérgező gázokat ontanak. Műtrágyák, növényvédő szerek mellékízt kölcsönöz az élelemnek.

A környezet emberre gyakorolt hatása Ma a megbetegedések 20-30%-a környezeti okokra vezethető vissza! Allergia Daganatos betegségek Az orvos szerepe a megelőzésben; mit tud az orvos tenni?

A levegőszennyezés I. A felszaporodott ipari, közlekedési szennyeződések jelentős mértékben befolyásolják a talaj, a vizek és az élővilág minőségét. A sokféle szennyezőanyag éghajlati és egészségkárosító hatásuk van. Finom porok; korom, pernye, cementpor, növényi porok (pollen). Magyarország lakosságának 20-30%-a szenved virágpor allergiától.

A levegőszennyezés II. Szén-dioxid: normális körülmények között jelen van a levegőben, de ha koncentrációja nagymértékben nő, akkor előidézi az üvegháztartást. Kén-dioxid, nitrogén-oxid: amelynek háromnegyed része emberi, a másik részét vulkántevékenység, villámlás idézi elő. Szén-monoxid: főleg gépkocsikból kerül a légtérbe. A gáz kötődik a vérfestékhez (hemoglobin), mint az oxigén, de tartósabban rajta marad és gátolja az oxigén szintézist.

Az üvegház-hatás

A hulladék Hulladékon a civilizáció nem folyékony végtermékét értjük. Pl.: háztartási, ipari, mezőgazdasági hulladék, radioaktív hulladékok. Nagyon nagy veszélyt jelentenek a lebonthatatlan műanyagok, gumiabroncsok.

A hulladék felgyülemlésének hátrányos hatásai Talajvíz-szennyezés Levegőszennyezés Robbanásveszély Égetéskor keletkező melléktermékek A hulladékból kimosódó anyagok bekerülnek táplálékláncba.

Globális környezetszennyezés Az ipari, mezőgazdasági tevékenység, az urbanizáció minden országot érint. A szennyeződések nem tisztelik a határokat.

Az ember felelősége Az emberiség lélekszáma rohamosan nő, jelenleg 5 milliárd ember él a Földön. Az emberiség összefogása nélkülözhetetlen. Nemcsak önmagáért, de milliónyi fajtársáért is felelős.

Rövid áttekintés a parlagfű (pollen) allergiáról  Az allergia a fejlett országokban a leggyakoribb krónikus megbetegedések közé tartozik. A lakosság 20-30 %-át sújtja a két leggyakoribb kórkép : az allergiás rhinitis és az asthma bronchiale. Mindkét betegség jelentősen rontja az életminőséget, csökkenti a munkateljesítményt. Az allergiás rhinitis út az asthmás megbetegedés felé. Az allergia (túlérzékenység) a szervezet védekező rendszerének túlműködése. A megbetegedésnek lehetnek genetikai okai is.

Környezeti tényezők szerepe Az allergiás megbetegedés kialakulásához szignifikánsan hozzájárulnak: dohányzás, illetve passzív dohányzás gyakori vírusos megbetegedések környezeti hatások

Pollenallergia, parlagfűallergia A füvek, a fák virágai, illetve klimatikus viszonyok képesek kiváltani az allergizáló reakciókat (éger, mogyoró, kőris, nyír, nyárfa, platán). Gyakran keresztaktivitás figyelhető meg, mint például nyírfa-alma, üröm-zeller, fűpollen-búzaliszt, parlagfű-görögdinnye esetében.

Parlagfűallergia Az allergiás megbetegedések leggyakoribb okozója. A növény nem fű, hanem kétszikű, a vadkenderhez semmi köze. Az első növényt Orsován (1908) találták. 1926-ban elérte a Balatont, 1945 után Budapestet. Védekezés: a növény gyökerestől való kitépése, vagy a terület többszöri kaszálása. A parlagfű nagyon agresszív allergén. Míg a többi allergizáló pollen kb. 10 allergén fehérjét tartalmaz, a parlagfű legalább 57-et.

Parlagfű A növény 20-120 cm magas, dúsan elágazó. Virágzáskor a növény 8 milliárd pollen szemet termel.

Parlagfű Európában 1997 augusztusában Dr. Móczár Katalin tanulmánya alapján

Védekezés Maglódon

Épületekben előforduló allergiák Okozói: atkák, házipor, lisztatkák, háziállatok: macskák, kutyák, rovarok: csótány. Védekezés: prevenció, környezetváltoztatás, végső megoldásként gyógyszerek adása.