Felsőoktatási Tervezési Testület a tehetséggondozás szolgálatában október 26.

Felsőoktatási Tervezési Testület feladatai •2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (Nftv.) „46. § (5) A miniszter a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményének kikérése után határozatban dönt a (4) bekezdésben meghatározottak szerint megállapított hallgatói létszámkeretnek a felsőoktatási intézmények közötti megosztásáról.” •A Kormány 19/2012 (II.22.) Korm. rendelete a felsőoktatási minőségértékelés és –fejlesztés egyes kérdéseiről 18. § (2) Az FTT az (1) bekezdésben meghatározott feladatai mellett a) szakértői tevékenysége keretében felméri a felsőoktatással, a felsőoktatási képzéssel kapcsolatos társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci igényeket és szükségleteket, b) előrejelzést készít és annak alapján javaslatot tesz szakpolitikai és felsőoktatás-fejlesztési kérdésekben, c) a miniszter felkérésére ca) egyedi szakértői véleményt ad, cb) az oktatáspolitikai döntéseket megalapozó elemzéseket készít, kutatást végez.” •Dr. Hoffmann Rózsa az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkárának megbízó levele alapján „…javaslatot tesz az államilag támogatott ösztöndíjas és részösztöndíjas létszámokra képzési területenként, szintenként, illetve azok intézményi lebontására” stb.

Felsőoktatási Tervezési Testület összetétele •19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet •11 tagú testület (2012. április 21. alakuló ülés) „15. § Az FTT tizenegy tagú testület. Egy-egy tagot delegál a miniszter, a foglalkoztatáspolitikáért, a vidékfejlesztésért, a közigazgatás- fejlesztésért, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, kettő tagot a gazdasági kamarák és egy tagot az egészségügyi kamarák.”

Felsőoktatási Tervezési Központ •FTT titkársága, szakmai döntés-előkészítő szervezete, jelenleg 7 fő munkatárs •Feladatai (FTT, OH, EMMI FHÁT számára): 1.Háttéradatok biztosítása a társadalmi elvárások és képzési stratégiák összehangolását célzó kampányokhoz, beavatkozásokhoz. 2.Kutatások, elemzések elvégzése, modellek megalkotása a felsőoktatási kormányzat számára az átalakuló felsőoktatási rendszer hosszú távú működéséhez. 3.Kutatások és háttérelemzések a TÁMOP 4. projektek ágazat fejlődésre gyakorolt hatásainak vizsgálatára, az OP tervek megalkotásának segítésére, a as fejlesztési igények felmérésére.

TÁMOP •Felsőoktatási szakpolitikai és fejlesztéspolitikai elemzések az ESZA fejlesztések tervezése érdekében – TÁMOP •Tevékenységek: –Képzési szerkezet felülvizsgálata, képzési fejlesztési irányok meghatározása, hallgatói kereslet- és hallgatói vonzáskörzet elemzések –Felsőoktatási tudástérkép, intézményfejlesztési tervek és K+F valamint IKT fejlesztés lehetőségeinek vizsgálata –Felsőoktatási elektronikus tananyagok minőségi elemzése –Országos és regionális reprezentatív vizsgálatok a képzésekkel és a tudománnyal kapcsolatos attitűdökről –Felsőoktatási informatikai és hallgatói szolgáltatási területek, a hallgatók képzésben való részvételét támogató rendszerek felmérése

FTT-FTK főbb eddigi projektjei I. •IFT értékelések -Az intézmények az Nftv. Előírásának megfelelően megfogalmazták a fejlesztési terveiket -Az EMMI szakértők megbízása révén értékelte az IFT- ket és rangsorolta azokat az értékelések alapján -Az értékelési rendszer fontos eleme volt az intézményi tehetséggondozási rendszer

FTT-FTK főbb eddigi projektjei II. •Keretszámok tervezése Nftv 68 § (4) A Kormány a felvétel időpontját megelőző évben (…) határozattal állapítja meg a felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeretet, és dönt ennek képzési szintek, képzési területek és képzési munkarendek közötti megosztásáról. (…) (5) A miniszter a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményének kikérése után határozatban dönt a (4) bekezdésben meghatározottak szerint megállapított hallgatói létszámkeretnek a felsőoktatási intézmények közötti megosztásáról. (6) A Kormány és a miniszter a (4)–(5) bekezdésekben meghatározott döntéseinek meghozatalakor figyelembe kell venni • a) a nemzetstratégiai és vidékfejlesztési stratégiai célokat, • b) a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket, • c) a végzett hallgatók pályakövetési adatait, • d) a képzési területen alap- és osztatlan képzésben indított szakok arányát. –Nem intézményi, hanem a képzési területi bontásnál –Mutatók: munkanélküliség, szakterület és munka illeszkedése, munkahelykereséssel töltött idő hossza

FTT-FTK főbb eddigi projektjei III. •Munkaerő-piaci előrejelzések Célunk a felsőoktatásban használatos áttekintő szakmai háttéranyag megalkotása alapozva a területen tevékenykedő partnereink segítségével, így például: - Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetével, - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézettel, - Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal, továbbá az ügyben szakmailag érintett a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezetéhez tartozó Tervezéskoordinációért felelős államtitkársággal.

Tehetséggondozási szempontok a munkában •visszacsatolási mechanizmusok minőségének javításának célja •IFT - kutatóegyetemi pályázat •tehetséggondozás stratégiák között •felvételi eredmények visszacsatolása keretszámokhoz •elhelyezkedések kapcsolata munkaerő-piaci igényekhez •ösztöndíj-allokáció, felvételi jelentkezők kapcsolata rangsorokkal

Tehetséggondozás megjelenése az IFT-ben „A Semmelweis Egyetem szervezett tehetséggondozási programjai a szakkollégiumokban illetve a tehetséggondozási programban valósulnak meg. […] A Kerpel-Fronius Tehetséggondozó Programot az Egyetem szenátusa hozta létre 2007-ben a kivételesen tehetséges hallgatók felkutatására és folyamatos gondozására a szorosan vett egyetemi tanulmányok előtt, alatt és után. A programot a Tehetséggondozó Tanács működteti, a résztvevő karok képviselőinek segítségével. […] Az Egyetem a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Programra és az ezt koordináló „Tehetségpont” iroda működtetésére éves költségvetésében forrást biztosít.” SE IFT, 55. old.

„A Szegedi Tudományegyetemen két együttműködő intézmény hivatott összehangolni a tehetséggondozási tevékenységet. A Szegedi Tehetséggondozó Tanács feladatai közé tartozik a tehetséggondozás irányelveinek lefektetése, tehetséggondozó programokban, pályázatok, ösztöndíjak elbírálásában való részvétel, valamint a tehetséggondozási programokhoz szükséges tőkebevonás módjának kidolgozása, áttekintése. […] Az SZTE Tehetségpont koordinálja az egyetemi tehetséggondozási tevékenységet, közvetíti a lehetőségeket a hallgatók felé, illetve széleskörű szolgáltatás csomagot nyújt számukra. […]Az SZTE Tehetségpont egyik legfontosabb kezdeményezése a Kiválósági Lista és az ehhez kapcsolódó SZTE TALENT ösztöndíjrendszer.” SZTE IFT, 75. old.

„A 2011-es tanévtől a „TÁMOP-4.2.2/B-10/ Tehetséggondozási rendszer és a tudományos-képzési műhelyek fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” projekt anyagi támogatást is ad a tudományos diákköri tevékenységnek a hallgatók és az oktatók körében történő népszerűsítéséhez, a kiemelten tehetséges diákok pályázatás útján történő ösztöndíj lehetőségéhez, a kiváló konzulensi munka elismeréséhez, kampány programok és TMDK-fordulókon való eredményes szereplésre felkészítő képzési napok szervezéséhez, külső szakemberek bevonásához.” SZE IFT, 46. old.

„A BTK Tanárképző Intézete szakmai koordinátori- tanácsadói szerepet tölt be a Magyar Görögkatolikus Egyház miskolci roma szakkollégiumának munkájában. A szintén a TI égisze alatt működő Hátrány és Iskola Szakmai Műhely napi szintű kapcsolatot ápol a térség HHH-gyermekekkel foglalkozó iskoláival. Mindkét tevékenységi kör állandó lehetőséget biztosít a régióban élő tehetséges általános- és középiskolások felkarolására, gondozására. A roma szakkollégium munkájának szerves része, hogy minden szakkollégistát egy-egy egyetemi oktató (tutor) gondjaira bíz a kar és a tutorok kiválasztásában, munkájuk koordinálásban aktív szerepet játszik.” ME IFT, 55. old.

Köszönöm a figyelmet! Székely Mózes