A képek és a szövegrészek forrása: Herendi Miklós: Művészettörténet (Nemzeti Tankönyvkiadó 1994. ) Róma, Firenze, Velence (Bonechi 1995.) Dióhéjban – A román kor művészetről (Corvina 1990)

Román kor Csak a képeket nézed?- Kattintással továbbléphetsz! Elolvasod a szöveges részeket is? – Kattints az gombra! A „román kori művészet” fogalmát 1824-ben Caumont francia művészettörténész honosította meg, és a Nyugat-Európa érett középkori művészetet értette ezen. A kifejezés utal arra a rokonságra, amely a román nyelvek (a spanyol, a francia, az olasz) kialakulásához fűzi. Utal továbbá az antik-római hagyományok és a betörő „barbárok” tradícióinak összeolvadására, valamint arra a törekvésre, hogy az ókori római művészethez kapcsolódjék. A román kor művészete döntően a keresztény hitet szolgálta, de az egyházi és világi hatalmasságok állandó harcot vívnak az egyeduralomért. Ellentétük a művészetre ösztönzőleg hatott. Szimbolikus formában dicsőítették a világbíró Krisztust, az Istenanyát és a szenteket. A közös keresztény hit egy nemzetközileg elterjedt stílus alapja lett. Készítette: Faragóné Horváth Katalin A képek és a szövegrészek forrása

A „román kori művészet” fogalmát 1824-ben Caumont francia művészettörténész honosította meg, és a Nyu-gat-Európa érett középkori művészetet értette ezen. A kifejezés utal arra a rokonságra, amely a román nyelvek (a spanyol, a francia, az olasz) kialakulásához fűzi. Utal továbbá az antik-római hagyományok és a betörő „bar-bárok” tradícióinak összeolvadására, valamint arra a törekvésre, hogy az ókori római művészethez kapcso-lódjék. A román kor művészete döntően a keresztény hitet szol-gálta, de az egyházi és világi hatalmasságok állandó harcot vívnak az egyeduralomért. Ellentétük a művé-szetre ösztönzőleg hatott. Szimbolikus formában dicső-ítették a világbíró Krisztust, az Istenanyát és a szente-ket. A közös keresztény hit egy nemzetközileg elterjedt stílus alapja lett.

Veronai bazilika homlokzata Román kor Kb. XI-XIII. sz. közepe (Az elnevezés a római hagyományokat idézi) A feudális rend és az egyház kapcsolata megszilárdul. A templom volt a legfontosabb művészi feladat, a szobrászat, festészet és a kézművesség minden erejét ennek a díszítésére fordította. A kor művészetétől távol áll a naturalizmus. Az építészeket elsősorban a monumentális kőépület érdekelte. A román kori falak zártak és hatalmasak, az ablakok általában kicsik. A tömbszerű, súlyos és egyszerűen tagolt épületet a kő jellege határozza meg. Az építmények hatását súlyosságuk és masszivitásuk adja meg: e hatást hangsúlyozza a román félkörív is. A homlokzat tagolóelemei közé tartozik a rózsaablak. (Mely már a román művészetben megjelenik, de sajátos szerepét csak a gótikában kapja meg.) Kör formája alapján szimbolikus és gyakorlati jelentősége egyaránt van: a tökéletesség jelképe,mely egyben a fény bebocsátására szolgál. A templomok alaprajza meghatározott formákat követ: szokásos típus volt a háromhajós bazilika, keleten egy apszissal, kereszthajóval vagy anélkül. A veronai bazilika homlokzata utal bazilikális elrendezésű belsőre. Az építészetről Veronai bazilika homlokzata

A templom volt a legfontosabb művészi feladat, a szobrászat, festészet és a kézművesség minden erejét ennek a díszí-tésére fordította. A kor művészetétől távol áll a natura-lizmus (természethűség). Az építészeket elsősorban a monumentális kőépület érdekelte. A román kori falak zártak és hatalmasak, az ablakok általában kicsik. A tömbszerű, súlyos és egyszerűen tagolt épületet a kő jellege határozza meg. Az építmények hatását súlyossá-guk és masszivitásuk adja meg: e hatást hangsúlyozza a román félkörív is. A homlokzat tagolóelemei közé tartozik a rózsaablak. (Mely már a román művészetben megjelenik, de sajátos szerepét csak a gótikában kapja meg.) Kör formája alapján szimbo-likus és gyakorlati jelentősége egyaránt van: a tökéletesség jelképe, mely egyben a fény bebocsátására szolgál. A templomok alaprajza meghatározott formákat követ: szoká-sos típus volt a háromhajós bazilika, keleten egy apszissal, kereszthajóval vagy anélkül. A veronai bazilika homlokza-ta utal bazilikális elrendezésű belsőre.

Bazilika szerkezete Főhajó Apszis Mellékhajók Főhajó Mellékhajók Oszlopsorok Ablakok Bazilika szerkezete

Jáki templom homlokzata Építészet: Zárt, vastag falak (védelmi célok) Nehézkes, tömbszerű Vízszintes tagozódás hangsúlyos Keskeny, lőrés szerű ablakok A mai ember nehezen tudja elképzelni, mit jelentett abban az időben a templom. Legföljebb egy-egy isten háta mögötti falucskában tapasztalható valami távolról hasonlót. Sokszor ez volt az egyetlen kőépület, az egyetlen valamire való épület az egész környéken. A templom tornya kilométerekre ellátszott, és útbaigazította a messziről jövőt. Vasárnapokon, istentisztelet alatt az egész város népe odagyűlt, és már maga az ellentét a festményekkel, szobrokkal díszített impozáns kőépület, meg az ócska kis házikók között, amelyekben ők éltek, eleget mondhatott nekik. Nem csoda, ha az egész közösségnek fontos, hogy temploma legyen, és szépítéséhez ki-ki igyekszik hozzájárulni. A román kori építészet legjelentősebb eleme a félkörív. Nem csupán statikai problémák megoldására használták, hanem változatos dekoratív funkciókban is, s így a román stílus egyik legalapvetőbb ismertetőjegye lett. Félkörív az épület külsején és belsejében egyaránt előfordul. A félkörív az erők kiegyensúlyozott felfelé és alászállásának megtestesítője. Ikerablakok Félköríves záródás Jáki templom homlokzata

Jáki templom

A mai ember nehezen tudja elképzelni, mit jelentett abban az időben a templom. Legföljebb egy-egy isten háta mögötti falucskában tapasztalható valami távolról hasonló. Sokszor ez volt az egyetlen kőépület, az egyetlen valamire való épület az egész környéken. A templom tornya kilométerekre ellátszott, és útbaigazította a messziről jövőt. Vasárnapokon, istentisztelet alatt az egész város népe odagyűlt, és már maga az ellentét a festményekkel, szob-rokkal díszített impozáns kőépület, meg az ócska kis házikók kö-zött, amelyekben ők éltek, eleget mondhatott nekik. Nem csoda, ha az egész közösségnek fontos, hogy temploma legyen, és szépíté-séhez ki-ki igyekszik hozzájárulni. A román kori építészet legjelentősebb eleme a félkörív. Nem csupán statikai problémák megoldására használták, hanem változatos dekoratív funkciókban is, s így a román stílus egyik legalapvetőbb ismertetőjegye lett. Félkörív az épület külsején és belsejében egya-ránt előfordul. A félkörív az erők kiegyensúlyozott felfelé és alászállásának megtes-tesítője.

Jáki templom kapuja Kapubéllet Geometrikus díszek Szobrok az építészet szolgálatában A főbejárat a román kori templom homlokzatának leghangsúlyosabb része. A védelmi célok miatt nagy méretű nem lehetett. Az igényes építő mester pedig nem tűrhette, hogy a monumentális homlokzaton egy jelentéktelen méretű kapu legyen. A kapubéllet átvezeti a templomba érkezőt a tágas, világos külső térből a zárt belső térbe. Egyre szűkülő ívei szinte csalogatják a hívőt Isten házába. Minden ív különböző geometrikus díszítéssel készült. Körbe a tizenkét apostol szobra díszíti a kaput. A szobrok nem egyidőben készültek. Stílusbeli különbségük rögtön szembetűnik a figyelmes szemlélőnek. Kétoldalt kapuőrző oroszlánok riogatják a rossz szándékkal közeledőket.

A főbejárat a román kori templom homlokzatának leghang-súlyosabb része A főbejárat a román kori templom homlokzatának leghang-súlyosabb része. A védelmi célok miatt nagy méretű nem lehetett. Az igényes építő mester pedig nem tűrhette, hogy a monumentális homlokzaton egy jelentéktelen méretű kapu legyen. A kapubéllet átvezeti a templomba érkezőt a tágas, világos külső térből a zárt belső térbe. Egyre szűkülő ívei szinte csalogatják a hívőt Isten házába. Minden ív különböző geometrikus díszítéssel készült. Körbe a tizenkét apostol szobra díszíti a kaput. A szobrok nem egyidőben készültek. Stílusbeli különbségük rögtön szembetűnik a figyelmes szemlélőnek. Kétoldalt kapuőrző oroszlánok riogatják a rossz szándékkal közeledőket.

Jáki templom belső Bordás keresztboltozat Rusztikus felület Sejtelmes félhomály Az egyre szűkülő kapun át a templom belsejébe érve a mai kor embere is átérzi a feudalizmus szellemét: a keskeny ablakokon át beszűrődő kevéske világosság sejtelmessé teszi a belső teret. A zárt falsíkok, vastag oszlopok, félköríves boltívek tovább fokozzák a belső tér nyomasztó hatását. Az ember valóban apró porszemnek érzi magát Isten mindenható hatalmával szemben.

Az egyre szűkülő kapun át a templom belsejébe érve a mai kor embere is átérzi a feudalizmus szellemét: a keskeny abla-kokon át beszűrődő kevéske világosság sejtelmessé teszi a belső teret. A zárt falsíkok, vastag oszlopok, félköríves boltívek tovább fokozzák a belső tér nyo-masztó hatását. Az ember valóban apró porszemnek érzi magát Isten mindenható hatalmával szem-ben.

Boltívek A milánói San Ambrogio belseje (épült: 1098-1128) Figyeld meg az ismétlődő boltívek gyönyörű játékát!

Vízszintes tagozódás hangsúlyos Pisai dóm és torony Pisai dóm és torony Az Itáliai román kori építészet hatalmas tömegű alkotása a pisai templomegyüttes. (1063-ban kezdték építeni) Az erőteljesen tagolt homlokzat mögött öthajós, oszlopos bazilika húzódik karzattal. A méreteiben is nagyszabású, öthajós templom szentélyrésze tulajdonképpen három önálló bazilikából áll, mert a kereszthajó szárai is apszisokban végződő, háromhajós terek. A kereszthajó és a főhajó találkozásánál emelkedő kupola teljesen harmonikus egységben olvadnak össze a két évszázaddal korábbi épületrészekkel. A galériák alkotta vízszintes sávok fontos elemeivé válnak a pisai faltagolásnak. Vízszintes tagozódás hangsúlyos

Pisai dóm és torony Az Itáliai román kori építészet hatalmas tömegű alkotása a pisai templomegyüttes. (1063-ban kezdték építeni) Az erőteljesen tagolt homlokzat mögött öthajós, oszlopos bazilika húzódik karzattal. A méreteiben is nagyszabású, öthajós templom szentély-része tulajdonképpen három önálló bazilikából áll, mert a kereszthajó szárai is apszisokban végződő, háromhajós terek. A kereszthajó és a főhajó találkozásánál emelkedő kupola teljesen harmonikus egységben olvadnak össze a két évszázaddal korábbi épületrészekkel. A galériák al-kotta vízszintes sávok fontos elemeivé válnak a pisai faltagolásnak.

Pisai dóm Az olasz romaniká-ban a félkörív egy-szerre dekoratív elem és olyan alapegység, melyet tetszőlegesen lehet ismételni. A homlokzatot színes márványberakás mel-lett román vakárká-dok és galériák élén-kítik. Az olasz romanikában a félkörív egyszerre dekoratív elem és olyan alapegység, melyet tetszőlegesen lehet ismételni. A homlokzatot színes márványberakás mellett román vakárkádok és galériák élénkítik.

Firenzei keresztelőkápolna A firenzei keresztelőkápolna Az épület alaprajza nyolcszög (centrális alaprajz). Kívülről zöld-fehér márványlapok borítják, oldalait falpillérek osztják három részre, fölöttük kiugró párkányzat és kerek boltívek ablakokkal. Az ősi templomot a római-kori Firenze északi kapujának közelében emelték a IV-V. században: az építmény nyolcszögű. Félkör alakú apszisa lépcsős pódiumon nyugszik. Mai formáját a XI-XIII. században nyerte: a sima piramis-tetőzet 1128-ban készült el, a négyszögletes szószék (a „zseb”) 1202-ből való. A kápolna igazi látványosságát azonban a bronzkapuk (melyekről még tanulunk a reneszánsz művészet kapcsán) és a kupolát belülről borító remek mozaikok jelentik. A keresztelő kápolna belső terében szembetűnő a kettős megosztás: az alsó szinten oszlopokkal elválasztott három-három fülke nyílik. A földszintet erőteljes párkány zárja, míg felül kétnyílású ablakok váltakoznak falpillérekkel.

A firenzei keresztelőkápolna Az épület alaprajza nyolcszög (centrális alaprajz). Kívülről zöld-fehér márványlapok borítják, oldalait falpillérek osztják három részre, fölöttük kiugró párkányzat és kerek boltívek ablakokkal. Az ősi templomot a római-kori Firenze északi kapujának közelében emelték a IV-V. században: az építmény nyolcszögű. Félkör alakú apszisa lépcsős pódiumon nyugszik. Mai formáját a XI-XIII. században nyerte: a sima piramis-tetőzet 1128-ban készült el, a négyszögletes szószék (a „zseb”) 1202-ből való. A kápolna igazi látványosságát azonban a bronzkapuk (melyekről még tanulunk a reneszánsz művészet kapcsán) és a kupolát belülről borító remek mozaikok jelentik. A keresztelő kápolna belső terében szembetűnő a kettős megosz-tás: az alsó szinten oszlopokkal elválasztott három-három fülke nyílik. A földszintet erőteljes párkány zárja, míg felül kétnyílású ablakok váltakoznak falpillérekkel.

Firenzei keresztelőkápolna kupolája Készült a XIII. sz-ban

A firenzei dóm (Santa Maria del Fiore) és a harangtorony Az itáliai templomok jellemzően három különálló épületből állnak: a dóm, a keresztelő kápolna és a harangtorony. A firenzei épületegyüttes olyan monumentális, és olyan szorosan köré épült a város, hogy szinte lehetetlen egyszerre szemügyre venni mindhárom épületet.

Firenzei dóm belső

Bélapátfalva, bencés apátsági templom Magyarországi emlékek közül említésre méltó a bélapátfalvi bencés apátsági templom. Az eredeti kereszt alaprajzú épületet később hozzáépített részek tagolják. Magyarországi emlékek közül említésre méltó a bélapátfalvi bencés apátsági templom. Az eredeti kereszt alaprajzú épületet később hozzáépített részek tagolják.

Ha a román kori épület képére kattintasz, továbbhaladhatsz!

Nem Ez a Hagia Sophia (Isztambul - Konstantinápoly) A kereszténység kialakulásának kapcsán tanultuk. Nem

Nem Ez a Pantheon (az épület az ókori Rómában épült)

Az épületegyüttes többi része a dóm és a harangtorony. Igen Az épületegyüttes többi része a dóm és a harangtorony. Ez a firenzei keresztelőkápolna

Oszlopfő (Angyallal és a Három Királlyal) Szobrászat -az építészet szolgálatában Oszlopfő (Angyallal és a Három Királlyal) Tanító és hitet erősítő funkció A középkor az egyes művészeti ágakat nem tekintette önállónak. Úgy vélték, hogy egy magasabb rendű feladat, az építészet szolgálatában állnak. A szobrászi dísz szempontjából kiemelkedő rész a kapu. A románkori szobrászat tulajdonképpen kőfaragó művészet. Az oszlop és a félkörív itt is a leggyakoribb alapforma. Összekötő elemük az oszlopfő különösen alkalmas szobrászi díszítésre. Az oszlopfők ábrázolásain emberek és állatok éppúgy előfordulnak, mint a legkülönbözőbb növényi és geometrikus motívumok. A román művészetet a vallás követelményei határozták meg, s ebből következően alapjaiban nem dekoratív, hanem tanító és hitet erősítő funkciókat látott el. A korszak emberei általában sem írni, sem olvasni nem tudtak. A templomokban látott figurális ábrázolások számukra a tant és a tanítást jelentették. A román szobrászat egyszerű figurákra szorítkozik, melyeket tipikus mozdulatokkal, attribútumukkal és tartásukkal jellemez. A deformáció vagy az aránytalanságok a kifejezőerőt fokozzák. „Én csak szegény kis vénasszony vagyok, oly együgyű, a betűhöz nem értek, de templomunkban festve látom ott a mennyet, ahol hárfákon zenélnek, s a poklot, ahol kárhozottak égnek: ez elborzaszt, az boldogít, ha nézem … Francois Villon

A középkor az egyes művészeti ágakat nem tekintette önállónak A középkor az egyes művészeti ágakat nem tekintette önállónak. Úgy vélték, hogy egy magasabb rendű feladat, az építészet szolgálatában állnak. A szobrászi dísz szempontjából kiemelkedő rész a kapu. A románkori szobrászat tulajdonképpen kőfaragó művészet. Az oszlop és a félkörív itt is a leggyakoribb alapforma. Összekötő elemük az oszlopfő különösen alkalmas szobrászi díszítésre. Az oszlopfők ábrázolá-sain emberek és állatok éppúgy előfordulnak, mint a legkülönbözőbb nö-vényi és geometrikus motívumok. A román művészetet a vallás követelményei határozták meg, s ebből követ-kezően alapjaiban nem dekoratív, hanem tanító és hitet erősítő funkciókat látott el. A korszak emberei általában sem írni, sem olvasni nem tudtak. A templomokban látott figurális ábrázolások számukra a tant és a tanítást jelentették. „Én csak szegény kis vénasszony vagyok, oly együgyű, a betűhöz nem értek, de templomunkban festve látom ott a mennyet, ahol hárfákon zenélnek, s a poklot, ahol kárhozottak égnek: ez elborzaszt, az boldogít, ha nézem …” ( Francois Villon) A román szobrászat egyszerű figurákra szorítkozik, melyeket tipikus mozdu-latokkal, attribútumukkal (életükre, tetteikre utaló jelzés) és tartásukkal jellemez. A deformáció vagy az aránytalanságok a kifejezőerőt fokozzák.

Sámson dombormű (Pécs) Mozdulattal jellemez - mesél

Krisztus és a tizenkét apostol (dombormű) Ez a csodálatos kompozíciójú dombormű Hitetlen Tamás történetét mutatja. Az apostolok ritmikusan ismétlődő alakjai Krisztus felé fordulnak ezzel emelve ki a két főszereplőt. Santo Domingo de Silos kolostor kerengőjének domborműve (Burgos - Franciaország)

Jónás üvegablak Kölni dóm A templomok belső terének hangulatát erőteljesen befolyá-solják az üvegablakok. Az ab-lakokon beszűrődő fény sejtel-messé, földöntúlivá teszi a templom belsejét. Kölni dóm

Angyalok Festészet (Dióhéjban 55.o) Egy Mihály arkangyal-nak szentelt barcelonai oltár előlapja. A katalán festészetnek ez az alkotása szimmet-rikus elrendezésű. Az elhunyt lelkét két an-gyal viszi a mennybe. Az arányok az ábrázol-tak jelentősége szerint alakulnak. A színhasz-nálat a bemutató jelle-get hangsúlyozza. A szimmetrikus elren-dezés jellemző erre a korra. (Dióhéjban 55.o) Egy Mihály arkangyalnak szentelt barcelonai oltár előlapja. A katalán festészetnek ez az alkotása szimmetrikus elrendezésű. Az elhunyt lelkét két angyal viszi a mennybe. Az arányok az ábrázoltak jelentősége szerint alakulnak. A színhasználat a demonstratív jelleget hangsúlyozza.

Festészet A román művészet fontos ága a templomokat díszítő monumentális fal-festészet és mozaikművészet. Az ábrázolás néhány lényeges vonásra összpontosul. A beszédes moz-dulatokhoz komoly kifejezés társul. Ennek érdekében elfogadják a az elrajzolást és a túlzást is. A színek és a vonalalak elsődleges szerepe a hangsúlyozás. A szobrászat-hoz hasonlóan a festészet is lemond a klasszikus antikvitás kiegyensú-lyozott arányairól. A környezetet és a hátteret elhanyagolják vagy le-egyszerűsítik. Az épületet román félkörívvel jelzik, alatta jelennek meg a figurák. Sematikusan jelenítik meg a tájat, például kis fákat fes-tenek kerek lombkoronával. A talajt, a tengert és az eget egyszerű hul-lámvonalakkal vagy sávokkal érzékeltetik. A jelenetet a legkülönbö-zőbb stilizált geometrikus és virágmotívumból álló frízek keretezik. A hátteret egyenletesen elosztott bélyegző szerű motívumokkal teszik rit-mikussá. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a stilizált arcoknak és a hatásosan leegy-szerűsített kezeknek. A stílus jellemzője a szimmetria és a kiegyensú-lyozottság, amit apró eltérésekkel tesznek élénkebbé. Gyakori fogás a ritmikus sorolás és a páronkénti megfeleltetés. A román művész az egyértelműség kedvéért minden alak kifejezését tipikusra korlátozza. A figurákat kevés, világos mozdulat és érthető attribútumok jellemzik.

Krisztus és a tizenkét apostol (Oltárelőlap - festmény) Festészet A román művészet fontos ága a templomokat díszítő monumentális falfestészet és mozaikművészet. Az ábrázolás néhány lényeges vonásra öszpontosul. A beszédes mozdulatokhoz komoly kifejezés társul. Ennek érdekében elfogadják a az elrajzolást és a túlzást is. A színek és a vonalalak elsődleges szerepe a hangsúlyozás. A szobrászathoz hasonlóan a festészet is lemond a klasszikus antikvitás kiegyensúlyozott arányairól. A környezetet és a hátteret elhanyagolják vagy leegyszerűsítik. Az épületet román félkörívvel jelzik, alatta jelennek meg a figurák. Sematikusan jelenítik meg a tájat, például kis fákat festenek kerek lombkoronával. A talajt, a tengert és az eget egyszerű hullámvonalakkal vagy sávokkal érzékeltetik. A jelenetet a legkülönbözőbb stilizált geometrikus és virágmotívumból álló frízek keretezik. A hátteret egyenletesen elosztott bélyegző szerű motívumokkal teszik ritmikussá. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a stilizált arcoknak és a hatásosan leegyszerűsített kezeknek. A stílus jellemzője a szimmetria és a kiegyensúlyozottság, amit apró eltérésekkel tesznek élénkebbé. Gyakori fogás a ritmikus sorolás és a páronkénti megfeleltetés. A román művész az egyértelműség kedvéért minden alak kifejezését tipikusra korlátozza. A figurákat kevés, világos mozdulat és érthető attribútumok jellemzik.

Kódexlap Szent Ildefonso könyvet ír. A román művészet a lényeges elemeket hangsúlyozza. Az ar-cok általában hosszúkás ovális formájúak. A szemöldököt és az orrot egyetlen közös vonallal áb-rázolják. A fül sematikusan jel-zett, a szem viszont a kifejezés hordozója. Hangsúlyozzák a szerzetesi tonzúrát.A kezek moz-dulata mindig tipikus. A környe-zetet formulaszerűen megjele-nített elemekre korlátozzák. Kódexlap Szent Ildefonso könyvet ír. A román művészet a lényeges elemeket hangsúlyozza. Az arcok általában hosszúkás ovális formájúak. A szemöldököt és az orrot egyetlen közös vonallal ábrázolják. A fül sematikusan jelzett,a szem viszont a kifejezés hordozója. Hangsúlyozzák a szerzetesi tonzúrát.A kezek mozdulata mindig tipikus. A környezetet formulaszerűen megjelenített elemekre korlátozzák.

Szent Liutwinus püspök Beszédes mozdulat (Dióhéjban 54.o) A Cividaléban őrzött Egbert psalteriumnak ez a miniatúrája Szent Liutwinust, Trier püspökét ábrázolja. A románkori művész fontosabbnak tartotta a püspöki ornátus megjele-nítését, mint az alak testi mivoltának érzékeltetését. A szimmetrikus alap-sémára felépített kompozíciót a szimmetriától való csekély eltérések teszik élővé. A kezek a kifejezés fontos hordozói. A Cividaléban őrzött Egbert psalteriumnak ez a miniatúrája Szent Liutwinust, Trier püspökét ábrázolja. A románkori művész fontosabbnak tartotta a püspöki ornátus megjelenítését, mint az alak testi mivoltának érzékeltetését. A szimmetrikus alapsémára felépített kompozíciót a szimmetriától való csekély eltérések teszik élővé. A kezek a kifejezés fontos hordozói.