Az Európai Képesítési Keretrendszer és a Nemzeti Képesítési Keretrendszer megjelenése a Krúdy Gyula Tagintézmény szakképzési kínálatában
EKKR •Európai Bizottság irányelv (2000-től) –megjelennek mindazok a fő politikai célok, koncepcionális elemek, amelyek az EKKR-hez vezettek; –az EKKR bizonyos értelemben egyenes következménye a tudásalapú gazdaságra történő áttérés érdekében az oktatás-képzésben megfogalmazódó lisszaboni elveknek: •munkaerő mobilitásának elősegítése, •képesítések könnyebb összehasonlítása, •egész életen át tartó tanulás (LLL) (Copenhagen Declaration 2002)
•EKKR: a különböző országok nemzeti képesítési rendszerei kapcsolódnak egy közös európai viszonyítási keretrendszerben. •Használata: a képesítési szintek összehasonlítása a különböző országok, illetve különböző oktatási és képzési rendszerek között. •A nemzeti képesítési szintek kerülnek a központi referencia szintek egyikére, kezdve az alaptól (Szint 1) a haladó szintig (Szint 8). Ez lehetővé teszi a sokkal könnyebb összehasonlítást és azt is jelenti, hogy az embereknek nem kell megismételni a tanulást, ha másik országba költöznek.
•Az EKKR nyolc referenciaszintet ír le: - amit a tanuló tud; - amit a tanuló megért; „tanulási - amit a tanuló képes megtenni. eredmény”
EQF team a Krúdyban •Külön munkacsoport •Tagok –Bajusz Attila vendéglátó gyakorlati oktatás vezető –Csanádiné Retkovszki Edit szakoktató –Gyömbér Márta szakmai igazgatóhelyettes –Krizbai Ildikó angol nyelvtanár
Tevékenységeink (2010. szept ápr.) •Bemutattuk a magyar képzési rendszer felépítését szept. •Megismertük az angol képzési rendszer felépítését, ebből készítettünk prezentációt a tantestületnek márc. •Göteborgi mobilitás: a svéd képzési rendszer megismerése nov. •A 3 partner képzési rendszerének összehasonlítása, a kimenetek azonosítása nov. – ápr.
Produktum/végtermék
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Gyömbér Márta – szakmai igazgatóhelyettes SZKKVSZI Krúdy Gyula Tagintézmény