Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról? És mit kezdünk vele, mi tanárok, ha megtudjuk?

Kérdőíves felmérés a Kölcsey Gimnáziumban 2009. májusában A válaszadó tanulók száma: 812 főből 625 fő – a tanulók 76 %-a A kérdőívben: 21 kérdés szerepelt Ebből: 10 nyitott 11 zárt (igen/nem vagy válasz-választásos) A nyitott kérdések jelentősége: nem befolyásoltuk a gyerekeket, nem adtunk válasz-alternatívákat, hanem azt kértük, hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg, amit tudnak vagy gondolnak A nyitott kérdések feldolgozása: 5 osztály válaszaiból kiválasztottuk a leggyakoribbakat (a legkeveseb7, a legtöbb 24 féle volt), és annak alapján állítottuk össze az értékelő-lapon a válasz-típusokat

1. Fogalmazd meg, hogy szerinted mi az agresszió! Tisztán megfogalmazott válasz ritka volt, legtöbbször az agresszió okát és célját is itt fogalmazta meg, amelyre a 2. ill. a 3. pontban kérdezünk rá. Ebben az esetben a 2. ill. a 3. pont értékelésénél vettük figyelembe a válasz oda tartozó részeit. Leggyakoribb válaszok: fizikai bántalmazás, fájdalomokozás 197 - 31 % erőszakos, durva megnyilvánulás, magatartás 163 - 26 % szóbeli bántalmazás, hangos beszéd, kiabálás 157 – 25 % az indulat, düh, feszültség, idegesség egyik kifejezési formája 142 – 22 % másokra, mások ellen irányul 105 – 16 % Legritkább: Magunk ellen is irányulhat 8 – 1,2 % Veszélyes cselekedet 10 – 1.6 % ráerőltetem másokra az akaratom 19 – 3 % Nem tudja, nem válaszolt, vagy nem adekvát választ adott 61 – 9,7 %

Következtetés: Csak a durvaságot, tettlegességet, kiabálást, az agresszió durva, feltűnő, szélsőséges formáit tekintik agressziónak, és csak azt, ami mások ellen irányul. Alig írták azt, hogy veszélyes, és hogy az agresszió az, hogy mindenáron, a másik rovására is megszerzem azt, amit akarok, vagy ami érdekemben áll, ráerőltetem az akaratomat a másikra. Nincsenek tisztában az agresszió fogalmával, és megnyilvánulási formáinak változatosságával, tehát nem ismerik fel, max. „érzik”, érzékelik, de nem tudatosítják magukban, mikor velük szemben agresszívek vagy amikor ők azok.

2 . Szerinted mi van az agresszív viselkedés hátterében? (Okok) Családi okok (családi problémák, körülmények, feszültségek, neveltetés, ahogy vele bántak) 292 – 46 % Stressz, frusztráció 02 – 16,3 % Lelki bajok 91 – 14 % Elfojtott, felgyülemlett érzelmek 77 – 12 %

10 % alatti válaszok Harag, düh 49 Rossz társaság, bandázás, deviancia 45 Elnyomottság, kisebbségi lét 44 Társadalom, társadalmi v. felnőtt minta 32 Önbizalomhiány, kevés v. alacsony önbecsülés, kompenzálás, feltűnési vágy, bizonyítási vágy, megfelelési kényszer 43 Média, sok tévézés, számítógépes játékok 25 Félelem, fenyegetettség 27 Genetika, öröklött hajlamok 23 Igazságtalanságok, igazságérzet, sérelmek 20 Nem tudom 15 Hátrányos helyzet, nélkülözés, rossz körülmények, szegénység 14 Cigányok 11 Unalom 5 Nincs oka 1 Egyéb 67

Következtetés Inkább sablonválaszoknak tekinthetők vagy a médiában hallhatták (családi ok, stb.) Valójában nincs tisztában vele, hogy az agresszió tanult viselkedés Nincs más mintája arra, hogy elérje, amit szeretne (szeretetet, figyelmet, nyugalmat, stb.), Nem tudja kezelni, kontrollálni érzelmeit, reakciói ösztönösek és nem tudatosak. Azt gondolják, hogy az érzelmeink másoktól függnek, tőlünk függetlenül jönnek létre (mások bosszantanak fel… nem mi magunkat, stb.) Az agressziónak van oka, ha van ok, van okozat, stb. Ha az okot megszüntetem, megszűnik, stb. Evvel szemben a rendszerszemlélet – ha a rendszer egy elemét változtatod, változik a rendszer, több ok van, egymásra hatások, stb. Pl. rendszer-agresszió (ez is az, ami most történik – ha nem közös megállapodás útján történik vmi, az agresszív cselekedet)

3. Mi a céljuk az embereknek az agresszív viselkedéssel? Feszültség-levezetés, stressz-levezetés 157 - 25 % Megfélemlítés, félelemkeltés, erőfitogtatás, tekintélyszerzés 133 - 21 % Figyelemfelkeltés, kitűnni, feltűnni vágyás 129 - 20 % Az történjen, amit ők akarnak, másokra kényszeríteni az akaratukat 79-12,6 % Az igazam érvényesítése, vita, eltérő vélemény kifejezése, meggyőzés 61 - 9 % Önérvényesítés 47 - 7,5 % Hatalmat, befolyást szerezni mások felett, elnyomni őket 46 Semmi, nincs oka, ok nélkül történik 38 Egyéb 32 Nem tudom 31 Probléma-, konfliktus-megoldás 27 Öncél, szórakozás, unaloműzés 20 Önvédelem 18 „Visszaadni”, megtorolni a rajta esett sérelmet, 13 Fájdalmat okozni másoknak 12 Az érzések kifejezése 7 Büntetés 5

4. Te agresszív embernek tekinted magadat? 493 – 78 % nem tekinti magát agresszívnek 92 – 14 % tekinti magát agresszívnek 5. Szerinted jellemző a mi iskolánkra az agresszió? 495 – 79 % nem jellemző 97 - 15 % jellemző Következtetés: ha azt vesszük figyelembe, amit ők agressziónak tekintenek, akkor a válasz adekvát

6. Ha a válaszod igen, akkor milyen mértékűnek érzékeled? nagyon sokszor tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 3 – 0,4 % sokszor tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 14 - 2 % tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 72 – 0,11 % ritkán tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 64 – 10 % Következtetés: az előző kérdéssel adekvát a válaszok aránya, és az is, hogy sokan 472-en 75 % nem is válaszoltak a kérdésre

7. Inkább a szóbeli vagy inkább a fizikai agresszió fordul elő? 502 inkább szóbeli 80 % 20 inkább fizikai 3 % Következtetés: annak ellenére, hogy 75 % válaszolta azt, hogy nem tapasztal agresszív megnyilvánulásokat, 80 % azt írta, hogy „inkább” a szóbeli agresszió jellemző az iskolánkra. 8. Inkább a tanárok vagy inkább a diákok agresszívek? 1. inkább a diákok 243 – 38 % 2. inkább a tanárok 53 – 8 % 3. mind a tanárok, mind a diákok 188 – 30 % Következtetés: megegyezik az előző válasz arányaival: 76 %-ban jeleztek agressziót.

9. Előfordul, hogy Te agresszív vagy? 1. igen, gyakran 45 – 7,2 % 2. igen, ritkán 416 – 66 % 3. nem, soha 112 – 17% Következtetés: megegyezik az előző válasz arányaival: 73 %-ban jeleztek agressziót, bár ritkán előforduló arányban. Kérdés: kinek mit jelent a ritka

10. Írj le egy a mi iskolánkban jellemzően előforduló agresszív megnyilvánulást! Nem válaszolt 128 20 % Nincs ilyen, nem találkoztam vele 94 15 % Megjegyzéseket tesz a másikra, sérteget, minősít, kritizál 88 14 % Egyéb 86 13 % „Beszólás” 84 13% A tanár hangosan beszél, kiabál, fenyegetőzik, indulatosan kifakad 81 12 % Verekedés, rúgás, ütés, harapás, köpés 41 6 % Tolakodás a büfénél 27 4 % Diák szemtelen 13 2 % Tanár ráerőlteti a véleményét, igazát a diákra, nem hallgatja meg a diákot 10 1,6 % Kiközösítés 91 4 % Fegyelmezés 6 „Benézés” 2 Portásnő dirigál, kiabál 1 Következtetés: a vastagon szedettek teszik ki a jellemző agresszív megnyilvánulásokat, úgy hogy az agressziónak csak a durva, erőteljes megnyilvánulásokat tekintik a diákok (lásd 1.pont) Összhangban van a szóbeli agresszió arányával, de 6 % fizikai agresszió magas, min. 41 ilyen eset már előfordult  41 gyerek írta, hogy van ilyen.

11. Írj le egy rád jellemző agresszív megnyilvánulást! Kiabálás, üvöltözés, hangos beszéd, veszekedés 180 28 % Nem válaszolt 112 17 Nincs ilyen 66 10 Káromkodás, csúnya beszéd 63 10 „Beszólás”, szemtelenkedés, visszabeszélés 57 9 Egyéb 52 8 Verekedés, rúgás, ütés, pofozkodás, harapás, köpés 34 5,4 Bunkóság, udvariatlanság 23 3,6 Csipkelődés, szekálás 16 2,5 Passzivitás, duzzogás, mormogás 16 2,5 Magamba fojtom 13 2 „Viszont-agresszió” 13 2 Keménykedés, „leoltás”, lökdösődés 11 1,7 Testvéremmel, szülőmmel, kutyámmal, stb. durva vagyok 11 1,7 „Benézés” 3

Következtetés: A nem válaszolók, és a „nincs ilyen” választ adók száma megegyezik a „soha nem vagyok agresszív” választ adókéval. Valószínűleg fogaluk sincs arról, amikor azok. 80%-a a válaszadóknak viszont az agresszió változatos módjait alkalmazza a verekedéstől (5,4%) a kiabáláson, káromkodáson, szekáláson át. Ezzel függ össze a 12. és a 14. kérdés, hogy mit kezd az agressziójával, illetve mit gondol annak létjogosultságáról.

12. Szerinted van olyan helyzet, amelyben jogos az agresszió? nincs 254 - 40 % Következtetés: 80%-nak vannak agresszív megnyilvánulásai, és 40 % mondja, hogy nincs olyan helyzet, amelyben jogos lenne az agresszió. Ez azt jelenti, hogy tudja, hogy nem kellene így viselkednie, és mégis előfordul, hogy így tesz. Nem ismeri, nem tudja, hogy mit tehet abban a helyzetben mást, nincs választási lehetősége, reaktív módon reagál  ahogyan szokta, látta, tanulta Figyelemre méltó a 60 %-os igen válasz, és az indoklás!  eszköztelenséget mutat vagy alacsony önértékelést vagy mindkettőt együtt.

13. Ha van ilyen helyzet, írd le, hogy szerinted mi az! Önvédelem 84 13 % Nincs ilyen 73 11 Nem válaszolt és bejelölte az igen választ az előző kérdésnél 54 8 Viszontagresszió 41 6,5 Igazságtalanság 40 6,4 Ha nincs más megoldás, nincs más eszköz 32 5 Szeretteink vagy mások megvédése 29 4,6 Ha provokálnak, piszkálnak 29 4,6 Egyéb 29 4,6 Ha sértegetnek, ha sérelem ér 22 3,5 Ha valaki nem ért a szóból, hiába kérik, nem hallja meg 22 3,5 Ha diákok fegyelmezetlenek, a tanárnak rendet kell teremtenie valahogy 8 1,2 Tehetetlenség 6 1 Ha becsapnak 5 0,8 Kezdeményezés a sportban 2 0,3

14. Szánnál-e időt arra a szabadidődből, hogy foglalkozz viselkedési minták felismerésével és tanulásával? igen 263 – 42 % nem 328 – 52 % Következtetés: Több mint a fele nem foglalkozna. Válaszaikból kiderül, hogy más dolgokat előbbre sorolnak, más értékek fontosak számukra: Nincs időm, fontosabb dolgom van ennél, stb. változtathatatlannak vagy természetesnek gondolják ( kivonják belőle a saját felelősségüket) tudomásul veszik, elfogadják, megszokták, hogy így van, alkalmazkodnak a szűkebb és tágabb környezeti mintákhoz. Az igent válaszolók sem azért foglalkoznának vele, mert zavarja, akadályozza őket, ezek mindössze 12-en vannak, hanem inkább önismereti, pszich. édeklődésből. (Kíváncsi vagyok, érdekel, hasznos, stb.)

14. Szánnál-e időt arra a szabadidődből, hogy foglalkozz viselkedési minták felismerésével és tanulásával? igen – 263 – 42 % nem – 328 – 52 % Következtetés: Több mint a fele nem foglalkozna. Válaszaikból kiderül, hogy más dolgokat előbbre sorolnak, más értékek fontosak számukra: Nincs időm, fontosabb dolgom van ennél, stb. változtathatatlannak vagy természetesnek gondolják ( kivonják belőle a saját felelősségüket) tudomásul veszik, elfogadják, megszokták, hogy így van, alkalmazkodnak a szűkebb és tágabb környezeti mintákhoz. Az igent válaszolók sem azért foglalkoznának vele, mert zavarja, akadályozza őket, ezek mindössze 12-en vannak, hanem inkább önismereti, pszichológiai édeklődésből. (Kíváncsi vagyok, érdekel, hasznos, stb.)

Asszertivitás 16. Hallottál-e az asszertív viselkedésről? igen 86 – 13 % nem 477 – 76 % 17. Tudod-e, hogy mit jelent az asszertív viselkedés? igen 42 – 6,7% nem 543 – 86 %

18. Ha tudod, írd le, hogy szerinted mit jelent az asszertivitás? Figyelembe veszi a saját és mások érdekeit is 5 fő Magabiztosság, határozott fellépés 5 Erőszakmentesség 3 Igyekszik elérni amit akar, de nem minden áron vagy a másik rovására 2 Nagyon agresszív viselkedés 2 Egyéb 23 Önérvényesítés 0

Következtetés mindössze 7 diák tudta, hogy mi az asszertivitás Sokan nem tudják  hiányzik a kultúránkból mind a fogalom, mind az, amit jelent. A fő cél nem az agresszió elleni küzdelem, hanem az asszertivitás elsajátítása, az ahogyan érdemes viszonyulnunk egymáshoz. A mit ne csináljunk helyett a mit csináljunk megfogalmazása.

Viszonyulásaink Az emberi együttlét módjai Versengő  győztesek és vesztesek Vagy Együttműködő Fontos, hogy megkapom-e tőled, amit én akarok, és akarom-e adni, amit te akarsz  ehhez kommunikálnunk kell

Viselkedés-típusok 1. Passzív Agresszív Fölfedezi, mire van szüksége Vár és remél, hogy hozzájut ahhoz, amit akar Kockáztatja, hogy nem kapja meg amit akar Dönt arról, hogy így viszonyul a másikhoz Agresszív Fölfedezi, mire van szüksége A szükségleteit bármi áron kielégíti Kockáztatja a küzdelmet, a vereséget, az ellenséget, a konfliktust Dönt arról, hogy így viszonyul a másikhoz

Viselkedés-típusok 2. Asszertív (határozottan állító) Felfedezi a szükségleteit Megvizsgálja, hogy hogy juthat hozzá Szándékozik kielégíteni, de nem mindenáron De mindenáron kommunikál róla Dönt arról, hogy így viszonyul a másikhoz Felelősséget vállal a saját életéért Attitűd és viselkedési forma Az asszertív viselkedés olyan mint a tánc, együtt hozzuk létre:én lépek egyet, te lépsz egyet. Ha várom, hogy Te lépj, az nem passzivitás, ha én lépek, az nem agresszivitás.

Az asszertivitás nem azt jelenti, hogy mindent megkapok A hatékonyság nem azt jelenti, hogy az történik, amit én akarok Az asszertív ember ahelyett, hogy hisz, gondol, feltételez észlel, tud és felfog

Az agresszió Kényszer, A megegyezéstől való eltérés, vagy annak hiánya Én döntöm el, hogy te hogy élsz, mit csinálsz Lehet nem tudatos is, automatikus, rutinszerű, szokásos

Az együttműködés Alapja a szükséglet és nem a szokás A szokásos viselkedés Nem kontrollált Automatikus

A viselkedés összetevői: Cél: mit akarok Szándék: hogyan akarom Attitűd: viszonyulás, mely a célban és a szándékban is megnyilvánul Forma: amit konkrétan meg is teszek, a cselekedet A viselkedés a céltól és a szándéktól függetlenül lehet agresszív (pl. elrántalak a villamos elől, döntök a cselekedetemről és vállalom a felelősséget) Az agresszív vagy a passzív viselkedés nem JÓ vagy ROSSZ viselkedés. Valamihez viszonyítva vagyunk agresszívek, passzívak vagy asszertívek.

A szándék Szándékos viselkedés: Tudatában vagyok annak, hogy mit csinálok, megtervezem, és meg is teszem, vállalom érte a felelősséget „Nem szándékos” viselkedés: Nem vagyok tudatában annak, amit teszek, a szokásaim működtetnek, kivonom a felelősséget a cselekedetemből Ha a célomat úgy érem el, hogy valaki más kontójára történik, akkor az agresszió

Módszerek az együttműködés és elfogadás elősegítésére „Nem az számít, amit mondunk, hanem az, amit teszünk” A „rejtett tanterv” tudatosítása Tanári önismeret fejlesztése. Asszertív minták, technikák elsajátítása. Megtanulni jól bánni magunkkal, nekünk tanároknak is!! Cél: mintaadás, környezeti hatások ellensúlyozása, tanár-diák kapcsolat fejlesztése A versengés csökkentése és az együttműködés erősítése: kooperatív módszerek alkalmazása a tanórán Az érzelmi intelligencia fejlesztése: az empátia tanítása Konfliktuskezelő módszerek oktatása Rendszeragresszió felismerése, elutasítása Megtanítani a gyerekeknek a három viselkedési mintát megtanítani, hogy mit is jelent pontosan az agresszió, mert észre sem veszik, mikor azok megtanítani őket az asszertivitás örömére és szabadságára Gyerekek igényeinek (lásd 3. kérdés) figyelembe vétele

Módszerek a Kölcsey Gimnáziumban az agresszió csökkentése érdekében Diákönkormányzati képzések (kommunikáció és vezetőfejlesztés, kortárs segítői képzések) VKE, Nyitókör Egyesület Playback-improvizációs szakkör (érzelmek kifejezése, empátia és önismeret fejlesztése) Drámapedagógiai módszerek alkalmazása a tanítási órán (emberismeret és etika, társadalomismeret, drámaóra, kommunikáció óra) Interaktív szülői értekezletek a diákok bevonásával LEÉ-modell tanítása és alkalmazása VÉM-modell tanítása és alkalmazása Mediációs eljárások fegyelmi tárgyalás helyett Szabályok közös kialakítása, büntetés helyett a következmények vállalása Feladatok delegálása (pl. kirándulás-szervezés, gólyatábor, stb.)

Személyes viszonyulás az asszertivitáshoz Betegséghez vezető út: az ÖNAGRESSZIÓ, rossz önérvényesítés, alacsony önértékelés, mely mind a passzív mind az agresszív ember sajátja Mindkét viselkedési minta jelzés, hogy az illető nincs rendben, rosszul érzi magát a bőrében, viselkedési és problémamegoldó repertoárja korlátozott, önismerete alulfejlett, nem rendelkezik önreflexiós képességgel, stb. Cél: egészséges önérvényesítés elsajátítása a JÓL-LÉT elérése